Oszsza meg másokkal is

Szinte valamennyi nemzetközi pénzügyi szervezet, így az EBRD és az Európai Központi Bank ellenállásába ütközik a különadó kivetési szándék, ennek ellenére - az intelmekre fittyet hányva - holnap szinte bizonyosan megszavazza azt a Jobbikkal megerősített kormányzati többség.

A bankadó bevezetése nem idegen az Európai Uniótól, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy hónapja a tagországok állam- és kormányfői - akik mikor a 2011 és 2020 közötti átfogó gazdaságpolitikai stratégiájukról döntöttek -, megállapodtak abban is, hogy "a bankoknak is ki kell venniük a részüket a válságok terheinek viseléséből." Ezért olyan javaslatot fogadtak el, hogy a pénzintézetek fizető- és "ellenállóképességének vizsgálatára úgynevezett stressztesztet végeznek el..

Az átvilágítás az OTP-nél már meg is kezdődött. Banki körökben a stressztesztet az "igazság" pillanatának nevezik, ugyanis megmutatja: mennyire lennének képesek átvészelni az európai bankok egy újabb pénzügyi/gazdasági válságot. Az EU filozófiája köszönőviszonyban sincs a Fideszével, ugyanis az Uniónál előbb felmérik a bankszektor teherbíróképességét, és ennek függvényében terhelik meg a pénzintézeteket.

(Kézzel fogható különbség az is, hogy az Unió tervezett adója kizárólag a bankokat érinti, szemben a holnap megszavazandó hazai változattal, amely emellett még az üzleti biztosítótársaságra, a lízingcégekre és a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjed. Amíg az EU egy alapot képez majd a befolyt összegből, és ebből azoknak a bankoknak nyújtanak támogatást, amelyek nem a menedzsment hibájából, hanem a gazdasági világválság következtében küszkörnek likviditási gondokkal. Ezzel szemben az Orbán-kormányt egyetlen cél vezérli: az idén várható 200 milliárd forintos költségvetési lyukat így akarják betömni. Más szóval a Fidesz-KDNP saját mozgásterét akarja ily módon kibővíteni.(Az ma még nem világos, hogy a pénzintézeteket sújtó adó két, vagy három esztendeig marad majd fenn, és ezekben az esztendőkben mekkora pénzt akarnak a szférától elvonni.)

Azt egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a különadó terheinek legalább egy részét a pénzintézetek az ügyfeleikre - a vállalkozásokra, az intézményekre és a lakosságra fogják áthárítani. Megteszik ezt minden mostanában elhangzó ígéreteik ellenére. A pluszterhek megosztásának a mértékéről nincsenek pontos adatok. Várhegyi Évának, a Pénzügykutató Zrt. tanácsadójának véleménye szerint 60 százalék hárul majd a lakosságra. A pénzügyi szféra kezét ugyan megköti az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló jogszabály, azonban számos eszköz így is rendelkezésükre áll a terheik áthárítására.

A legkézenfekvőbbnek látszik a különböző költségek, díjak és jutalékok felemelése, illetve újak bevezetése, vagyis amit eddig ingyen nyújtottak, azért pénzt kérnek. Ilyen lehet, hogy a bankok a különböző hitelkérelmek befogadása előtt hitelvizsgálati díjat kérnek akkor is, ha a kölcsön végül is megítélik. De azért is díjat számolhatnak fel, ha az ügyfél egyik számlájáról a másikra történik átvezetés.

Megszüntethetnek bizonyos kedvezményeket, ilyen lehet a számos banknál alkalmazott számlavezetési díj elengedése azoknál, akiknek rendszeres jövedelmük vagy nyugdíjuk mindig az ügyfél számlájára érkezik. (A nyugdíjasok több helyen a számlán tartott pénzük ugyan magasabb folyószámla-kamatot kapnak, mint a többiek, itt is mód van a visszalépésre.) Az ATM-terminálok használói a saját bankjuknál készpénzfelvétel esetén vagy teljes díjmentességet élveznek (esetleg a bank külföldi érdekeltségeinél), vagy bizonyos számú havi igénybevételnél adnak kedvezményt, ennek is vége szakadhat.)

A különadó minden pénzintézet számára jelentős érvágást jelent majd, néhány nagyobb biztosító társaság, valamint az OTP kivételével gazdálkodási problémákat idéz majd elő. A legnagyobb lakossági pénzintézet a teljes bankszektor nyereségének több, mint felét szokta realizálni, a különadó terheinek azonban csak az egynegyede esik majd rá, a tevékenységarányos elosztás miatt. A hírek szerint a kormány eredeti elgondolása az volt, hogy "kőbevésettnek" tekintik a bankokra jutó 130 milliárd forintos adóterhet, és a társaságok az elosztás módját majd maguk között eldöntik. Az érdekeltek azonban nem tudtak megegyezni, így született meg a jelenlegi, a múlt esztendei mérlegfőösszegre vetített adóztatási megoldás. Ezzel szemben az üzleti biztosítók - bár korántsem értenek egyet a különadó bevezetésével - abban megállapodtak egymással, hogy a szektor 36 milliárd forintját az úgynevezett korrigált díjbevétel, illetve az iparűzési adóalapján osszák fel.

