Oszsza meg másokkal is

Frontális támadást kell indítani a korrupció ellen és ehhez kiterjedt társadalmi összefogásra van szükség, ugyanis rendkívül mély társadalmi beidegződéseket kell megváltoztatni - mondta Sólyom László egy korrupcióról szóló konferencián, Budapesten. A köztársasági elnök közölte: "beleszólást szeretnénk az új kormány munkájába a korrupció témájának megvitatásával". A legfontosabb kérdés, hogy valóban elkötelezi-e magát a kormány és saját híveit sem kímélve végigviszi a korrupció ellenes küzdelmet - tette hozzá és hangsúlyozta, példákat kell statuálnia az új kormánynak, és bár a korrupciót nem lehet kiirtani, le lehet szorítani elfogadható szintre.

A Szárny és teher című, a Bölcsek Tanácsa tagjai által összeállított, az oktatás javításáról szóló és a korrupció visszaszorításával foglalkozó könyvről tartott tanácskozáson az államfő a kötetet ismertetve rámutatott, hogy a szerzők tízéves programot vázoltak fel annak érdekében, hogy Szlovénia 2009-es szintjére csökkenjen a korrupció Magyarországon.

Navracsics: nem kellenek új intézmények

Egy politikus számára életveszélyes téma a korrupció, ugyanis a magyar állampolgárok meggyőződése, hogy a politika összefonódik a korrupcióval, ezért nagyon óvatosan kell beszélnie a témáról, nehogy meggyanúsítsák - válaszolt előadásában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és kijelentette, hogy a hivatalba lépett kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban. Mint fogalmazott: "A kétharmados választási győzelem következtében történelmi felelősségünk van azokban az ügyekben, amelyek a magyar nemzetet érintik, így a korrupcióban is".

Navracsics Tibor szerint nem kell új intézményeket és új jogszabályokat teremteni, mert megvannak a jogi eszközeink arra, hogy küzdjünk a korrupció ellen. Ezért meg kell erősíteni az intézményeket, például az ügyészségeket, emellett hatékonyabbá kell tenni a jogszabályok érvényesítését és végrehajtását. A miniszterelnök-helyettes úgy látja, az utóbbi időben a magyar bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek példaértékű munkát végeztek ezen a téren. Ugyanakkor arra számít, hogy a korrupció észlelése a következő időszakban tovább nő majd, ugyanis amikor korrupciós ügyeket lepleznek le a hatóságok, akkor a társadalom úgy érzékeli, hogy terjed a korrupció.

A közjó privatizálása

Navracsics Tibor úgy véli, a korrupció a rozsdával egyenértékű, ugyanis belülről marja szét a közösséget és a közjót. A korrupció tulajdonképpen a közjó privatizálása; aki korrupt, a saját tulajdonaként adja el a közjó egy darabkáját. A korrupció ezzel szétmarja a polgár és az állam bizalmi viszonyát, ezért a politika legnagyobb ellensége - fejtegette Navracsics Tibor, ugyanakkor kiemelte: a korrupció mértékét mérő statisztikák szerint Magyarország a mediterrán országok átlagát hozza, a a korrupció észlelése szintjén viszont sokkal rosszabbul állunk, vagyis a társadalom a korrupciót nagyobbnak gondolja annál, mint amekkora.
 

Navracsics: "Az új kormányban van szándék a korrupció elleni küzdelemre" (Fotó: MTI)
 

A magyar polgár általában úgy gondolja, hogy az egész társadalom korrupt és a mindennapi életvitelhez erre van szükség Magyarországon, még akkor is, ha ő maga nem korrumpál. Itt ér össze a bizalom és a korrupció: azért gondolja a magyar állampolgár, hogy mindenki korrupt, mert nincs bizalma senkiben. Ezzel mindenképpen kell valamit kezdenie a politikának - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Korrupcióellenes programot!

A Bölcsek Tanácsa által összeállított koncepció több mint 150 javaslatot tartalmaz. Ennek egyik kulcseleme a miniszterelnök-helyettes által mondottakkal ellentétben az állami intézményrendszer olyan módosítása lenne, amely a kötet összeállítói szerint hatékonyabbá tenné a korrupció elleni küzdelmet.

Ennek keretében a Bölcsek Tanácsa szerint a korrupció elleni küzdelemre szakosodott egységeket kellene kialakítani a bíróságon és az ügyészségen belül, ki kellene terjeszteni és meg kellene erősíteni az Állami Számvevőszék jogait, emellett például biztosítani kellene a rendvédelmi szervek politika-mentességét. Korrupció elleni stratégiáról az elmúlt tíz évben utoljára 2001-ben határozott a magyar kormány - mondta Fodor István, a Bölcsek Tanácsának tagja és utalt arra, hogy az új kormánynak tízéves korrupcióellenes programot kellene kidolgoznia.

A Bölcsek Tanácsának véleménye ellentétes a miniszterelnök-helyettesével a törvények vonatkozásában is. Úgy látják, hogy szükség van törvénymódosításokra, például az átláthatóság és a közérdekű adatok megismerhetősége érdekében. Hasonlóképpen szükség van a pártfinanszírozási és választási törvény módosítására is, de a tanács nem ért egyet azzal, hogy a korrupció elleni küzdelem alapja csupán a párt- és kampányfinanszírozás rendezése kellene legyen, mert úgy vélik, hogy a korrupció sokkal kiterjedtebb jelenség annál, hogy megoldhatnánk pusztán ennek a sokat hangoztatott problémának a feloldásával.

Az igazságszolgáltatás is korrupt?

A korrupciónak általában azt tekintik, amikor valaki egy politikusnak, egy hivatalnoknak, rendőrnek vagy akár orvosnak pénzt vagy más juttatást ad azért, hogy jogosulatlanul előnyhöz jusson másokkal szemben (ilyen például a megvesztegetés vagy a hálapénz "intézménye"), emellett a korrupció körébe tartozó jelenségnek tekinthető a törvénytelen befolyásolás, a személyes kapcsolaton alapuló protekció, a korrupció alapú csalás és a hatalommal való visszaélés is.

A korrupció hatalmas károkat okoz a gazdaságnak: növeli a költségeket, csökkenti a versenyképességet, illetve torzítja a versenyt és gátolja a befektetéseket. A Transparency International adatai szerint Magyarország korrupciós szintje a kétezres évek eleje óta gyakorlatilag nem változott. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy a közép-kelet-európai országok időközben feljavultak a mi szintünkre.

Mint korábban írtuk , Magyarországon ma a helyi önkormányzatok képviselőit tartják a legkorruptabbnak az emberek a DGS Global Research idén publikált vizsgálata szerint (a válaszadók többségükben értelmiségiek és cégvezetők voltak). Az önkormányzati képviselők után a települések vezetői a leginkább megkenhetőnek, a harmadik-negyedik helyre az aktuális kormányerőt, illetve közigazgatási vezetőket helyezték. A politika korrupciós fertőzöttségét egy tízes skálán 9-re értékelték, a gazdaságét pedig 8-ra.

A válaszadók több mint fele a bíróságokat és az ügyészségeket is megkenhetőnek tartja. Ennek ellenére mintegy kétharmaduk ezektől várná, hogy küzdjenek a korrupció ellen. A médiáról 43 százalékuk gondolja, hogy nehezen küzdhet a korrupció ellen, mert maga is korrupt, 51 százalékuk viszont úgy véli, hogy a sajtó segíthet a korrupció visszaszorításában (a média egyébként a korrupciós lista előkelő hetedik helyére került, közvetlenül a rendőrök után).

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.