Oszsza meg másokkal is

Mint korábbi cikkünkben írtuk a Fidesz vezetőinek legújabb nyilatkozatai arról árulkodnak, hogy a kormányzásra esélyes párt szigorúbb költségvetési politikára próbálja felkészíteni a közvéleményt, mint ahogyan az eddigi üzenetei alapján várható volt. A párt politikusai néhány hónappal ezelőtt még egyöntetűen azt kommunikálták, hogy a 2010-es költségvetés fenntarthatatlan, össze fog omlani a beépített "sunyi trükkök" súlya alatt, amelyekkel a Bajnai-kormány azt a látszatot kelti, hogy megvalósítható a tervezett 3,8 százalékos hiánycél, miközben ez a szám a Fidesz közgazdászai szerint 7-8 százalék között (is) alakulhat. Ez az eddigi Fidesz-kommunikáció szerint akár egy új költségvetést is szükségessé tehetett volna a kormányalakítás után.

A legújabb vezetői nyilatkozatokat nézve azonban már korántsem ilyen egyöntetű a Fidesz álláspontja. Továbbra is hangoztatják, hogy összeomolhat a büdzsé, a 7 százalékot meghaladó deficitet is emlegetik, a hangsúlyok azonban változnak: az új költségvetés ígérete kikerül a képből és a "fenntarthatatlan" költségvetés a kormányzáshoz közeledve a Fidesz számára mégiscsak fenntarthatónak tűnik, hiszen a költségvetés visszavonása helyett már lehetségesnek tartják "rendkívüli intézkedések" bevezetését is.

Könnyen lehet tehát, hogy a Fidesz vezette új kormány a korábbi heves kritika ellenére a Bajnai-kormány által tervezett költségvetési pályán marad és fenntartja a sokat bírált stabilizáló politikát. Ez a stratégia egyébként megegyezik a párt egyéb ígéretei kapcsán is alkalmazott óvatos viszakozásával .

A Fidesz hiánycselei

Erre utal Matolcsy György hétfői, HírTV-nek adott nyilatkozata is, melyben a volt gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy az államháztartási hiány mértéke 7 százalék fölé is mehetne idén, azonban hozzátette, hogy ilyen mértékű deficitet nem lehet eltűrni, ugyanis Magyarország túlságosan függ a külső finanszírozástól (vagyis a befektetők bizalmától, akik valószínűleg nagyon rosszul fogadnának egy 7 százalék feletti hiányt). Ehhez kapcsolódóan a politikus közölte: 4,5-6,5 százalék közötti sávba érdemes kormányozni majd azt a deficitet, amit találnak.

A Fidesz célja tehát már nem kizárólag a hiányszám lehető legmagasabbra tornászása (ezzel mozgásteret teremthetne magának egy lazább költségvetési politikára), a kormányzáshoz közeledve igyekszik kommunikálni egy reálisabb forgatókönyvet is, amellyel még elkerülhetné a hitelességvesztést és a piac negatív reakcióját . A párt politikusai igyekeznek jó előre figyelmeztetni a közvéleményt, hogy a kormány által tervezett 3,8 százalékos hiánycél nem teljesülhet, ugyanakkor a tabunak tűnő, szélsőséges 7-8 százalékos deficit helyett egy igazolhatóbb és jobban kommunikálható köztes értékre korrigálnak.

A 7-8 százalékos deficitet például azért tudná nehezen igazolni a Fidesz, mert ez az érték részben úgy jött ki, hogy a Fidesz holdudvarába tartozó közgazdászok 2-4 százalékos GDP csökkenéssel számoltak 2010-re tavaly decemberi jelentésükben . A kisebb GDP-hez képest pedig értelemszerűen magasabb GDP arányos hiányt tudtak prognosztizálni a kormányénál. Ez az érv azonban nehezen tartható annak fényében, hogy nemcsak a kormány, hanem a gazdaságkutató intézetek többsége is nulla közeli, sőt 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

 

Itt az idő visszavenni az ígéretekből? (Fotó: Magócsi Márton)

 

Az is lehetséges emellett, hogy a kormányzásra készülő párt úgy igyekszik majd eladni a jelenlegi 3,8 százalékos hiány kitolását a "menedzselhető, 5-6 százalékos szintre", hogy közben azt kommunikálja: valójában a hiány leszorítása zajlik - legalábbis ezt sugallta Járai Zsigmond fideszes közgazdász március közepén tartott előadásában .