Irány az Alkotmánybíróság?

Tanulságos, hogy a 2004-ben, a Gyurcsány-kormány által kivetetett banki különadót az érdekeltek megtámadták az Alkotmánybíróságon, amit akkor ott elutasítottak. Közismert, hogy az alkotmánybírák valamely sérelmezett jogszabályban lefektetett összegeket nem szoktak vizsgálni. Viszont még 1991-ben - más ügyben - született egy olyan ítélet, amely kimondja, hogy ha egy adó "olyan túlzott mértékű, hogy már nem is a célt valósítja meg, hanem az adóalany ellehetetlenülését idézi elő", akkor már az alkotmányosság maga is megkérdőjelezhető." Vagyis, ha a mostani érintettek a taláros testülethez fordulnának panasszal - erre jó esély van ezúttal is -, akkor a csaknem két évtizeddel ezelőtt született döntést a jogászaiknak célszerű lesz figyelembe venniük. Sokan úgy vélik, hogy egy ilyen beadványnak most jobb esélyei lehetnek, mint amilyenek 2006-ban voltak. A biztosítók számításai szerint a rájuk kirótt - már említett 36 milliárd forintos különadó a nyereségük kétharmadát elviheti.

Amíg a bankok egyértelműen sérelmesnek tartják még magának a különadónak az ötletét is sérelmesnek találták, addig a biztosítók - fogcsikorgatva bár - 20 milliárdot esetleg lenyelnének. A biztosítóknak a fő gazdálkodási gamiondja az, hogy számukra a jogszabály előírja az úgynevezett szolvencia elvét, ami azt jelenti, hogy a hosszú távú fizetőképességük megőrzése céljából tartalékot kell megképezniük. A különadó befizetése azonban ezt veszélyeztetné, és a gazdálkodásukat ellehetetlenítené.

Torzítónak tartják a bankadóra vonatkozó törvénytervezetet a szakértők, mert egy módosítással kivették a "baráti" biztosítókat e körből - ők mentességet kapnak a fizetés alól. Másrészt az adó vetítési alapjának meghatározása is torzítja a versenyt. Az elemzői aggodalmakat nem osztja Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárának meggyőződése, hogy a pénzintézetek nem hárítják át többletterheiket a vállalkozókra, vagy a lakosságra, mivel mégis csak működik a verseny. Azt el tudja képzelni, hogy a jelentős adóemelés miatt megváltozik a gazdaság finanszírozásának feltételrendszere. A főtitkár meggyőződése, hogy a bankadó kivetése politikai döntés volt, amit az államháztartási hiány tartása iránti elkötelezettség okán kellett megtennie a kormánynak.

Heim Péter közgazdász állítja: még üdvös is lehet a bankadó, ha bevezetik, mert ennek nyomán akár át is alakulhat és letisztulhat a hazai pénzügyi rendszer. Mint mondta, a világban, s idehaza is tapasztalható a bankválság, amely - normális körülmények között - 20-25 évente következik be, igen sokba szokott kerülni az államoknak. Úgy tartják, hogy ez kiteheti a megtermelt bruttó hazai termék, a GDP 5-7 százalékát is. Az állam ezt a pénzt beszedheti finom formában, évekre egyenletesen elosztva és drasztikus mértékben, egy-két, esetleg három esztendőre elosztva. Az előbbi esetben évente körülbelül a GDP 0,2 százalékát szedik be, ami hazánkban mintegy 60 milliárd forintot jelentene. Lehet persze azt mondani - vélte a szakember -, hogy a költségvetés állapota azonnal "segélyt" igényel, ezért a durvább megoldás mellett kell voksolni. Ha a bankadót önmagában nézzük, az valóban visszavetheti a gazdasági növekedést. Mivel azonban ez az intézkedés egy csomag része, ezért ez nem csupán egyedül ható tényező - magyarázta Heim Péter. Ennek középtávon része lehet az adócsökkentés, a vállalkozások tőkehelyzetének javítása és a megfelelő garanciarendszer bevezetése.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter internetes blogján azt írta a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió delegációjának hirtelen távozása kapcsán, hogy a bankadó komoly téma volt a tárgyalásokon, amiatt, mert ez nagy károkat okoz a gazdaságban. Egyrészt drágítja a hitelhez jutást, másrészt kivon 200 milliárd forintot a gazdaságból. Ráadásul a kivetés módja is diszkriminatív és versenytorzító. A jelenlegi tárgyalás célja valójában annak tisztázása volt, hogy a meglévő hitelkeret fel nem használt 6 milliárd eurós részéhez hozzáférhet-e még a kormány. A jelenlegi hitelkerettel kapcsolatos tárgyalások valószínűleg véglegesen zárultak le, sajnálatos módon kudarccal - állította Oszkó Péter.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója kiáll a bankadó mellett annak ellenére, hogy számításai szerint az új teher 35 milliárd forintos mínuszt jelent majd a pénzintézetnek. Azt mondta: a legfontosabb, hogy a magyar kormány tartani tudja a 3,8 százalékos hiánycélt, mert az OTP elsőként érzi meg azt, ha az országi iránti piaci bizalom eltűnik. Utalt arra, hogy a bankadó nélkül jövőre olyan megszorításokra kényszerülhet a kormány, amely a reálgazdaságot is veszélyeztetné.

