Oszsza meg másokkal is

A holding lényege, hogy jogilag és gazdaságilag önálló vállalkozások működnek azonos menedzsment vezetésével, közös stratégiai irányítás alatt. E szervezeti forma hívei azzal érvelnek: így költséghatékonyabb, rugalmasabb és nyereségesebb a működés. Az ellenzők szerint azonban az integrációval az a baj, hogy az átláthatóság hiánya miatt sérülhet a nyilvánosság által garantált ellenőrzési funkció.

Amíg egy önkormányzati cég beruházásaiba beleszólhat a fenntartó képviselő-testület, addig egy önkormányzati holding esetében a stratégiai lépésekről a holding vezetése dönt, s a képviselők utólag értesülnek a döntésekről. Több forrásunk úgy fogalmaz: a holdingot mintha éppen a központosítást tökélyre fejlesztő Fidesznek találták volna ki, nem véletlen, hogy holdingalapításban tíz éve a fideszes vezetésű Debrecen járt az élen. A városi cégeket tömörítő Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek tizenegy tagvállalata van, idetartozik az ingatlankezelő, a hőszolgáltató, a közlekedési vállalat vagy a városi lapkiadó cég.

 

Nyíregyházán az elégedetlenség tüntetésbe torkollt
Máté János

 

Legutóbb, tavaly év végén, a szintén fideszes vezetésű Szabolcs megyében döntöttek a helyi kórházakat tömörítő holding létrehozása mellett. Három megyei fenntartású, többmilliárdos adóssággal küszködő egészségügyi intézményt –a nyíregyházit, a fehérgyarmatit és a nagykállóit – integráltak egy megyei tulajdonú szervezet alá racionalizálás és megtakarítás reményében.

A dolgozók vegyes érzelmekkel fogadták az átalakítást, hiszen Nyíregyházáról száznegyven embert elbocsátottak, a maradóknak pedig megszüntették a közalkalmazotti jogviszonyát. Így ők elestek több juttatástól. Az elégedetlenség tüntetésbe torkollt: a holding kétszáz dolgozója demonstrált a közelmúltban Nyíregyházán. Azt követelték, hogy ők is kapják meg azt a kétszer 49 ezer forintos bérkiegészítést, amiről a kormány állapodott meg a közszféra érdekképviseleteivel.

A demonstráción ott állt a tömegben Kiss Zoltán Tamás, az egészségügyi holding vezérigazgatója, így jelezve, hogy egyetért a követelésekkel. Részt vett az eseményen a holdingot fenntartó megyei közgyűlés fideszes elnöke, Seszták Oszkár is, aki azt mondta: 200 millió forintot különítettek el a holding költségvetéséből, hogy a dolgozók jogos járandóságát kifizessék.

– A fuldoklót nem érdekli, hogy miként fog kinézni a parton álló ház, ha befejezik. Inkább az érdekli, hogyan fog kiúszni a partra. A fuldokló ez esetben a kórházi dolgozó, akinek vissza kell adni a hitét, s akkor megváltozik a motivációja is – mondta tudósítónknak Kiss Zoltán Tamás. A szakember így érvelt: az elégedetlen dolgozókat érdekeltté kell tenni a megtakarításban, a racionalizálásban, s akkor anyagilag jobban járnak. Szerinte a szabolcsi holding azért lesz hatékonyabb, mert a nagyobb üzemméret gazdaságosabb lehetőségeket jelent.

A holdingalapításban a Fidesz vezetésű Debrecen járt élen
Rédei Ferenc

 

Folyamatban van aMátészalkai Területi Kórház csatlakozása is, igaz, ezt több helyi szocialista politikus – például Kárpáti Tibor parlamenti képviselő – ellenzi, mert félti az intézmény önállóságát. Szabó István fideszes polgármester azonban úgy véli: a holding létrehozásával olyan óriási méretű konglomerátum jött létre, hogy jobb, gazdaságosabb és hatékonyabb ahhoz tartozni.

Rácz Jenő, a Veszprém megyei kórház főigazgatója, korábbi szocialista egészségügyi miniszter irányításával négy éve folyik az általa kidolgozott, úgynevezett Pannon-modell kialakítása. A többlépcsős folyamat tizenöt éves távlatban képzeli el a széttagolt intézményrendszer átalakítását, amelynek a végén egyetlen megyei egészségügyi intézmény keretein belül folyna a betegellátás.

Rácz Jenő szerint a megyei integráció nem csupán az egyes intézmények összevonását jelentheti, hanem úgynevezett „profiltisztítást” is. Így a megyében egyetlen kórházat sem kellett bezárni, viszont néhány intézménynek a tényleges önállósága is megszűnt. Az integrációs lépések eredményeként sikerült megőrizni a megye mind a tizenhárom intézményének a működőképességét.

A Pannon-modell sikere jórészt azon múlik, hogy a négy éve létrejött helyi politikai konszenzus hosszú távon fennmaradhat-e. Hiszen kegyelmi állapotnak számít, hogy egy markáns elképzelésekkel rendelkező egészségügyi csúcsmenedzser munkáját valamenynyi politikai oldal támogatja. Márpedig a fideszes vezetésű Veszprém megyében ez a helyzet: a jobboldal kiáll az egykori MSZP-s miniszter megyei szintű integrációs törekvései mellett. A képet árnyalja ugyanakkor az is, hogy meglehet, Rácz Jenő MSZP-s szakminiszter volt, de nála vehemensebben utóbb talán senki nem támadta az SZDSZ–MSZP-s szakpolitikai intézkedéseket.