Elérhető a hiánycél?

A pénzügyminiszter eközben továbbra is ragaszkodik a 3,8 százalékos hiánycél tarthatóságához, ahogyan a Népszabadságban megjelent cikkében írja: igaz, hogy az Alkotmánybíróság adóügyekben hozott döntései 0,2 százalékos lyukat ütöttek a megcélzott költségvetési egyenlegen, illetve a fogyasztási adóbevételek előirányzatai sem biztos, hogy teljesülnek, azonban ezek "egyedi bevételi tételekkel és szigorú, a tavalyi évhez hasonló hadigazdálkodással" kiegyensúlyozhatóak lennének.

A Pénzügyminisztérium (PM) szerdai közleménye szerint az Európai Bizottság konvergenciaprogramhoz fűzött értékelése szigorú kiadási kontroll esetén ugyancsak teljesíthetőnek látja az ez évi 3,8 százalékos és a jövő évi 2,8 százalékos hiánycélt. A Bizottság ehhez hozzáteszi, hogy a hiánypálya megvalósításához további szerkezeti átalakításra, s egyéb intézkedésekre van szükség. A PM hangsúlyozza, hogy jelentős kockázatok vannak a büdzsében, ugyanakkor ezek kezelésére a költségvetésben megfelelő tartalékok állnak rendelkezésre, s az eddigi folyamatok alapján a kockázatok kezelhetők is.

Az elemzők szerint is elszáll a deficit

Oszkó Péter és a PM álláspontjával azonban úgy tűnik több gazdaságkutató intézet sem ért egyet. Az Ecostat számításai szerint idén az államháztartás eredményszemléletű hiánya GDP arányosan 4,1 százalék lesz. A Kopint-Tárki ennél is feljebb megy: még a jelenlegi kormány szigorú fiskális politikáját feltételezve is 4,5 százalékos deficitre számít legfrissebb jelentésében. Utóbbi szerint a tervezettnél nagyobb hiányt nem is az adóbevételek elmaradása okozhatja, bár a tavalyinál 6,7 százalékkal magasabb áfabevételek realizálása kockázatosnak tűnik.

A Kopint-Tárki elsősorban a kormány által tervezett megtakarítások sikerében kételkedik: a jelentés megállapítja, hogy az önkormányzatoknál, az egészségügyben, a közösségi közlekedésben tervezett kiadáscsökkentések nem reálisak. További kockázatot jelent, hogy a költségvetési tartalékok gyakorlatilag elfogytak a különböző alkuk során.

Egy valószínű forgatókönyv

Az OTP Bank Elemzési Központja már az alappályában is 4,6 százalékos deficittel számol. Becsléseik szerint a várható adóbevétel-kiesések miatt mintegy 200 milliárd forint hiányzik majd a büdzséből, amit csak részben kompenzál a költségvetési tartalékok februárban bejelentett zárolása .

Ezt az összeget kiadási oldalon körülbelül 100 milliárd forinttal növelheti a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok és a közösségi közlekedés túlságosan alacsony előirányzatainak túllépése, valamint az állami garanciavállalások egy részének lehívása. Az alapforgatókönyvnél nem számoltak a többségükben állami tulajdonú vállalatok adósságainak átvállalásával, ami körülbelül 1,5 százalékkal növelné a hiányt - mondta el Kondora Szilárd elemző. Ennek fényében amennyiben az új kormány átvállalja az állami vállalatok, elsősorban a MÁV és a BKV tartozásait, akkor a hiány 6,1 százalék körül alakulhat.

Az állami vállalatok vesztesége nem számít bele az eredményszemléletű hiányba (vagyis az unió számítási szabályai szerint nem jelenik meg költségvetési tételként), az viszont növelni fogja az eredményszemléletű hiányt, ha az új kormány költségvetési forrásból rendezi a MÁV és a BKV helyzetét.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.