Oszsza meg másokkal is

Kérdőre vonta az Országgyűlés Emberjogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság Lázár János hódmezővásárhelyi polgármestert a július 9-én közzétett, többek által "szégyenlistának" aposztrofált, a város honlapján közzétett névsor miatt. (A listáról és az ügy előzményeiről bővebben itt olvashat!) A két és fél órás meghallgatáson az adatvédelmi és a szociális törvény buktatói, hiányosságai és visszásságai kerültek reflektor fénybe a hódmezővásárhelyi listának "köszönhetően".

A meghívottak közül először Jóri András adatvédelmi biztos kapott szót, aki az általános adatvédelmi feladatok mellett külföldi példákat is hozott, melyekből kiderült: a nyilvánosság és a titkosság határa kultúra függő. Finnországban például mindenkinek a jövedelme és a személyi jövedelem adó bevallása nyilvános, Magyarországon pedig még mindig kérdés, hogy az intézkedő rendőr arcképét nyilvánosságra lehet-e hozni, ugyanakkor törvény szabályozza, hogy az APEH honlapján fellelhető adósok nevét mindenki megismerheti. Jóri szerint, míg az utóbbi esetében jogos névsor, addig a Lázárék által gyártott jogszerűtlen.

Összecsapott Jóri és Lázár

Az adatvédelmi biztos szerint elítélendő, ha valaki visszaél a város támogatásával, ugyanakkor hozzátette, hogy a városvezetők kötelessége jó gazda gondosságával ügyelni a közpénzekre. A lista alapján úgy vélekedett: az intézkedés jogszerűtlen és "pótcselekvés, ami nem szolgáltja a visszaélések megakadályozását". Jóri emellett az adatok hitelességét is megkérdőjelezte (mint ismeretes, olyan is felkerült a város honlapjára – Jóri tudomása szerint nő -, aki elhunyt – szerk.) és arra kérte Lázárt, hogy távolítsa el a gyűjteményt, mert "törvény sértő módon olyanokat is büntet, akik sem erkölcsileg, sem jogilag nem szolgáltak rá".

Lázár a kritikákra reagálva megjegyezte: reméli, hogy Jóri határozatában figyelmesebb lesz, mint az ügyben való tájékozódásakor (tudniillik nem egy elhunyt nő, hanem férfi neve került fel véletlenül a sorba – szerk.), majd hozzátette: nemcsak a tájékozódáskor, de az intézkedés során is hibát vétett az adatvédelmi hivatal. A frakcióvezető emlékeztetett: az adatvédelmi hivatal levelében arra kérte Hódmezővásárhely vezetését, hogy vegye le a dokumentumot a honlapról, szóban viszont csak az eltávolítás megfontolását javasolták.

A fideszes politikus a meghallgatás alatt többször kihangsúlyozta, hogy csak azok kerültek fel a listára, akik a nekik megállapított támogatással nem éltek (ingyen ebédet illetve gyógyszerutalványt nem vettek át, esetleg megtagadták a nekik felajánlott közmunkát). Szerinte egyébként minden adatot, ami a közpénz elköltésével kapcsolatos, azt nyilvánosságra kell hozni.
 

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ha kell, a bíróságra viszi az ügyet (Fotó: Magócsi Márton)
 

Védekezésképpen a Bajnai-kormány törvényét vette elő, amely kötelezővé tette az állami és önkormányzati vezetők, dolgozók fizetésének nyilvánosságra hozását. Lázár olvasatában mindez azt jelenti, hogy egy felügyelőbizottsági tagnak be kell számolnia 30 ezer forintos tiszteletdíjáról, de ezek szerint a több százezer forintot jelentő közmunkával visszaélőnek adatait védeni kell.

"Nem veszi fel a munkát, de másnap a gyerekeire hivatkozik (...) nincs jogi szankció az önkormányzat kezében, nincs lehetőség arra, hogy kizárják (...) ez itt a probléma gyökere" - fogalmazott a Fidesz frakcióvezető. Elismerte ugyan, hogy a megoldásuk nem biztos, hogy kiállja a jog próbáját, de bízik benne, hogy "talán az igazságosság próbáját" ki fogja. A kritikákat mint mondta, megfontolja.

