Oszsza meg másokkal is

Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos az elmúlt évek sajtóhírei alapján 85 cégnevet tartalmazó „halállistát” állított össze. Miként azt az Index internetes portál még szerdán megírta, Papcsák Ferenc kérésére hivatkozva a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója kedden levélben szólította fel az állami tulajdonú cégek vezetőit, hogy csütörtökig nézzenek utána, kötöttek-e szerződést a levélhez mellékelt listán szereplő vállalkozásokkal 2002 és 2010 között, s ha igen, milyen tevékenységre és milyen összegről szól az egyezség, illetve ki írta azt alá az állami társaság részéről.

Bár Papcsák szerint egyik társaságnak sem kell tartania attól, hogy a jövőben nem kap állami megrendelést pusztán azért, mert a neve szerepel a listán, a cégek úgy érzik, jó ideig nem lesz olyan kormánytisztviselő, aki megbízást merne adni számukra. Sőt vannak, akik úgy vélik, a lista valódi rendeltetése eleve az, hogy tudassa az állami vállalatok és intézmények illetékeseivel, mely cégekkel nem köthetnek semmiféle szerződést a jövőben.
 

Már 85 céget kinézett magának (Papcsák Ferenc jobbra)
Népszabadság - Fotó. Móricz Simon
 

A Népszabadság által megkérdezett szakértők – névtelenséget kérve – osztják az Index szerzőjének véleményét, miszerint a céglista összeállítása koncepciózus és szakszerűtlen. Papcsák nem azt vizsgáltatja ugyanis, hogy az állami vállalatoknak szolgáltatásokat végző cégek milyen eljárás keretében nyerték el megbízásukat, hanem azt, hogy bizonyos (az általa kiszemelt) cégek dolgoztak-e az államnak, vagy sem.

Mivel a vizsgálat alapját a sajtóban korábban megjelentetett cégnevek adják, a kormánybiztos ezzel a módszerrel garantáltan nem képes olyan cégeket leleplezni, amelyekről a sajtó még nem írt. A nyilvánosság előtt még le nem lepleződött cégek tehát Papcsák vizsgálódása alatt is szabadon „lophatnak” a közpénzekből.
 

Levél az állami cégek vezetőinek
Index.hu

Itt közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy az ügyészség évek óta kitart azon álláspontja mellett, miszerint „sajtóhírek alapján semmilyen ügyben nem rendel el nyomozást”. Más a helyzet azonban, ha a sajtóban megjelent híreket valaki akár csak egy névtelen levélben is az ügyészség tudomására hozza. Minden jel arra utal, hogy az elszámoltatási kormánybiztos lesz az a „valaki”, aki a sajtóhíreket papírra veti és eljuttatja az ügyészségnek.

Ám Papcsák listája még ekkor is hiányos. Számos cég neve nem szerepel rajta azok közül, amelyekről például a BKV körüli botrányok kapcsán korábban már többször, hosszan cikkezett a sajtó. A 85-ös listán felsorolt cégekben csak annyi a közös, hogy vagy közvetlenül köthetők Gyurcsány Ferenchez, vagy pedig köztudottan jelentős összegű megbízásokat nyertek el az előző két, szocialista–liberális kormány alatt.

A Papcsák-listát vezető In-Kal Security szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja: „Cégünk működését alapítása óta a törvényesség, a rend és szakszerűség határozza meg, és ez biztosítja, hogy a magánbiztonsági piac meghatározó szereplőjévé válhattunk az elmúlt évtizedek során. Ezért is rendkívüli megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Köztársaság partnerei lehettünk, és reméljük, lehetünk a jövőben.” Az In-Kal messzemenőkig egyetért

Papcsákkal abban, hogy a „közbeszerzéseken részt vevő cégeknek el kell viselniük egyfajta nyilvánosságot, ami az állami megrendelések velejárója”. Hasonlóan nyilatkozott több más, a listán szereplő cég vezetője is. Egyikük sem örült annak, hogy „ilyen összefüggésben” látott napvilágot a nevük, de tudomásul veszik, hogy „ilyen időket élünk”.

Több olyan cég is szerepel azonban Papcsák listáján, amelyeket már felszámoltak, végelszámoltak, vagy a felszámolásuk, illetve végelszámolásuk folyamatban van. Egy, a cégek és cégkapcsolatok átvilágítására szakosodott cég vezetője a lista hibáira is utalva úgy fogalmazott: Papcsák Ferenc és csapata könnyen úgy járhat, mint az annak idején az övéhez hasonló feladatokkal megbízott Keller László, a Medgyessy-kormány közpénzügyi államtitkára. Keller is számos ügyben vizsgálódott, de végül szinte semmit nem állapított meg. Törvénytelenül elköltött közpénzeket nem szerzett vissza, viszont neki magának számos perrel kellett szembenéznie a vizsgált cégek és vezetőik jó hírének megsértéséért.

Ahogy Kellernek sem volt, Papcsáknak sincs hatósági jogköre, hogy üzleti titkokat kezeljen, szerződéseket vizsgáljon felül. Csak ahhoz, hogy ha bűncselekmény gyanúját véli felfedezni egy ügyletben, feljelentést tegyen. Ehhez azonban az ügyleteket és nem a cégeket kellene vizsgálnia. De nem ezt teszi, ezért élnek sokan a gyanúperrel, hogy csak a listán szereplő cégek indexre tétele a cél.

forrás : nol.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.