Oszsza meg másokkal is

Kevés olyan város van, amely kórházának rozsdás csöveivel kerül be a politikai évkönyvekbe. Kazincbarcika egészségügyi intézménye a 2002-es miniszterelnök-jelölti vitában kapott szerepet: Medgyessy Péter a helyi kórház példájával igyekezett szemléltetni az egészségügy sanyarú állapotát. Borsod megye 7. választókerülete, Magyarország legbaloldalibb körzete vélhetően nem emiatt juttatta nyolc éve már az első fordulóban az Országgyűlésbe a szocialista Gyárfás Ildikót (Kazincbarcika utolsó tanácselnökét).

Helyben 1994 óta csak egyszer, 1998-ban került sor második fordulóra, egyébként mindig első körös győzelmet aratott a baloldali jelölt. Most azonban a jobboldal a - több más ősszocialista nagyvároshoz hasonlóan - "kis Moszkvának" becézett fellegvár elestében bízik.

 

Amikor a Fidesz vezetői arról beszélnek, jelöltjeik mind a 176 egyéni választókerületben esélyesek a győzelemre, a Kazincbarcikához hasonló vörös erődök elhódítására is utalnak. Az országos felmérések szerint erre mutatkozik esély, ám a szintén balra húzó Budapest 16. választókerülete óvatosságra inthet. Jóllehet itt az MSZP-t az ország más helyeihez hasonlóan elutasítják a választók, a szocialista jelölt, Molnár Gyula - XI. kerületi polgármester - eséllyel indulhat az első helyért.

Borsod megye 7. választókerületében is az egyéni varázsban bízik a baloldal: a plakátokon Szitka Péter polgármester, képviselőjelölt mosolyog a járókelőkre. A kazincbarcikai balfélen az elmúlt húsz év legnehezebb választására készülnek. És nemcsak a Fidesz okoz számukra fejtörést, hanem az ország egyik legerősebb térségi Jobbik-szervezete is. A szélsőjobboldali párt a tavaly júniusi európai parlamenti választáson a városban 20 százalékot, a környező, szintén szocialista nagyipari, bányászati múlttal rendelkező falvakban néhol 30-40 százalékot is elért. (Ugyanekkor Kazincbarcikán a Fidesz 38, az MSZP 29 százalékot kapott.)

A múlt itt kulcskérdés. Azon dől el a választás, hogy ha a jelen eredményei nem hozzák lázba az MSZP-szavazókat, a párt képes-e még egyszer politikai tőkét kovácsolni a nosztalgiából. A nagyipar rég leépült, a hajdani 9-10 ezer embert foglalkoztató vegyi kombinát, a Borsodchem két és fél ezer embernek ad kenyeret. A bányászat is megszűnt, de Kazincbarcikán máig van bányászszakszervezet. Negyvenezren, főleg fiatalok lakták 1990 előtt az iparvárost - mára harmincezerre csökkent a lélekszám, s egyre több a nyugdíjas.

A kórházi csövek idén vélhetően nem kapnak főszerepet; az intézményt mára felújították - bár a központi épület üvegfelületéből kifelejtették az ultraviola-szűrőt, ezért ott nyáron néha szinte elviselhetetlen a meleg. Vita a felújítás után is kialakult az intézmény körül, a tervezett privatizálás országos figyelmet keltett. Egy helyi - az alacsony részvétel miatt érvénytelen - népszavazáson a többség a magánkézbe adás ellen voksolt. Az intézményre pályázó Hospinvest azóta becsődölt, a kórház ma a Debreceni Egyetemhez tartozik.

Tamás Barnabás

 

Az intézmény bizonytalan jövőjéről beszél lapunknak Tamás Barnabás, a Fidesz jelöltje. A politikus 15 éve vezeti a történelmi Gömör vármegye Magyarországon maradt kisvárosát, a szintén a választókerülethez tartozó Putnokot, mely a környék baloldali tengerében az egyetlen, polgári hagyományokkal is rendelkező sziget.

"A 7500 lakosú Putnok közel kétmilliárd forint pályázati pénzt szerzett. Ezzel szemben a Kazincbarcikát és az országot vezető szocialisták még azt sem tudták elintézni, hogy a barcikai kórház súlyponti intézmény legyen, azaz ne fenyegesse a bezárás réme" - háborog Tamás Barnabás.

A polgármester az építőipar, a mezőgazdaság és a turizmus fejlesztésével teremtene munkahelyeket. Közbevetésünkre, mely szerint a válságrégióban a nagyarányú munkahelyteremtés egyik ciklus alatt sem volt sikertörténet, a fideszes jelölt azt mondja: az Orbán-kabinet idején a Miskolcra vezető M30-as út építésére minden környékbeli településről buszokkal vitték a munkásokat - szerinte az építőipar képes lehet felszívni a képzettség nélküli munkaerőt.

