Oszsza meg másokkal is

"Ez volt a magyar 1968" – így jellemezte a Hírszerzőnek 1969 őszének budapesti eseményeit Haraszti Miklós, az egyik főszereplő. Őt ennek következtében tartóztatták le a rendőrök, tartották három napon át magánzárkában, majd rúgták ki az ország összes egyeteméről. Az akkori történéseknek Balogh András, az MSZP mostani államfőjelöltje is részese volt.

Az ELTE bölcsészkarán 1969-ben 1956 óta nem tapasztalt mozgás indult meg a hallgatók között, amely végül egy olyan kari gyűlésbe torkollt, amit a rendőrség oszlatott fel, többeket letartóztattak, mintegy hetven embert "meghallgattak", majd komoly retorziók érték a hallgatókat. Mindezt Dénes Iván Zoltán, a Debreceni Egyetem Politikatudományi Tanszékének tanára részletesen feldolgozta Diákmozgalom Budapesten 1969-ben című tanulmányában.

Hatás-ellenhatás

Ebben az olvasható: "1969. március 25-én a budapesti bölcsészkar filozófus KISZ-alapszervezete nem volt hajlandó elfogadni felettes szervének, a kari VB-nek (Végrehajtó Bizottság) az alapszervezet feloszlatásának kilátásba helyezésével nyomatékosított utasítását, hogy zárja ki sorai közül a maoista államellenes összeesküvésben részt vett három tagját. Ehelyett a maoistákkal korántsem rokonszenvező többség a kari VB ellen fordult, és Kari gyűlés létrehozását kezdeményezte, mint intézményes biztosítékot a végrehajtó hatalom önkényével szemben, hogy senki ne helyezhesse magát a törvények fölé".

A kari VB titkára ebben az időben Balogh András volt. Úgy tudjuk, a VB részéről több KISZ-es hallgatóra is nyomást próbáltak gyakorolni a maoisták eltávolítása érdekében, behívták őket a bizottsághoz, és "súlyos következményeket" helyeztek kilátásba, ha ez nem történik meg.

A nyomásgyakorlás azonban pont az ellenkező hatást váltotta ki: április 29-én a hallgatók új VB-t választottak. Ezen a KISZ hivatalos jelöltje Balogh András volt, de eddig példátlan módon egy ellenjelölt, Bakos Istvánt, az Eötvös Kollégium Diákbizottságának titkárát választották meg. Balogh András ezután felfelé bukott, nem kari, hanem egyetemi KISZ VB titkár lett belőle. A későbbi eseményekben már így játszott szerepet.
 

Balogh András Lázár Jánossal a keddi meghallgatás után: a Fidesznek alkalmas (Fotó: MTI)
 

Dénes Iván Zoltán tanulmánya szerint a tavasz folyamán tovább folyt az erjedés, olyannyira, hogy a diákok szervezkedésének híre már a párt legfelsőbb köreit is aggasztani kezdte. Emiatt május végén maga Kádár János látogatott el a bölcsészkarra, hogy "elbeszélgessen a hallgatókkal", a spontán megmozdulások azonban a látogatás után is folytatódtak.

A Kari Gyűlést őszre akarták összehívni, és azon többek között olyan témákat vettek volna napirendre a "demokratikus szocializmus" szellemében, mint a hallgatók 33 százalékos képviselete a kari tanácsban. Bár, mint Haraszti Miklós a Hírszerzőnek fogalmazott, ekkor sokan egyre radikálisabb követelésekkel álltak elő, így volt, aki 51 százalékos arányt szeretett volna. A hallgatók követeléseiket az egyetemi faliújságokra tették ki, illetve kari híradó néven stencilezett lapot indítottak.

