Oszsza meg másokkal is

Három párt – a Fidesz–KDNP, a Jobbik és az MSZP – bizonyosan mind a 176 választókerületben indítja jelöltjét a 2010-es parlamenti választás április 11-i első fordulójában, az LMP és az MDF pedig várhatóan nagyjából a körzetek felében versenghet az egyéni mandátumokért. Más pártok érdemben nem szólhatnak bele a választások kimenetelébe, mert a sorban következő Munkáspártnak még másfél tucatnyi helyen sem jött össze az induláshoz szükséges számú ajánlócédula, a többi tíz szervezet pedig összesen körülbelül ötven jelöltet tudott állítani.Az ajánlószelvények gyűjtésének határideje tegnap délután négy órakor járt le, így az adatok egyelőre nem véglegesek, mert a helyi választási bizottságok péntek délutánig több jelölt nyilvántartásba vételéről még nem döntöttek.

A Magyar Demokrata Fórum és a Lehet Más a Politika is az utolsó pillanatig gyűjtötte országszerte a kopogtató cédulákat
Fotó: Kocsis Zoltán

 

A három éllovas természetesen a 19 megyében és a fővárosban is állíthat területi, valamint országos listát. Ezek bejelentések határideje jövő hétfő, illetve kedd, és egyes pártok szinte az utolsó pillanatig kivárnak. Hivatalosan ugyanis eddig csupán az MSZP nevezte meg valamennyi listás jelöltjét – az országos listán az első háromMesterházy Attila, Lendvai Ildikó és Kovács László –, míg a Fidesz és a Jobbik csak a területi listák bejelentésénél tart; e két pártnak pénteken 16 óráig 17-17 listáját vették nyilvántartásba.

Az egyéni jelöltek száma alapján valószínű, hogy az LMP és az MDF nem tud húsz területi listát állítani, ám ha van hét ilyen – ennél biztosan több lesz –, már országos listát is bejelenthetnek. Minél kevesebb azonban a területi lista, annál kisebb az esélye annak, hogy az azokra adott voksok alapján bármelyik szervezet országos összesítésben elérheti az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Ehhez ugyanis az kellene, hogy ott, ahol valamely párt képes a listaállításra, az átlagosnál lényegesen magasabb támogatottságot élvezzen. Ha pedig az egyéni indulók száma is jóval alacsonyabb a lehetséges 176-nál, a választókerületekben sem keletkeznek az országos listáról mandátumot hozó töredékszavazatok.

A pénteki adatok alapján úgy becsülhető, hogy a választáson körülbelül 850 egyéni jelölt indulhat, ezzel szemben 2002-ben több mint 1200-an, míg a 2006-os választáson mintegy ezren próbálkoztak. Nyolc esztendővel ezelőtt még hét párt tudott húsz területi listát állítani, ám négy éve csupán öten voltak képesek erre. Az idén ez igen nagy valószínűséggel már csak három szervezetnek jön össze. Országos listára – miután volt legalább hét területi listája – 2002-ben nyolc, 2006-ben tíz párt szerzett jogot, míg ebben az évben legfeljebb öt ilyen lesz.

 

Önmagában a jelöltek és a listák nagy száma sem garancia persze semmire, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy annak a pártnak, amely legalább 150-160 egyéni körzetben indult, és így húsz területi listát állíthatott, jó esélye volt az ötszázalékos küszöb elérésére, tehát legalább 15 körüli kompenzációs mandátum megszerzésére. Vannak persze kivételek is: például a MI-ÉP 2002-ben a 176 egyéni jelöltje dacára elvérzett, és 1998-ban a Munkáspárt is hiába indított 163 embert, mert egy sem jutott az Országgyűlésbe. A korábbi adatok alapján így könnyen előfordulhat, hogy az LMP és az MDF sem válik parlamenti erővé.

A jelöltek számának csökkenése egyértelműen a választáson induló pártok körének szűkülésével magyarázható. Korábban a legalább egy jelöltet állítani képes szervezetek száma jóval meghaladta a húszat, most alig haladja meg a tizenötöt. Az utóbbi kéthárom ciklus nagy vesztese a kétszer kormányzati pozícióba került FGKP: szinte láthatatlan szervezetté zsugorodott. Hasonló sorsra jutott az SZDSZ is, amely most az MDF-fel közösen próbálkozik, és 11 emberét közös jelöltként indítja. A 2002-ben sikeres új erőnek tűnő Centrum gyakorlatilag megszűnt, és ugyanez helyzet a 2006-ban a Jobbikkal közösen induló – 1998 és 2002 között országgyűlési képviselettel rendelkező – MIÉP háza táján. Vélhetően új parlamenti párttá válik viszont a Jobbik, és ez a célja az egyelőre kevésbé esélyes LMP-nek is, az egykor magyar politikai életben meghatározó szerepet játszó MDF pedig – a legutóbb választáshoz hasonlóan – a túlélésért, tehát az öt százalékért küzd.

Minden idők legélesebb versenye

Kocsis Zoltán

 

Az idei kampányban talán minden idők legélesebb versenye folyt az ajánlószelvényekért.

A Fidesz előre bejelentette, hogy az összesen nyolcmillióból legalább kétmillió cédulát magának akar megszerezni, és a legnagyobb ellenzéki párt aktivistái még e cél elérése után is folytatták a gyűjtést. Így a többieknek – elsősorban a kisebb pártoknak – keserves küzdelmet kellett vívniuk a maradékért.

Jutott volna persze mindenkinek éppen elég – egy-egy szervezet már kétszázezer körüli szelvénynyel minden körzetben biztos induló lehet –, ám a választók egy része meglehetősen bizalmatlan, amikor a személyes adatait is tartalmazó ajánlócédulát kérik. Az aggodalom nem megalapozatlan, hiszen széles körben beszélik, hogy a pártok támogatói adatbázisokat építgetnek.

Egy fideszes pár napja nem is tagadta: azért járják még mindig a településeket, mert tudni akarják: ki van velük. A be nem nyújtott ajánlószelvényeket egyébként a pártoknak hétfő délutánig meg kell semmisítenie, és az erről készített jegyzőkönyvet csütörtökig el kell juttatni a választási irodákhoz.

forrás : nol.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.