Újabb különadó?

Lázár János tegnap kijelentette: az energiaszektorra és a távközlésre kivetett különadó is elképzelhető. A Fidesz frakcióvezetője szerint ugyanis azoknak kell többet fizetnie, akik az elmúlt években többet profitáltak, így például a pénzintézetek mellett az energiaszektor is.

Nemzeti felelősség

Az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány, ezt az ország be is fogja tartani, de ezen kívül minden más kérdésben a tárgyalás az IMF és Magyarország között "illetéktelen", az pedig, hogy a hiányt hogyan kell betartani, kizárólagos nemzeti felelősség - hangsúlyozta Orbán Viktor a visegrádi országok (V4) kormányfőinek budapesti csúcstalálkozója után.

Elhárított felelősség

Gyurcsány Ferenc volt kormányfő kedden így írt internetes naplójában: "Az elmúlt években sokszor tárgyaltam az IMF-fel. Teljesen világos, hogy a kormány tárgyalási pozícióját a miniszterelnök határozza meg, de legalább is hagyja jóvá". Orbán Viktor eltolja magától a felelősséget, amikor arról beszél, hogy a forint és az IMF ügyben Matolcsy György gazdasági miniszter az illetékes.

Aránytalanul magas

Thomas Mirow, az EBRD elnöke tegnap úgy nyilatkozott: az "aránytalanul magas" bankadó tervezett magyarországi bevezetése nem jó jel. Ez a lépés növeli az aggodalmat azzal kapcsolatban, hogy a bankok tevékenységét korlátozzák, és ezáltal a gazdasági növekedést veszélyeztetik. Ezen a téren a Nemzetközi Valutaalap joggal figyelmeztette Magyarországot. A bankelnök egyetértett azzal, hogy a pénzpiacok bizalma még ma is hiányzik egyes kelet-európai országokkal szemben. Ennek kapcsán úgy ítélte meg: Magyarország példája mutatja, hogy mennyire fontos ma a megbízható költségvetési és pénzpolitika. Egy ilyen feszült helyzetben korántsem apróság, ha megszakadnak a tárgyalások egy eladósodott országnak nyújtandó hitelről. Reményének adott hangot, hogy a magyar kormány az elkövetkező hetekben megállapodik a megoldásról a Nemzetközi Valutaalappal.

Külföldi visszhangok

A keddi Financial Times "Magyar baklövések" címmel szerkesztőségi cikkben foglalkozik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségével folytatott tárgyalások ügyével. A londoni gazdasági napilap szerint Orbán Viktor "még akár mesterhármast is elérhet öngólokból". A futballrajongó magyar miniszterelnök, akit nyolc év után áprilisban választottak újra, már két "súlyos baklövésért" felelős. A múlt hónapban a kormány azzal idegesítette fel a befektetőket, hogy Magyarország gondjait Görögországéihoz hasonlította. Most pedig azzal keltett újabb rémületet befektetői körökben, hogy elvesztette a hozzáférést az IMF és az EU által nyújtott likviditási kerethez - áll a Financial Times keddi írásában.

Magyar erőfitogtatás címmel közölt kommentárt kedden a Der Standard című osztrák liberális napilap. "Egy kicsit egy gall falura hasonlít ezekben a napokban Magyarország" - írta a liberális lap. Orbán Viktor miniszterelnök bankadót akar bevezetni, amelynek az idén 700 millió eurót kell hoznia. Nagyjából ugyanennyinek kell befolynia a német bankadóból is, csakhogy a német gazdaság hússzor nagyobb a magyarnál. "Ezzel meg is magyaráztuk az egész felbolydulást" - tette hozzá.

Aki tudni akarja, hogy miként válhat a pénzpiacok spekulációinak célpontjává, annak tanulmányoznia kellene a magyar kormány magatartását - így vélekedett kedden a német üzleti körök lapja, a Financial Times Deutschland. Az újság szerint a közelmúltban megválasztott magyar miniszterelnök, Orbán Viktor csapata teljesen szükségtelenül lépett a viszály útjára a Nemzetközi Valutaalappal és ez által elbizonytalanította a befektetőket.

forrás : B.M. / Népszava

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.