Lesújt a KISZ

Ezután már a Budapesti KISZ is lépett: Főcze Lajos titkár közölte a kari VB-vel, hogy a gyűlés semmilyen határozatot nem hozhat, azon legfeljebb konzultálhatnak majd a felvetett ügyekről. A gyűlés október 11-én így is összeült, és megtárgyalta az egyetemi szervezeti és működési szabályzat megváltoztatását, az egy harmados hallgatói képviselet biztosítását. Az első napirendi pont után azonban Haraszti Miklós visszaemlékezése szerint rendőri közreműködéssel oszlatták fel a fórumot, őt, és több társát három napra a Gyorskocsi utcába vitték, ahol magánzárkában vártak kihallgatásukra, mintegy hetven embert szintén "meghallgattak". Az egyetemet két napra bezárták, a faliújságokat lefényképezték, majd letépkedték.

Egy levéltári dokumentum szerint az egyetemi vezetés október 13-án értékelte a helyzetet, ennek során megállapították, hogy a "negatív törekvések többek között a következőkkel függnek össze: a nemzetközi munkásmozgalom belső ellentmondásaival, a nemzetközi diákmozgalmak bizonyos mértékű hatásával, egyesek részéről a marxizmus pluralizmusának meghirdetésével, egyes ideológiai-kulturális fórumok vagy szervek nem egyértelmű tevékenységével, a hallgatói összetétel kedvezőtlen alakulásával, az oktatói munka szervezettségében jelentkező hiányosságokkal, a nevelési feladatok elhanyagolásának és formális kezelésének előforduló jelenségeivel, a hallgatói és tanári kapcsolat nem kielégítő alakulásával", amihez "járult egy pszichikai légkör kialakítása", valamint, hogy "a VB több esetben helytelenül értelmezte a demokratizmust". Emiatt jelentkeztek olyan "avantgárd igények", mint az egyharmados hallgatói képviselet.

Fokozott politikai ellenőrzés

Az egyetemi pártvezetés ezután 14 pontos intézkedési tervet fogadott el, melyben többek között a következők szerepeltek: 5.) a párttag oktatók, a diákpártaktíva, a kollégiumi pártaktíva a diákbizottságok, s a KISZ Bizottság segítségével biztosítják a helyes politikai vonal erősödését, a negatív jelenségek elleni fellépést, s a KISZ munka konstruktív elemeinek, összetevőinek bővülését. Felelős: Párt-csúcsvezetőség, ELTE-KISZ VB., BTK-KISZ VB.

7.) Ki kell dolgozni a KISZ-középszintű szervek struktúráját 1969 decemberéig és az új félév kezdetén megtartani a választásokat. Működőképes, politikailag felelős demokratikus reformokat kell létrehozni. Felelős: Karvasz Gyula, Kardos József, Balogh András, Bakos István.

8.) Az egyetem rektora és az ELTE KISZ VB együttesen kialakítják az Eötvös Klub és az egyetemi alkotókörök irányításának rendjét. Felelős: Nagy Károly, ELTE KISZ VB. 9.) Erősíteni kell az Egyetemi Színpad politikai ellenőrzését. Felelős: Köpeczi Béla (későbbi kulturális miniszter – a szerk.)

A határozat aláírói: Kirschner Béla, az ELTE Pártbizottság titkára, Nagy Károly rektor és Balogh András ELTE KISZ VB. titkár.

A "magyar 1968" ezzel véget ért, a helyzetet ismét a párt uralta az egyetemen. Haraszti Miklóst végül ügyészi megrovásban részesítették, majd immár másodszor, az ország összes egyeteméről kirúgták, ezután ment el fizikai munkásnak. Két másik hallgató ellen államellenes szervezkedés miatt indult eljárás.

Kérdés, hogy az egykori állampárti múltra máskor oly érzékeny Fidesz miért nem kérdezett rá erre a tényre, amikor tegnap a párt és a KDNP képviselőcsoportja együttes ülésen hallgatta meg Balogh Andrást. Úgy tudjuk, volt is ilyen forgatókönyv, három ezzel kapcsolatos kérdést össze is állítottak, de végül az a döntés született, hogy a légkör barátságos lesz - ilyen is volt . A Fidesz frakció részéről cáfolták, hogy lett volna előzetes egyeztetés ezeknek a kérdéseknek a feltételéről.

Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, Balogh András hogy emlékszik vissza a történtekre. Kerestük, egyelőre nem kaptunk választ.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.