Oszsza meg másokkal is

Kurucz Árpád
 

A MÁV-nál nem kockáztatnak, inkább kivárnak. A régi kormánytól kapott feladatokat nem végzik, az új kabinettől meg nem keresik őket

A Parlament alsó szintjén csoportosulnak a régi kormány emberei, dolgozniuk már nem kell. Beszélgetnek, időnként belebotlanak saját bedobozolt cuccaikba, amelyeket azért kellett összepakolniuk, mert az újaknak szükségük van az irodákra. Várják, hogy mondjon már végre valaki valamit, a bizonytalanságnál minden jobb. Hasonló a hangulat sok állami vállalatnál és szervezetnél is. A vezető politikusok nyilatkozataiból kiderült számukra, hogy új világ jön, hiszen az a munka amit eddig végeztek, nem megfelelő. A rutin feladatokat megcsinálják, mert azokat muszáj, de többet nem mernek tenni. Azt azonban, hogy mi lenne a jó, a kívánatos, az elvárt, a legtöbb helyen még nem közölték velük.

Így lázas előkészítő munka helyett teljes a csend a MÁV Zrt.-nél – a vasútnál immár hetek óta a víz az úr. A végeken dolgozó vasutasok kormányváltás ide vagy oda, kötelességszerűen küzdenek az elemekkel, így a vonatok még közlekednek. A MÁV életét irányító szakapparátus azonban utasításra vár, és a vasút valójában áll. Érdemi döntések legfeljebb elvétve születtek az elmúlt másfél-két hónapban. Holott tennivaló akadna. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a korábbi ütemtervének megfelelően írja ki és fogadja be a pályázatokat, a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által meghirdetett döntési moratórium ugyan lejárt, ám senki nem közölte a szervezettel, hogy akkor most hogyan tovább.

A kormány hatáskörétől vagy érdeklődésétől távolabb eső szervezetnél minden megy a régiben. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szerint nem akasztjameg az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés menetét a kormányváltás, a Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezete januárban vált kormányhivatalból a parlament alá tartozó, autonóm közigazgatási szervvé, így eddig ők sem érezték meg az új világ szelét.

Az NFÜ ügyfélszolgálata. Várják a hívást
Szabó Bernadett
 

Az állami vasútvállalatnál tehát egyelőre senki nem tudja, merre kellene elindulni. A Bajnai-kormány hagyatéka egyértelmű útmutatásokat és feladatokat ad. A már megkezdett változtatások viszont annyi kritikát kaptak az éppen kormányt alakító korábbi parlamenti ellenzéktől, hogy folytatásukat, vagy befejezésüket senki nem kockáztatja. Példa erre a MÁV forgalomszüneteletetésre ítélt mellékvonalainak sorsa: a vasutasok csak találgatják, hogy a 2007 óta bezárt 35-36 vasúti szárnyon a buszközlekedés problémáinak megoldására, vagy inkább a vonatok újraindítására kellene koncentrálni. Döntés, útmutatás nincs. Holott, ha az új kormány tartani akarja magát választások előtti ígéreteihez, ideje lenne hozzáfogni a leszerelt jelző- és biztosítóberendezések újbóli kihelyezéséhez, a tetszhalott vonalak műszaki ellenőrzéséhez.

Hasonló a bizonytalanság a vasút finanszírozása kapcsán is. A megszorítások bűvöletében élő előző kormány a 2010-es költségvetésben meghatározottnál nem kívánt több pénzt fordítani a MÁV-ra. Olyannyira, hogy a társaság 60 milliárd forintos tőkeemelési igényének megalapozottságát is megkérdőjelezték. Ezzel szemben a most hivatalba lépő kabinet egyértelműen több pénzt ígért a vasút működtetéséhez. Döntés azonban erről sincs, de még az előkészületekről sem lehet hallani. Ami azért baj, mert az időhúzás nyomán a MÁV hitel-, és ezzel működésképtelenné válhat.

De nincs válasz arra sem, az új kormány hogyan pénzeli majd a vasúti pályák és tartozékaik fenntartását, működtetését. A pályavasút előre meghatározott finanszírozási igénye 2011-re 53 milliárd forint. Olyan előkészületekről azonban a MÁV-nál nem tudnak, amelyek garantálnák ennek az összegnek a költségvetési törvény tervezetébe történő bekerülését.

Nyitott kérdés, hogy mi lesz sorsuk a MÁV és a Volán-társaságok regisztrációs jegyeinek. Ezeket azért vezették be, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatások díjmentes használatára jogosultak utazásait a közlekedési cégek nyilvántarthassák.

Utasok és vasutasok most legalább arra választ várnának, hogy a közlekedési tárca korábbi rendeletének megfelelően a nullás jegy megváltását elmulasztóknak július 1-jétől valóban ki kell-e fizetniük a bliccelésért járó ötszáz forint pótdíjat. De egy hónappal a büntetések életbelépésére megadott határidő előtt erről sincs döntés.

Emellett a MÁV vezetésében teljes lehet a bizonytalanság a beharangozott szervezeti átalakításokról is. A régi kabinet még azt tervezte, hogy a MÁV Zrt.-től függetlenné váló, közvetlen minisztériumi irányítás alá kerülő MÁV-Start Zrt. szervezetébe beolvasztják a vontatási szolgáltatásokat végző MÁV-Trakció Zrt.-t, és a járművek javításával foglalkozó MÁV-Gépészet Zrt.-t. Arra azonban, hogy ezt az új kormány is hasonlóan gondolja-e, egyelőre senki nem tudja a választ.

