Oszsza meg másokkal is

A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, pártatlan köztisztviselők intézzék - így szól a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény bevezetése. A jogszabály a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre vonatkozik, valamint a közpénzek elosztásával foglalkozó személyekre, a rendvédelmi szervek, a honvédség hivatásos állományú, illetve szerződéses tagjaira, ügyészekre, igazságügyi alkalmazottakra is. A közszolgálatban álló személyeket jelenleg vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

Nyilvános vagy zárt vagyonnyilatkozat tételére az a közszolgálatban álló személy köteles, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. Jelenleg mind a 90 állami vezetőnek kötelező nyilvános vagyonnyilatkozatot tennie, és állása mellett szinte semmilyen más munkát nem vállalhat, legfeljebb folyóiratokban publikálhat vagy taníthat. Ez a bevett nemzetközi gyakorlat is, a közigazgatási szakemberek pedig általában a korrupcióellenes küzdelemmel, valamint a fejlett demokratikus berendezkedésekben átlátható államigazgatás szükségével magyarázzák e kötelezettség célját, értelmét.

Az elmúlt napokban azonban a hírek már arról szóltak: a Fidesz elképzelései szerint a jövőben az állami vezetők többségének nem kell majd nyilvános vagyonnyilatkozatot tennie, sőt, a jelenleginél sokkal puhább összeférhetetlenségi szabályok is vonatkozhatnak rájuk. A kormányzásra készülő párt ráadásul mindezt azzal magyarázza, hogy külön szeretnék választani az állami vezetőket politikai és szakmai táborra, "ezzel teremtve meg a minőségi szakmai munka lehetőségét". Eszerint ők úgy vélik, hogy mindezidáig - a Fidesz-KDNP kétharmados kormányzásáig - a köztisztviselők nem végeztek minőségi szakmai munkát.

A kormány és az állami vezetők jogállásáról szóló törvényjavaslat szerint a Fidesz a vezetők jelenlegi körét, mint miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok, közigazgatási és szakállamtitkárok, két részre bontja. A jövőben a 90 állami vezető közül csak az általuk kinevezett politikai vezetők vagyonnyilatkozata lesz nyilvános, a szakmai vezetők vagyonnyilatkozatát a közönséges halandók nem ismerhetik meg.

Ezzel szemben az első Fidesz-kabinet idején még amellett érveltek, hogy minden közigazgatásban dolgozónak vállalnia kell vagyoni helyzetét, s rendszeresen nyilatkozni róla. "Terveink szerint január elsejétől - és remélem, hogy a parlamentben a szükséges támogatást megkapjuk ehhez - bevezetjük a köztisztviselőknél, a rendőrségnél, a határőrségnél, a hadseregben az életpályarendszert, azaz a köztisztviselői jogviszonyt életpályává alakítjuk át. Mindenki, aki ebben szerepet vállal, s alkalmazottként a közös érdeket szolgálja, annak kötelező lesz vagyonnyilatkozatot tennie. Méghozzá nagyon széles körben, és vállalva azt, hogy rendszeresen ellenőrizni is fogják" - jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában még 2000. június 18-án. Az akkori miniszterelnök abban az időben ugyanis még úgy gondolkodott: annak, aki bármilyen módon közügyekkel foglalkozik, keményebben és gyakrabban kell ellenőrizni nyilatkozatát, mint az országgyűlési képviselők esetében.

Elvi alapon, szándékosan különbözteti meg a vagyonnyilatkozat-tétel szempontjából a politikai és a szakmai állami vezetőket, tesz különbséget politikus és köztisztviselő között a központi államigazgatási szervekről és a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvényjavaslat Répássy Róbert szerint. A fideszes országgyűlési képviselő (az igazságügyi államtitkári poszt várományosa) azt nyilatkozta: előterjesztésük a kormány politikai vezetőinek - a miniszterelnöknek, a minisztereknek és az államtitkároknak - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat változatlanul hagyja, azaz ők, az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan évente, nyilvános nyilatkozatot tesznek. A közigazgatási és a helyettes államtitkárok a törvényjavaslat szerint köztisztviselőnek minősülnek, ők a minisztériumok szakmai vezetői, nem politikai közszereplők, a köztisztviselői jogállási szabályok vonatkoznak rájuk. Kötelezettségük ugyan megmarad, úgynevezett zárt vagyonnyilatkozatot tesznek majd évente a munkáltatójuknak, azaz a miniszternek. Így van ez a közigazgatás más vezető tisztséget betöltő szereplői - például az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke, az országos rendőrfőkapitány, a bírák vagy az ügyészek - esetében is.

A politikus szerint a közigazgatási államtitkárok - a hírek szerint például Gál András Levente, Vízkelety Mariann vagy éppen Nagy Róza - nem minősülnek politikai közszereplőnek. Az, hogy ezáltal kevesebb személy tesz majd vagyonnyilatkozatot, abból adódik, hogy az új kormánynak kevesebb államtitkára lesz, mint a régi kormánynak volt, amelyben a szakállamtitkárok is államtitkárnak minősültek - fejtette ki, az egyébként szintén államtitkári poszton emlegetett Répássy. Egy másik nyilatkozatában azonban még az mondta: az új szabályok szerint a 70 fős szakmai gárda esetében a vagyonnyilatkozatokat a feletteseik évente két alkalommal ellenőrzik, és ha gyanús adatot találnak, vagyonosodási vizsgálatot rendelhetnek el.

forrás : B.I.M. / Népszava

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.