Győr-Moson-Sopron megyét sem kerülte el a holdingosítás. Győrben Borkai Zsolt fideszes polgármesternek már a 2006-os választási ígéretei között szerepelt, hogy összevonják a győri közszolgáltatókat. Ez egy időre lekerült a napirendről, de tavaly döntöttek: új gazdasági társaságot hoznak létre, amelybe beolvad az önkormányzati ingatlanokkal foglalkozó Inszol, a kommunális szolgáltató Komszol, a Győrhő, valamint a Győri Városfejlesztési Kft.

Sági Géza vezérigazgató magyarázata szerint a holdingban az egyes társaságok önálló gazdasági egységként működtek volna, az új cégben azonban megszűnik az egységek pénzügyi-gazdasági önállósága. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnik a cégek önálló gazdálkodása, minden egyetlen központi gazdasági irányítás alá kerül. Az október elsején létrejövő egységes társaság éves árbevétele a tervek szerint 14-15 milliárd forint lesz. Sági szerint a fő cél az, hogy színvonalas, de a lehetőségekhez képest a legolcsóbb szolgáltatást nyújtsák, s ne az önkormányzattól próbáljanak minél több pénzt beszedni.

S hogy mit szól a fideszes városvezetés terveihez a helyi MSZP? – Nem ördögtől való gondolatról van szó, nem volt okunk elutasítani az előterjesztést – mondja Kun András, a győri szocialisták frakcióvezetője. Szerinte jó esély van arra, hogy a közszolgáltatók egy cégen belül olcsóbban és hatékonyabban működjenek majd. Kun felhívta a figyelmet a modell veszélyeire is. Mint mondja, nagyon fontos, hogy a koncentrált vagyon sorsa és működése ne kerüljön ki a közgyűlés felügyelete alól.

Valóban csodaszer-e a csoportos cégösszevonás az anyagi bajokra? Pécs példája nem ezt bizonyítja. A PécsiHolding Zrt.-ről ugyanis mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy sikertörténet. Pécs közgyűlése 2007-ben döntött arról, hogy egy cégbe integrálja az önkormányzat huszonkét gazdasági társaságát. Igaz, a város cégei 1990-től átestek több átszervezésen, s az összevonások indoka a gazdaságosabb működés volt.

A holdingtervezet előterjesztője az azóta elhunyt szocialista polgármester,Tasnádi Péter volt, aki azt prognosztizálta, hogy az átalakítással a már akkor is drámaian eladósodott város évente 500-600 millió forintot takaríthatmeg.Abban bízott, hogy a holding cégei együtt olcsóbban tudnak árut és szolgáltatást vásárolni, mint ha különkülön alkudoznának a beszállítókkal. Azóta a pécsi közgyűlésben a Fidesz és Páva Zsolt polgármester kezébe került a város irányítása. S bár sok tekintetben másképp látja a város helyzetét a testület két meghatározó pártja, abban egyetértenek: a Pécsi Holding nem hozta a várt eredményeket, azért sem, mert nem sikerült költséghatékonyabban dolgozni.

Kiss Tibor, a holding fél éve megbízott cégvezetője szerint a bajok ott kezdődtek, hogy a megalapításkor a „zászlóshajónak” számító Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. súlyos pénzügyi gondokkal küszködött. Elmaradtak a tervezett ingatlanértékesítések, és több elhibázott beruházás hitele évi több százmillió forint törlesztést rótt a cégre. S hogy ilyen „eredmények” mellett szükség van-e a holdingra? Ezt Kiss Tibor – a nehézségek ellenére – egy pillanatig sem vitatja, sőt biztos abban, hogy a cég átszervezhető gazdaságos, egységes arculatú, korszerű szolgáltatóvá.

Azt szeretné, ha a cégháló ingatlanfejlesztőként is működne: mezőgazdasági területet átminősítve ipari területet hozna létre, vagy beépítetlen és szanált telkein – vállalkozói alapon, befektetőket bevonva – lakást, üzleteket építene. Ezek a törekvések élvezik a városvezetés támogatását, ám elképzelhető, hogy a szervezetnél a közeljövőben újabb csontvázak esnek ki a szekrényből.

Erre utal Nagy Csabának, Pécs fideszes alpolgármesterének az a sokat sejtető megjegyzése: az elmúlt években a holdingnál számos korrupciógyanús ingatlanértékesítés történt, a városvezetés ezeket kivizsgálja, s ha igazolva látják bűncselekmény gyanúját, akkor feljelentést tesz a rendőrségen.

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. megalakulása óta támadások kereszttüzében áll, mert a helyi ellenzék szerint a fideszes vezetésű önkormányzat nem ad kellő betekintést a cégbirodalom ügyeibe. Névtelen feljelentés alapján a rendőrség 2003-tól több ügyben folytatott nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt a holdingnál, de az eljárást bűncselekmény hiányában lezárták. Politikai vihart kavart, hogy Sásdi András, a holding igazgatósági elnöke korábban jogosulatlanul vett igénybe szociálpolitikai támogatást, s a bíróság csalás miatt pénzbüntetésre ítélte.

Ugyancsak botrányt keltett, hogy társaság egyik igazgatója lehetett az a Virág László, akit három éve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirathamisítás vétsége miatt egy év hat hónapi börtönbüntetésre ítéltek, két évre felfüggesztve. A bíróság azért ítélte el, mert a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökeként 2002-ben úgy engedélyezte 88 millió forint átutalását egy építőipari kivitelezőnek, hogy az elvégzett munka – szakértők szerint – csak 52 millió forintot ért. Virág László jelenleg a debreceni AKSD Városgazdálkodási Kft. egyik vezetője.

forrás : nol.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.