|
Fokozódik: Orbán-kormány vs. nemzetközi finánctőke
2010.07.06. 05:13
A legnagyobb hat, külföldi anyabankkal rendelkező hazai pénzntézet azért fogott össze, és fordult az IMF-hez, hogy Orbán Viktor ne tudjon a régióban precedenst teremteni a banki különadó bevezetésével. Bár hivatalosan nem ezért látogatott Magyarországra, de még a GE elnök-vezérigazgatója is tárgyalt a kormányfővel a sarcról. A kormány és a bankok közötti harc háttere.
Oszsza meg másokkal is
Bevetették a bankok a nehéztüzérségeiket a kormánnyal szemben. Értesüléseink szerint a banki különadó miatt a hazánkban működő kereskedelmi bankok külföldi anyabankjainak vezérei megállapodtak abban, nem engedik, hogy a kormány keresztülverje magyarországi leányaikon a "gigantikus sarcot". Úgy tudjuk, az OTP után következő hat legnagyobb magyarországi pénzintézet bankvezérére fogott össze, és a szerdai kormányülés előtt letiltotta a bankadóról szóló megegyezést.
A bankok nagyvezéreinek nem csak az adó mértékével van bajuk, inkább attól tartanak, hogy az extra elvonással a magyar kormány precedenst teremt a régióban, és ezzel megnyitja az utat például egy román bankadó előtt is (hiszen a román költségvetésnek most még sürgősebb lenne az ottani bankok megsarcolása). A bankvezérek - mint ahogyan azt az fn.hu is megírta - követelik, hogy a hétfőtől hazánkban tartózkodó IMF-EU delegáció a költségvetést érintő kérdések mellett tárgyaljon a kormánnyal a bankadóról is.
Orbánt meglátogatta a GE vezére
Információink szerint Magyarországra látogatott a GE elnök-vezérigazgatója is, aki a szerdai kormányülés előtt szintén tárgyalt Orbán Viktorral többek között a bankadóról (a General Electrics a Budapest Bank anyavállalata, és Magyarország egyik legnagyobb multinacionális foglalkoztatója).
Igaz, a lapunkhoz eljutatott hivatalos közleménye szerint Jeffrey R. Immelt GE elnök-vezérigazgató június végi egynapos látogatását hónapokkal ezelőtt készítették elő, és nemcsak Magyarországra, hanem Lengyelországba is elutazott. A hivatalos magyarázat szerint "a közép-európai program második állomásaként pedig bemutatkozó látogatást tett az újonnan felállt magyar kormánynál".
Osztályharc parlamentáris eszközökkel (Fotó: Magócsi Márton)
Orbán Viktornál információink szerint azonban nemcsak udvarias látogatást tett, hanem a bankadó miatt is reklamált. Ugyan nem támadta olyan erősen a sarcot, mint a másik hat nagy bank, ám nemtetszését ő is kinyilvánította.
Ellentámadást indít a kormány
A kormány tehát ezért nem tudott konkrét eredményről beszámolni a kormányülést követő sajtótájékoztatón, pedig az eredeti terv szerint Matolcsy Györgynek nem e hét szerdára, hanem már múlt hét végére meg kellett volna állapodnia a bankokkal. Orbán Viktor június 8-án jelentette be, hogy a bankoktól, biztosítóktól és egyéb pénzintézetektől összesen 200 milliárd forintot szednének be három év alatt. Akkor két hetet adott a kormány a megállapodásnak, ám az egyetlen eredmény az volt, hogy a hároméves időtartamot lecsökkentették kettőre.
Két hét azonban kevésnek bizonyult, Matolcsy úgy nyilatkozott az eseményekről, hogy "nagyon súlyos és kemény tárgyalások kereszttüzében" áll a kormány tárgyalódelegációja. Ennek ellenére az újabb határidő e hét szerda lett volna, akkora várta mindenki – több biztosítói és banki forrásunk is aznap folyamatosan frissítette a parlament honlapját a törvénytervezet miatt – a nagy bejelentést. Ez azonban elmaradt.
A szerdai kormányülésen végül úgy döntöttek a kormány is felállítja nehéztüzérségét: Varga Mihály, Matolcsy György és Fellegi Tamás azt a feladatot kapta, hogy a bankoktól 120 milliárdot, a biztosítóktól 36 milliárdot, a pénzügyi szektor további szereplőjétől pedig 30 milliárdot hajtsanak be.
Egy banki forrásunk szerint azért volt szükség Matolcsy megtámogatására, mert a gazdasági miniszter a tárgyalásokon merevnek és rugalmatlannak bizonyult, ugyanakkor Varga Mihály és Fellegi Tamás megjelenése arra is utal, hogy "a tárgyalási alap szélesedett" és a bankok részleteket követelnek a bankadóért cserébe. A bankok rossz portfólióját átvállaló Nemzeti Eszközkezelő Társaság koncepcióját például értesüléseink szerint a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fellegi irányítása alatt álló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogja kidolgozni és megvalósítani. Mint korábban írtuk, a bankoknak nem mindegy milyen áron és milyen konstrukcióban veszi át az állam bedőlt hiteleiket.
A nemzetközi reakció újabb támadása
Egy az eseményeket közelről ismerő banki forrásunk jelezte, hogy maga az Európai Bankszövetség koordinálja a bankvezérek támadását, ugyanis az egyébként rivális vezetők összefogása rendkívülinek számít.
Az Európai Bankszövetség hétfőn a bankadó módosítását követelte arra hivatkozva, hogy a túlzott és diszkriminatív elvonás veszteségessé tenné a pénzintézeteket. A szervezet kiemelte, hogy az ország méreteihez képest túl nagy elvonás büntető jellegű adókivetéssé válhat a Közép-Európában működő bankokra. A bankok adóterhelése az Európai Bankszövetség szerint meg fogja haladni a 60 százalékot, és csökkenteni fogja a bankok hitelezési aktivitását.
A kormány tervei szerint egyébként a különadó kivetésének alapja a bankok esetében a 2009. évei számviteli beszámolóban kimutatott módosított mérlegfőösszeg, a biztosítók esetében a megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül.
forrás : hirszerzo.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