És ezzel máris ott vagyunk a cigányság kérdésénél. Mert akár tetszik ez fővárosi szalonokban, akár nem, Észak-Borsodban ez lesz a választás egyik fő témája. Nem messze van ide Sajóbábony, ahol kis híján cigány-gárdista összecsapás lett egy lakossági fórumból. Különösen a falvakban szenvednek a közbiztonság hiánya, az állam meggyengülése miatt. A Fidesz jelöltje nem kér a szocialista településőrségből és a jobbikos csendőrségből sem, ehelyett a rendőrségi törvény megerősítésének ígéretével kampányol áprilisig.

Szitka Péter, Kazincbarcika szocialista polgármestere, az MSZP képviselőjelöltje szerint is a választók számára a legfontosabb témák egyike a cigánykérdés. Bár úgy véli, a Jobbik drasztikus válaszaira a konfliktusos helyzetben élők fogékonyak, a segélyezés rendszere a jelenlegi formában már nem tartható fenn. Ám nem a szociális kártyához hasonló kezdeményezések jelentik a megoldást. "Nálunk jól működik az Út a munkához program, melynek révén a munka világából régen kikerült embereket tudunk foglalkoztatni. De bármilyen kormány is alakul, mindenkiben tudatosítani kell, hogy a gyermekvállalás felelősség. Ha ez elmarad, előbb-utóbb felrobban az időzített bomba" - utal a cigány-magyar együttélés problémáira Szitka.

Kérdésünkre, mely szerint nem fenyegeti-e választási esélyeit a tény, hogy kihallgatták a Zuschlag-ügyben, korábban pedig a ma már példátlanul népszerűtlen Gyurcsány Ferenc támogatójának számított, a pályáját a Fiatal Baloldalban kezdő politikus azt mondja: a bűnügyben a hatóság csak tanúként hallgatta meg, a városban "tudják, hogy nem vagyok érintett". A korábbi miniszterelnök pedig "sokat segített, amikor Kazincbarcika nehéz helyzetben volt". Igaz, Szitka ettől még nem szerepel egy szórólapon Gyurcsánnyal, ahogy más szocialista politikussal sem - inkább a városba érkezett hatmilliárd forint fejlesztési pénz elköltésének bemutatására összpontosít.

A szocialisták esélyeit az is csökkenti, hogy a legnagyobb munkáltató, a Borsodchem nehéz helyzetben van. A válság miatt kérdéses, hogy mind a két és fél ezer dolgozó megtarthatja-e állását - a leépítések viszont tovább rontanák Kazincbarcika nyomott közhangulatát. S bár április 11-én csak egy szocialista párt áll rajthoz, Szitka Péternek vélhetően lesz baloldali kihívója is. Minden jel szerint a Lehet Más a Politika színeiben ringbe száll Király Bálint, aki 1994 és 2006 között Kazincbarcika MSZP-s polgármestere volt, ám posztjától a jelenlegi városvezető elütötte.

 

A csalódott szocialista szavazókat elcsábíthatja a Jobbik is. Endrésik Zsolt, a radikálisok képviselőjelöltje azt mondja, a kiábrándult baloldaliak közül sokan már az EP-választáson is pártját támogatták, s tavasszal hasonlóra számít. A 34 éves fiatalember történelem-földrajz szakos tanár, pályáját egy döntő részben cigány gyerekek által látogatott sajóvárkonyi iskolában kezdte. Az ottani viszonyokat jól jellemzi, hogy fegyveres biztonsági őr vigyázott a rendre, Endrésiknek azonban nem kizárólag rossz élményei vannak. Elmondása szerint nagy volt a gyerekekben az igény a szeretetre, s családlátogatásain járt belülről makulátlanul tiszta putriban; még cigányul is megtanult. Persze szűkebb pátriája egyik legnagyobb gondjának a cigányokkal való együttélést tartja.

 

Endrésik Zsolt cigányul is megtanult

 

E differenciált megközelítésen meglepődve felidézzük neki Szegedi Csanád jobbikos politikus szavait, aki tavaly "állami felügyelettel történő cigánytenyésztésről" beszélt. "Csanád néha előbb beszél, s csak utána gondolkodik" - mondja Endrésik, de hozzáteszi: a jelenleg európai parlamenti képviselő Szegedi hatására lépett be a pártba 2007-ben. Korábban a MIÉP-ben politizált, ám onnan 2003-ban kilépett. Úgy látja, nem kizárólag a "cigánybűnözésről" szóló retorikájuk miatt támogatták őket az európai választáson. "Mind többeknek van elege az elmúlt húsz év politikájából, s egyre fontosabb a nemzeti érzés, amit mi vállalunk fel a legerősebben" - magyarázza.

Az országban legtöbben Borsod megyében szavaztak az "új erőre": a megszerzett majd 23 százalékkal megverték a 19 százalékos MSZP-t is. Az eredménnyel azonban nem elégszenek meg a szélsőjobboldali párt háza táján: tavasszal 30-35 százalékot s két-három egyéni borsodi jobbikos mandátumot várnak - ezek között Endrésik szerint ott lehet a kazincbarcikai skalp is.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.