Télire eltett gázunkat kockáztatja a kormány, hogy ígéretét betarthassa
2010.08.23. 05:47

A Fidesz-kabinet egyik trükkje az, hogy a gáznagykerekedővel a korábban - az erősebb forint és az alacsonyabb importárak mellett - betárolt földgázt adatja el a szolgáltatóknak. Ennek mennyisége azonban véges, s már gőzerővel kell zajlania a téli gázkészletek feltöltésének.
Szinte biztosra vehető, hogy ősszel nem drágul a gáz - nyilatkozta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a gázszolgáltatókkal tárgyaló államtitkára. A minisztérium nyár eleje óta tárgyal a szolgáltatókkal és kereskedőkkel arról, hogy miként lehetne mérsékelni vagy elkerülni a gázárak növekedését. Az egyeztetés során eddig főként a szolgáltatók tettek javaslatokat a költségcsökkentési módszerek alkalmazásra.
Egyebek mellett azt ajánlották, hogy a kihasználatlan ügyfélszolgálatokat zárják be, helyettük összevont irodákat hozzanak létre, vagy csökkentsék azok nyitvatartási idejét. Emellett a társaságok felvetései között az is szerepel, hogy a későbbiekben 90 nap helyett 60, vagy akár már 45 napon belül ki lehessen kötni a gázt azoktól a fogyasztóktól, akik nem fizetik ki számláikat. Így a szolgáltatók hamarabb hozzájuthatnának a kinnlevőségeikhez, az ügyfeleknek pedig nem lenne módjuk hónapokon át többszázezer forintos adósságot felhalmozni. (Mostanra hozzávetőleg 30 milliárd forinttal tartoznak a lakossági ügyfelek a gázszolgáltatóknak.
Tavaly még "csak" húszmilliárd forintot tett ki a ki nem fizetett lakossági számlák összértéke.) Igaz, abban az esetben, ha a kormány elfogadja a szolgáltatók javaslatait, akkor a bajbajutottak számára a korábbinál sokkal rövidebb idő áll majd rendelkezésre a fizetési gondjaik megoldásához. Egyes energetikai cégek pedig szigorúbb büntetéseket is kérnek az energia tolvajok számára. Bár a tárgyalások hosszú ideje zajlanak, eddig semmiről sem állapodott meg a kormány a szolgáltatókkal - tudta meg lapunk.
Szakértők szerint kisebb trükkökkel elodázhatja a Fidesz-kormány az őszi önkormányzati választások utánra a gázárak rendezését. Azt azonban hosszú távon nem képes megakadályozni, hogy az importárak emelkedése és a forint romlása megjelenjen a hazai gáztarifákban. Becslések szerint már most tíz százalékosnál nagyobb áremelkedési nyomás nehezedik a földgázra. A forint ugyanis számottevően gyengült az utóbbi időben a dollárral szemben. (Különösen az államcsődöt vizonáló, fideszes nyilatkozatok ártottak a forintnak. Majd néhány héttel később az rontotta a nemzeti valutánk helyzetét, hogy Magyarország kiemelkedően stabil pénzügyi helyzetére hivatkozva az Orbán-kormány beszüntette a tárgyalásokat Nemzetközi Valutaalappal.)Emellett a fölgáz importára is növekedett néhány százalékkal. Így manapság ezer köbméterenként hozzávetőleg 360 dollárt kell fizetni a behozott gázért.
Vagyis az utóbbi hónapokban romlott a forint és drágult a gázbeszerzés is, s ezek árfelhajtó tényezők. A többletárat pedig valamelyik felhasználói körnek állnia kell, mert a Magyarországon működő gázcégek az uniós jogszabályok szerint nem kötelezhetőek arra, hogy veszteségesen működjenek. A lakosságot ellátó szolgáltatók pedig egyes számítások szerint már 2009-ben is összesen 13,7 milliárd forint veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a gázkereskedelmen. Hozzáértők úgy vélik: mivel ősszel elmarad korrekció, nagyobb - akár 10-15 százalékos - gázdíj növekedés éppen januárban, a fűtési idény közepén sújtja majd a lakosságot.
A Fidesz-kabinet jelenleg alkalmazott egyik trükkje egyébként az, hogy a gáznagykerekedő társasággal a korábban - az erősebb forint és az alacsonyabb import árak mellett - betárolt földgázt adatja el a szolgáltatóknak. Az ilyen gáz mennyisége azonban véges, s az évnek ebben a szakában már gőzerővel kell zajlania a téli gázkészletek feltöltésének. Azaz, az új kormány ezzel a módszerrel nem orvosolja az árakkal kapcsolatos gondokat, csak elodázza azok megoldását - állítják szakértők.
Tíz százalékkal drágul a távhő a fővárosban
Átlagosan 10,5 százalékkal többet kell fizetni szeptember elejétől a fővárosban a távhőért. A díjnövekedést követően a hődíj 3 ezer 222 forintról 3 ezer 725 forintra növekszik gigajoule-onként. Így egy átlagos méretű - 52 négyzetméteres - lakásnál ez a költség 139 ezer forintról 161 ezer forintra emelkedik. (A hődíj mellett a fűtési tarifák másik részét kitevő úgynevezett alapdíj nem változik.) A teljes fűtési költség egy fővárosi átlagos lakásban így eléri majd az évi 220 ezer forintot. Balog Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője lapunknak elmondta: az új kormány által meghirdetett energia áremelési moratórium nem érinti a mostani korrekciót.
A Főtáv ugyanis egy, a Magyar Energia Hivatal és a fővárosi közgyűlés által korábban elfogadott árképzési rendszer alapján, "automatikusan" módosítja lefelé, illetve felfelé az árait, akkor, ha a kiadásai, illetve a hődíjai az előző negyedévben nem voltak összahangban egymással. (Tavaly többször árcsökkentést is végrehajtott a Főtáv.) A szakember arról is beszámolt, hogy idén áprilisban, májusban és júniusban a távhőszolgáltatás hőenergia-költségeit mintegy tíz százalékkal drágította a forint-dollár árfolyamának romlása, és ebben az időszakban mintegy kilenc százalékkal drágult a földgáz is. A két tényező együttes hatása a második negyedévben 19,8 százalékkal növelte az erőművek költségeit. A Főtáv Zrt. energiaköltségei - a korábban végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően - ennél alacsonyabb mértékben, 17,6 százalékkal emelkedtek. A bekövetkezett drágulás az év végéig több mint 2,3 milliárd forint többletköltséget okoz a Főtáv Zrt. számára, míg a jövő évben ennek hatása több mint 4,5 milliárd forint lesz. Balog Róbert ehhez hozzátette: a budapesti távhőellátásban jelenleg 96 százalékot tesznek ki a földgázalapú technológiák.
A Főtáv Zrt. ezt az arányt 2020-ra 80 százalék alá kívánja csökkenteni. (Idén több olyan fejlesztés indult el, amelynek révén a megújuló energiaforrások aránya 2020-ra 20 százalék fölé növekedhet majd.) A gázfüggőség csökkenése nemcsak az ellátás biztonságát növeli majd, de a fogyasztók költségeit is csökkentheti - fűzte hozzá a szakember.
forrás : Népszava-információ
|