Kínzó kérdések, lendületben az ellenzék

A két fordulós kérdéskört Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő kezdte, aki a pártjának álláspontját hosszasan ecsetelte. Szerinte még keményebb eszközöket kellene alkalmazni azokkal, akik visszaélnek a szociális támogatásokkal. "Bűncselekménnyé kellene minősíteni a szociális rendszer egyes elemével visszaélést" - mondta a radikális politikus, aki ugyanakkor hozzátette: úgy kell kialakítani a rendszert, hogy igazságtalanul senki ne kerülhessen célkeresztbe.

Szabó Tímea, a bizottság LMP-s alelnöke arra volt kíváncsi, hogy Lázár úgy hozta-e meg a lista megírásával kapcsolatos döntést, hogy tisztában volt vele, hogy "nem feltétlenül felel meg a jogszabályoknak", illetve, a lista közzétételét megelőzően behívták-e beszélgetésre a renitenseket, felülvizsgálták-e a kérelmeket, illetve milyen eredményt tud felmutatni a város a lista után.

A polgármester úgy válaszolt, kollégái minden ügyfelet felvilágosítanak – és kihelyezett dokumentumok is segítik a tájékoztatást – arról, ha szabályt szegnek, felkerülhetnek a renitenseket összegyűjtő listára, a testület riportol és negyedévről negyedévre monitoroz, meghallgatták az üzemorvost, hogy miért olyan nagy a munkaképtelenek aránya. Lendvai vádjára (miszerint a szegényeket gyűjtik csak össze, ha egyéb, jobb sorsú lakos szeg szabályt - például ittasan megy dolgozni, vagy késik a súlyadó befizetésével - azokat nem) elmondta: a szegénység senkit nem ment fel az együttműködés kötelezettsége alól, a szegényellenes jelzőt pedig visszautasította.

"A szociális törvénnyel a szankció hiánya a probléma" - szögezte le ismét Lázár, aki hozzátette: az ittas köztisztviselőt kirúghatják, ha valaki megtagadja az adófizetést, arra is van hatályos törvény, ami a büntetésről is szót ejt. Elmondása szerint semmiféle kirekesztési vagy megbélyegzési szándék nem volt a lista mögött.

Mint a fideszes polgármster elmondta, a névsor nyilvánosságra kerülése után több tucatnyian jelentkeztek, hogy dolgozni szeretnének, a "tudatos jogsértés" felvetése kapcsán pedig úgy nyilatkozott: figyelmeztette őt a jegyző asszony, hogy adatvédelmi aggályokat vethet fel a lista, de úgy véli: az, hogy végre beszélni mernek a szociális rendszer potyautasairól, megéri vállalni az "igazságszolgáltatás előtti megmérettetést is".

Round 2.

A kérdéskör második fordulójában sem kímélték az ellenzéki képviselők Lázárt. Az LMP-s alelnök – mivel Lázár a meghallgatás alatt többször arra hivatkozott, hogy "semmilyen szankcionálási lehetőség nem áll az önkormányzat rendelkezésére" - felolvasott egy részt a szociális törvényből, mely arról szólt, hogy akár egy teljes évre kizárhatók az arra méltatlanok a segélyezésből.

Erre reagálva a polgármester elismerte, hogy egy évre ugyan kizárható az együttműködésre nem hajlandó állampolgár, ugyanakkor hozzátette: még a kizárás után is rengeteg támogatásra (ápolási díjra, gyermekvédelmi kedvezményre, 65 éven felülieknek szemétdíj kedvezmény, temetési hozzájárulást) jogosult a hódmezővásárhelyi lakos.

"A törvények betartásával fogunk eljárni" - közölte hozzátéve, hogy Jóri levelének kézhezvételét követően határozatot hoznak, és készek jogorvoslatot is kérni az ügyben.

Megoldás egyelőre nem született, de abban konszenzusra jutottak, hogy a segélyezési rendszeren változtatni kell.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.