Oszsza meg másokkal is

Kimutatta a Fidesz a foga fehérjét, teljes hatalomátvételre készül a párt, kiiktatja a fékeket és az egyensúlyokat a magyar politikai rendszerből – egyre gyakrabban hangzanak el az ellenzék részéről hasonló vádak a Fidesz-KDNP parlamenti magatartásával kapcsolatban. Hétfőn az LMP elnöke egyenesen "narancsuralmi rendszerről" , és "ellenforradalomról" beszélt, Mesterházy Attila pedig "fideszes úthengerről", és azt mondta, a kormánykoalíció teljesen kiüresíti a parlamenti munkát.

Való igaz, hogy az ellenzéki frakciók igencsak kapkodhatják a fejüket. Az új parlament megalakulása óta minden ülésre újabb és újabb javaslatok érkeznek be, több esetben úgy, hogy amint benyújtják őket, egy-két napon belül "átverik" a bizottságokon, a parlament rapid módon általános és részletes vitát is folytat róluk, majd megtörténik a határozathozatal.

A médiatörvény tervezetét pénteken, a földgázellátásról szóló jogszabályt is csütörtökön nyújtották be, majd hétfőn már vitát folytatott róluk a Ház, megtárgyalták a módosító inítványokat, és szavaztak is az előrejszetésről. Az LMP-s képviselők szerint ilyen körülmények között egyszerűen lehetetlen felkészülni, és érdemi vitát folytatni, az ellenzék nem tud ellenőrzési jogaival élni megfelelően, a szakmai-, és civil szervezetekkel való konzultációról nem is beszélve.

"Egyéni" alkotmánymódosítások

A törvényjavaslatokat ráadásul egyéni képviselői indítványként nyújtják be, aminek azért van jelentősége, mert ha egy miniszter lenne a benyújtó, úgy a jogalkotási törvény szerint többféle módon is egyeztetni kellene, ezzel viszont ezt meg lehet spórolni. Így egyéni indítványok alapján módosították már többször az alkotmányt, amit több ellenzéki képviselő abszurdnak minősített.

"Az, hogy az ellenzék nem bírja a lépést a mi munkatempónkkal, nem a mi bajunk. Amikor pénteken délben benyújtottuk a médiatörvény tervezetét, kora délután már újságírók hívtak, akik felkészült kérdéseket tettek fel, tehát nekik már volt idejük átolvasni a programot. Nem értem, ezt az ellenzék miért nem volt képes megtenni" – mondta erre a Hírszerzőnek Cser-Palkovics András, a médiatörvény egyik benyújtója.

Élnek a többséggel

A háttérben ugyanakkor lehet egy másik ok is: úgy tudjuk, a legtöbb minisztériumban gyakorlatilag nem folyik szakmai munka, pontosabban egyelőre még mindig az átadás átvétel folyik. Mindaz, ami eddig a kormány programjaként jogszabályt öltött, a Fidesz valamely szakmai műhelyében készült el. Jellemző, hogy például az új adómódosításokat is a sajtóból tudták meg a Matolcsy György vezette pénzügyi államtitkárság munkatársai.

Pedig a Fidesz első megnyilatkozásai úgy tűnt, Orbánék tesznek néhány gesztust az ellenzéknek. Ám eddig ez többé-kevésbé elmaradt.
 

"Forradalom" a Parlament előtt - és a falak között is? (Fotó: Györffy Anna)
 

Megváltozik például az alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottság összetétele is: eddig ez ellenzéki többségű volt, mostantól – mint ahogy a Mátrai Márta és Lázár János által benyújtott javaslat fogalmaz – a testület "a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokon" alapul majd, vagyis a kormánypárti többség tetszés szerint jelölhet hozzá feltétlen lojális jogászokat. "Szakmai indokunk nem volt, egyszerűen szerettük volna a választások utáni helyzethez igazítani a bizottságot is" – mondta ezzel kapcsolatban a Hírszerzőnek Mátrai Márta.

Az alkotmányt előkészítő bizottság 45 tagjából 30-at szintén a kormánypárt delegál majd, ráadásul azt a korábbi "féket" is kiiktatták a rendszerből, hogy négyötödös többség kell a határozathozatalhoz. Vagyis az ellenzék szerepe itt is formális lesz – éles ellentétben azzal, amikor a Horn-kormány alatt a parlament utoljára komolyan nekifutott egy új alaptörvény megalkotásának. (Igaz, akkor nem is lett az egészből semmi.)