Jobb a helyzet az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-nél. A társaság a vasúthoz hasonlóan leginkább a heves esőzések következményeivel foglalkozik, ám az autópályásoknál működési bizonytalanság nincs. Az ÁAK az új kormány hivatalba lépését a tulajdonos, az igazgatóság és a felügyelőbizottság által elfogadott üzleti tervvel várta. De közbeszerzési tervét és matricaszerződését is aláírták már. Arról pedig korábban nem volt szó, hogy az új kabinet működési környezete drasztikus átalakítását fontolgatná. Az egyetlen komoly váltás a használatarányos útdíjrendszer bevezetése lehetne – erre azonban 2013-nál korábban aligha kerülhet sor.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sem a kormányváltás előtt, sem azóta nem tapasztalta a pályázói kedv különösebb lanyhulását, a munka pedig már csak azért sem állhatott le, mert ahhoz már Brüsszelnek is lenne szava. Igazság szerint az év elején bevezetett döntési moratórium sem hatályos már, mivel a határozat szerint az új kormány minisztereinek kinevezéséig szólt a stop. A hivatal azért a moratóriumnak megfelelően jár el. Ez azt jelenti, hogy minden olyan felhívás esetében, amely január 20. előtt jelent meg, hozhatott támogató vagy elutasító döntés. Az előbbi időpont után megjelent pályázatok esetében elkezdődhetett a beadott dokumentáció feldolgozása, illetve a döntés előkészítése.

Mint azt megtudtuk, februárban 171 pályázat állt nyitva, amelyre 2650 pályázatot adtak be több mint 281 milliárd forint támogatási igénynyel. Márciusban 149 lehetőség élt, a beérkezett pályázatok száma 2228 darab volt, az igényelt támogatás pedig 150 milliárd forintot tett ki. Áprilisban már csak 131 felhívás volt érvényben és 1273-an szerettek volna uniós pénzt elnyerni, összesen 75 milliárd forint értékben. Májusban 126 felhívásra 1097-en adtak be pályázatot, az elnyerni remélt támogatás értéke meghaladta a 108 milliárd forintot. Összehasonlításképpen, tavaly májusban 97 pályázat volt nyitva, amire 2707-en jelentkeztek és 146 milliárd forintot igényeltek.

Önmagukban a számok persze nem mondanak el mindent, hiszen amikor közismert, népszerű, ám kis összegű automatikus gazdaságfejlesztési pályázatok vannak nyitva – tavaly május, idén február és március – akkor a beadott igények száma ugrik meg. Amikor önkormányzatok pályáznak milliárdos összegekre, akkor az igényelt támogatás mértéke emelkedik ki. Az áprilisi viszonylag alacsony támogatási igény pedig azzal függ öszsze, hogy a pályázóknak előbb át kellett látniuk a döntési moratórium következményeit, szabályait, illetve sokan igyekeztek január 20-a előtt beadni a pályázatukat attól tartva, hogy utána leáll a rendszer.

Arról, hogy mit akar a kormány ezen a téren, annyit lehet tudni, amennyit az új miniszterek parlamenti meghallgatásukon közöltek. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, a kabinet biztosítja a fejlesztési forrásokat azokhoz a pályázatokhoz, amelyekre már beadták az ajánlatokat, vagy már megtörtént az elbírálásuk. Felülvizsgálják azonban az egyedi kormánydöntéssel kiemelt beruházásnak minősített és nagyprojektek támogatását, illetve át szeretnék alakítani az uniós pénzek menedzselésével megbízott intézményeket, annak érdekében, hogy hatékonyabban és gyorsabban működjenek. Vélhetően ez az átalakítás átmenetileg jobban megbénítja a rendszert, mint maga a döntési moratórium körüli bizonytalankodás.

A pénzügyi felügyelet zavartalan

Információnk szerint a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) munkáját semmilyen formában nem befolyásolja a kormányváltás. A PSZÁF idén januárban vált kormányhivatalból a parlament alá tartozó, autonóm közigazgatási szervvé, amelynek költségvetése önálló fejezet a központi büdzsén belül. A felügyelet elnöke, Farkas Ádám feletti munkáltatói jogokat a köztársasági elnök, Sólyom László gyakorolja, míg a PSZÁF-on belüli erőforrás-gazdálkodás a korábbi bonyolult struktúrával szemben teljes egészében az elnök jogkörébe került.

Ám valójában napi munkakapcsolat akkor sem volt a felügyelet és a kormány között, amikor még a Pénzügyminisztérium volt a PSZÁF felügyeleti szerve. A pénzügyi felügyelet az előző ciklusban elsősorban a pénzügyi tárcával és az igazságügyi minisztériummal működött együtt – főleg jogszabályok megalkotásában. A Fidesz–KDNP-kormányban ugyan nincs önálló Pénzügyminisztérium, az igazságügyi tárca pedig egyúttal a közigazgatást is felügyeli, szabályozási kérdésekben azonban vélhetően ezentúl is együttműködik majd a kormány és a PSZÁF.

Egyeztetnek, vagy mégsem?

Nem akasztja meg az élelmiszerbiztonsági ellenőrzés menetét a kormányváltás – legalábbis a területért felelős Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MGSZH) elmondták: a napi rutinellenőrzési tevékenység gyakorlatilag teljesen független az MGSZH-t ellenőrző földművelési tárcánál zajló átadás-átvételtől, így arra nincs hatással. Az MGSZH-nál tavaly óta zajlik a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló egyeztetés az érintettekkel – így a kereskedők és az élelmiszer-előállítókkal és -feldolgozókkal. Arra a kérdésre, hogy a váltás miatt jegelték-e egy időre ezeket a tárgyalásokat a megkérdezett kereskedőktől bizonytalan válaszokat kaptunk, ugyanakkor az MGSZH-nál leszögezték, hogy ezek az egyeztetések továbbra is megszakítás nélkül tovább folynak.

forrás : nol.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.