Íme az újabb fiaskó: átejtette a kormány az EKB-t
2010.08.17. 05:57

A kormány uniós kötelezettségének eleget téve július elején elküldte az Európai Központi Banknak a bankadóról és a lakossági devizahitelezésről szóló törvényjavaslatot, hogy az intézmény véleményezze a terveket. Mielőtt azonban az EKB elküldte volna véleményét, a magyar Országgyűlés elfogadta a javaslatot. Az EKB-nak nem tetszik a devizahitelstop és a bankadó jelenlegi formájában és követeli, hogy véleményét alkalmazza a magyar kormány.
Oszsza meg másokkal is
Nem tetszik az Európai Központi Banknak (EKB) a bankadó és a lakossági devizaalapú jelzáloghitelek betiltása - derül ki az intézmény szerdán kialakított állásfoglalásból, melyben felhívja a figyelmet, hogy a lakossági devizahitelstop ellentétes lehet az Európai Unióról szóló szerződéssel.
Az Európai Központi Bank a magyar kormány kérésére véleményezte a 29 pontos gazdasági akcióterv pénzügyi tárgyú elemeit (az európai pénzügyi rendszerre kiható törvénymódosítás véleményeztetése egyébként uniós kötelezettség). A kormány kérése azonban meglehetősen furcsára sikeredett: július 5-én nyújtotta be a törvényjavaslat vonatkozó szakaszait az EKB-hoz és a lehető leggyorsabb véleménynyilvánítást kért.
Mivel a kormány határidőt nem tűzött ki az EKB az uniós jogszabályok által biztosított egy hónap alatt készítette el a véleményt. Csakhogy a parlament időközben július 22-én elfogadta a véleményezésre küldött javaslatokat, ráadásul úgy, hogy az eredetileg elküldötthöz képest lényeges módosítások is történtek azokban. A helyzet tehát hasonlóan alakult, mint a jegybankelnöki fizetés esetében: a kormány ismét látványosan nem vette figyelembe az uniós játékszabályokat.
Bepöccent az EKB
Az EKB véleményének kézhezvételéig Magyarországnak fel kellett volna függesztenie a törvényjavaslat elfogadását, és elegendő időt kellett volna biztosítania az EKB számára arra, hogy megvizsgálja a jogszabálytervezetet, ezt követően pedig a magyar parlamentnek figyelembe is kellett volna vennie ezt a véleményt.

Patikamérlegen mérik meg az Orbán-kormány érveit majd (Fotó: Magócsi Márton)
Az EKB állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy az intézkedésekre tett észrevételei nem teszik meg nem történtté az EKB-val való konzultáció kötelezettségének megszegését. Annak ellenére, hogy a rendelkezéseket már elfogadták, az EKB álláspontja szerint észrevételei fontosak az elfogadott törvény alkalmazása és értelmezése, valamint a későbbi módosítások tekintetében.
Uniós szerződést sérthet a devizahitelstop
A devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatban az EKB rámutatott: a tiltás határokon átívelő hatásokkal jár, ezért ütközhet a tőke és a fizetések szabad áramlásának elvével, amely szerepel az unió működését szabályozó szerződésben. Mint arról már korábban beszámoltunk, a parlament által elfogadott törvény megtiltja a magánszemélyek devizaalapú jelzáloghiteleit biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.
Az EKB megjegyzi, hogy a fedezettel nem rendelkező adósoknak nyújtott devizaalapú hitelek jelentős mennyisége Magyarországnak kiemelten sebezhető pontja, ezért fontos, hogy a politikai döntéshozók intézkedéseket hozzanak a devizahitelek bankrendszeren belüli felgyülemlésének megelőzésére. Azonban az EKB szerint ezt inkább szakpolitikai és felügyeleti eszközökkel kellene tennie a kormánynak, a korlátozások csak akkor indokoltak, ha a kívánt cél elérésére kevésbé korlátozó intézkedés nincsen.
Hatásvizsgálatot kérnek a bankadóról
Az EKB szerint a banki különadó több szempontból is aggályos. A szabályozás miatt egyebek mellett sebezhetőbbé válhat a pénzügyi rendszer, drágulhat a háztartások és a vállalkozások hitelfelvétele, és a különadó végeredményben késleltetheti a magyar gazdaság kibontakozását.
Az EKB állásfoglalása szerint a bankadóból származó bevételeket lehetőleg a betétgarancia-rendszerekben vagy egy válságkezelő alapban kellene felhalmozni. A bevételek általános költségvetési célú felhasználása nemkívánatos az intézmény szerint, mivel az nem szolgálja a pénzügyi stabilitás fokozásának általános célkitűzését. Sőt, a bankadó mértéke gyengítheti a bankok tőkemegfelelési helyzetét, melynek következtében sebezhetőbbé válik a pénzügyi rendszer az esetleges jövőbeli sokkhatásokkal szemben.
Emellett az adó visszavetheti a magánszektornak való banki hitelezést és az ügyfeleknek felszámított többletköltségeket eredményezhet. Ez még lanyhább belső keresletnövekedést eredményezne, késleltetve ezáltal a magyar gazdaság talpraállását - véli az EKB. A kockázatok miatt az intézmény nyomatékosan ajánlja a bankadó átfogó hatásvizsgálatát.
forrás : hirszerzo.hu
|