Hasonló módon erős (5-2-es arányú) kormánypárti többség választhatja majd meg az Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő új médiahatóság tagjait is, és ezzel együtt bebetonozhatják kilenc évre Szalai Annamáriát, a Fidesz szakpolitikusát .

"Büntetni" fog az ÁSZ?

Csakúgy, mint az Állami Számvevőszék elnökét, Domokos Lászlót is, aki most a költségvetési bizottság tagja a Fidesz színeiben. "Nem hiszem, hogy ez bármiben is korlátozná az ÁSZ független ellenőrzési tevékenységét. 1990 óta vagyok képviselő, azóta több ellenőrző testületnek is tagja voltam, sosem ért az a vád, hogy részrehajló lettem volna" – mondta a Hírszerzőnek Domokos László, aki szerint ennyi erővel elődje, Kovács Árpád sem volt független, hiszen ő az ÁPV Rt. Igazgatótanácsának elnöke volt, amikor 1997-ben ÁSZ elnökké választották. (Ez igaz, de ő sosem volt egy párt tagja sem – a szerk.)

"Ezzel ugyanolyan büntetőszervezet lesz az ÁSZ is, mint az APEH volt Simicska Lajos idejében. Kíváncsi leszek majd, milyen jelentéseket adnak ki a fideszes, vagy szocialista vezetésű települések gazdálkodásáról, vagy, hogy a pártmérlegek benyújtásakor a Fideszén kívül lesz-e olyan párt, amelyiknél mindent rendben találnak-e" – mondta ugyanakkor egy LMP-s képviselő. A választások után egyébként a Fidesz egyik magas rangú vezetője a Hírszerzőnek azt mondta a Jobbikkal szemben várhatóan "bevetik" majd az APEH-et, és más állami hatóságokat is.

Az előbbiekhez képest már csak apróság, hogy egy fideszes módosító indítvány nyomán a Gazdasági Versenyhivatal elnöke mandátumának lejárával az alelnökök megbízatása is megszűnik – eddig ez nem így volt, ám Nagy Zoltán esetleges távozásakor (az ő mandátuma az ősszel jár le) két elnökhelyettesének is automatikusan távoznia kell.

"Gyurcsányéktól sem kaptunk gesztusokat"

Egész pályás letámadásba kezdtek? - ezt a kérdést tettük fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek hétfőn. És a válasz: "Mindenki azt felejti csak el, hogy történt egy parlamenti választás, és az itt kapott felhatalmazás alapján jelölünk, ennyi történt. Az ellenzék egy harmadnyi aránnyal sem rendelkezik, meg sem tudnak állapodni egymás között, sőt, egyenként közelebb vannak a kormányzó pártokhoz, mint egymáshoz. Ehhez képest úgy viselkednek néha, mintha ők lennének a többség, azt várnák el, hogy az ő akaratuknak megfelelően viselkedjünk".

Kérdésünkre, hogy néhány gesztust nem kellett volna-e tenni mégis az ellenzéknek, a politikus úgy válaszolt: "Gyurcsány Ferenc ideje alatt semmilyen javaslatunkat nem fogadták el, ehhez képest mi több esetben is figyelembe vettük az ő kéréseiket. A demokrácia lényege a népakarat elfogadása, ami a választásokban nyilvánul meg".

Egy fővárosi fideszes honatya szerint elég megnézni, hogy milyen gesztusokat tett nekik az MSZP és az SZDSZ a Fővárosi Közgyűlésben. "Ahhoz képest, hogy alig voltak többségben, van olyan bizottság, ahol 9-3 arányú volt a számarányuk, a legfontosabb döntéseket egy "szuperbizottságba" vonták össze" - mondta.

Akadnak azonban olyanok is, akik nem így gondolkodnak. "Valóban vannak nem túl elegáns történetek. Az alkotmánybírákat jelölhette volna például az alkotmányügyi bizottság, és akkor senkinek nem lett volna semmi baja. Főleg, hogy a parlamentben úgyis megvan a többségünk" – mondta egy Orbán Viktorhoz közel álló Fidesz-képviselő. "Viktor mindig azt mondta, az egész pályás letámadás egy védekezési forma, akkor kell ezzel élni, ha nincs nálunk a labda. 1998-2002-között még lehetett azt gondolni, hogy hiába vagyunk kormányon, nincs mindig nálunk, de most már nem erről van szó. Lehettünk volna nagyvonalúbbak is" – mondta egy másik Fidesz-frakciótag.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.