Oszsza meg másokkal is

A MOL hétfőn közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy az éves közgyűlésen alaposan átrendezi az igazgatóság összetételét. Ez azt jelenti: lemondással távozik a testületből Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő, helyettük a cseh CEZ vállalat elnöke valamint két jobboldali közgazdász kerülhet a testületbe a Mol április 29-én tartandó éves rendes közgyűlésén. "Az Igazgatóság a lemondott tagok helyére javasolja a közgyűlésnek Járai Zsigmond, dr. Parragh László és dr. Martin Roman igazgatósági taggá történő megválasztását" – írták a közleményben.

Néhány hete keresett meg Hernádi Zsolt vezérigazgató azzal a kérdéssel, hogy vállalnék-e a cégben igazgatósági tagságot, ha jelölnének – mondta lapunknak Parragh László, aki cáfolja, hogy bármi összefüggés lenne a közelgő kormányváltás és a Mol igazgatóságának átrendeződése között. "Sokat lobbiztam az oljacégért, legutóbb a klímavédelmi törvény kapcsán, sok mindent tudok a Molról, járatos vagyok az energetika területén is, ezért vállaltam a felkérést." Parragh úgy fogalmazott: "nem gondolom, hogy a Fideszhez vagyok köthető csak azért, mert az MKIK munkájában a konzervatív gazdaságpolitikához kötődő gondolatok nagyobb arányban vannak jelen".

Parragh szerint nem feltétlenül jelent politikailag irányított jobbratolódást az, hogy a Mol igazgatóságából több baloldalhoz kötődő pont most távozik, miközben az energetikában egyébként kevéssé jártas Járai Zsigmond is pont most érkezik az igazgatóságba. "A sajtóból láttam, hogy hárman lemondtak, nem is tudtam pontosan, hogy kik." Parragh szerint azért pont most került sor a bejelentésre, mert ilyen döntést csak az évente egyszer összeülő közgyűlés hozhat meg, ami idén április 29-én lesz. A parlamenti választások és a közgyűlés időpontja között pedig értelmetlen összefüggést keresni, hiszen a számviteli törvény szerint minden cég mérlegét május 30-ig el kell fogadni s le kell adni. "Ha most nem, akkor csak egy év múlva lehetne feltölteni az igazgatósági pozíciókat."

Parragh lapunknak úgy nyilatkozott: „Én az egész magyar iparért lobbizok. Több cégnek vagyok igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja, a Széchenyi kártyát kiadó KAVOSZ Zrt IT majd FB elnöke, a GYESEV alelnökeként 2003 óta tevékenykedem, ahol a stratégiai döntésekben veszek részt. Ha beülnék egy nagybank igazgatóságába, őt is tudnék hasznos munkát végezni.”

 

A MOL éves rendes közgyűlése 2009. április 23-án (Fotó: Magócsi Márton)

 

Jobbra át

A Mol 11 fős igazgatóságából most hárman távoznak posztjukról. Akar László 2002 őszén, tehát az első Fidesz kormány bukása után lett az igazgatóság tagja. 1994 és 1998 között a Horn-kormány idején a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt, a szocialista-szabaddemokrata kormány távozásakor a GKI Gazdaságkutató Rt. Vezérigazgatója lett.

Kamarás Miklós is 2002 októberében – közelebbről október 11-én a most távozó másik két delegálttal együtt – lett az Igazgatóság tagja. Kamarás a Horn és a Medgyessy kormányok idején vezérigazgató-helyettese illetve vezérigazgatója volt az ÁPV Rt.-nek, később a Budapest Airport és a MÁV igazgatóságának elnöke lett. Kemenes Ernő a rendszerváltás előtt az Országos Tervhivatal miniszteri rangú vezetője volt, később a Deloitte vezetője, illetve a Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsának tagja volt – a Fidesz kormányzásáig, 1998-ig.

Járai Zsigmond 1998-től 2000 decemberéig pénzügyminiszter volt Orbán Viktor kormányában, majd 2001 márciusától 2007-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke pozícióját töltötte be. Parragh László 2002-től a GYSEV Rt. igazgatóságának tagja, 2003-tól alelnöke. 2002-től 2003-ig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított KAVOSZ Rt. elnöke, 2003 óta a Felügyelő Bizottság elnöke. Orbán Viktor február közepén hívta meg a Parragh vezette iparkamarát, hogy vegyen részt a kormányprogram gazdaságpolitikai fejezetének megalkotásában.

"Nem lehet tudni, hogy miért pont rájuk esett a választás, de egyértelmű, hogy baloldali kötődésűek távoztak és jobboldaliak érkeztek a Mol vezetőségébe. Az olajcégnek és a mindenkori kormánynak egyébként érdeke a jó kapcsolat, ezért a változás érthető, hiszen az új politikai erőviszonyokat tükrözi" – mondta egy névtelenséget kérő forrásunk. Parraghnak és Járainak egyébként a várakozások szerint az operatív irányításba nem lesz túl sok beleszólásuk, azonban a Mol fő stratégiai irányának a meghatározásába minden bizonnyal részt vesznek majd.

Ezzel a döntéssel egy másik érdekes és fontos kérdésre is válasz kaptunk: úgy fest Járai Zsigmond nem lesz tagja az Orbán kormánynak, hiszen hivatalban lévő pénzügyminiszter, illetve jegybankelnök nem lehet cégnél vezető tisztségviselő.

A Mol és a politika

Az elmúlt években is voltak és most is vannak politikailag kényes témák a Mol kapcsán. 2007 októberében fogadta el a Parlament a lex Mol néven emlegetett jogszabályt, vagyis a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosítását. Az előterjesztést a parlament 337 igen szavazattal fogadta el. A törvényjavaslatot a Fidesz is támogatta. A jogszabály jogi eszközökkel szűkítette azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akartak felvásárolni. A kormány elsősorban a Mol részvényeinek az OMV osztrák cég általi felvásárlásához hasonló eseteknek kívánt gátat szabni.

Az érdeklődés középpontjába került a Mol tavaly március végén, amikor bejelentették : az osztrák OMV eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Szurgutnyeftyegaznak. Szakértők abban egyetértettek: a kormánynak tudnia kellett az OMV szándékairól és az orosz cég érdeklődéséről, arról azonban, hogy milyen cég áll valójában a bevásárlás mögött, eltértek az álláspontok. "A Mol menedzsmentje minden esetben nehéz helyzetbe kerülhet" - vélekedtek bő egy éve a szakértők.

Más típusú vitát váltott ki, amikor az MSZP 2008 őszén a parlamentben megszavazta a Robin Hood adót. Eszerint az energiaellátó- és kereskedő cégeknek nyolcszázalékos különadót kell fizetni tevékenységük után . A Robin Hood-adó rossz üzenet a mostani és majdani befektetők felé, mivel 50 százalékos társaságiadó-emelést jelent az energiaszektorban – közölte a Mol.

A Mol a politikai leszámolásokhoz és perekhez vezető UD-lehallgatási botrányba is belekeveredett . Mint 2008 szeptemberében elsőként megírtuk: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának az UD Zrt. tevékenységével foglalkozó ülésén elhangzottak szerint a nyomozás során arra utaló felvételeket is rögzítettek, amelyek arra utalnak: a Mol vezetőinek tudomása volt az olajvállalat dolgozóinak "teljes körű telefonos és email-ellenőrzéséről".

Kérdéseinket szerettünk volna feltenni a Molnak is, a társaság azonban a kiadott közleményen kívül nem kíván az üggyel érdemben foglalkozni.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.