Oszsza meg másokkal is

"Bizonyos történetírói irányzat szívesen hangsúlyozza, hogy nemcsak a vörös-, hanem a 'fehér'-terror is uralkodott. Semmi okom sincs rá, hogy szépítgessem azokat az igazságtalanságokat és kegyetlenkedéseket, amelyek valóban megtörténtek abban az időben, amikor csak acélseprű tisztíthatta meg az országot" - ezt Horthy Miklós, a későbbi kormányzó írja emlékirataiban. Amikor a Tanácsköztársaság 1919-es bukása utáni első választásokat tartották 1920. január 25-26-án, még csak az úgynevezett Nemzeti Hadsereg fővezére volt Horthy. Ez a sereg államként működött az államban, nem a hivatalban lévő Huszár-kormánynak engedelmeskedett, hanem a fővezérnek. Persze azért, ahogy egy másik idézet is bizonyítja ezt, Horthy igenis mentegetőzött amiatt, ami 1920-ban történt Magyarországon: "Egyik legfontosabb feladatomnak tartottam, hogy a vörösterror leküzdésére Magyarországon önként alakult szabadcsapatokat feloszlassam, vagy tagjaikból fegyelmezett egységeket szervezzek az új hadseregben. Egyetlen törvénytelen tett elkövetésére sem adott parancsot a fővezérség."

Merényletterv Horthy ellen, Kun Béla sikertelen elrablása

Ezt az állítást kétségbe vonja Vas Zoltán (aki kommunistaként ült Horthy börtönében, majd Nagy Imre egyik társaként internálták 1956 után is). Vas egyik könyvében - Horthy, vagy a király? - a fehérterrorista különítményesek egyik vezetőjét idézi: "Ugyancsak Prónay feljegyzéseiből tudjuk, hogyan akarta elraboltatni és itthon kivégeztetni az Ausztriában internált Kun Bélát és népbiztostársait Horthy. Még mint fővezér hagyta jóvá a tervet, de kormányzóként is megadott hozzá minden támogatást." Prónayék egyébként sikertelenül próbálták Kunékat elrabolni. (A Tanácsköztársaság vezetőjének és társainak ausztriai internálásáról, a vörös terrorról, illetve az 1920-as magyar kiadatási kérelmek eredménytelenségéről Mementó-sorozatunk előző részében írtunk.)

 

Szocdem jelöltek letartóztatása

1920 januárjában már nem csupán a Tanácsköztársaság idején elkövetett törvénytelenségek megbüntetéséről van szó. Az ellenforradalmi rendszert a törvényesség látszatával próbálták felruházni a választási kampánnyal, de közben egyre másra tartóztatták le a kormányban is résztvevő szociáldemokraták (MSZDP) képviselőjelöltjeit. Az eldugott rövidhírek erről tanúskodnak a cenzúrázott újságokban. Így például a Népszava egyik munkatársát egy olyan kabaré szervezése miatt vették őrizetbe, ami után a nézők elénekelték az Internacionálét és a - hírlapíró által hibásan írt - Marseillaise-t.

A Pesti Hírlap 1920. január 10-én ezt írja: "A rendőrség letartóztatta Horváth Katica könyvkötőnőt, a Népszava hivatalnoknőjét, aki a (...) szociáldemokrata pártnak képviselőjelöltje volt s a háztartási alkalmazottak ügyvivő elnöknője. A Háztartási alkalmazottak a Király utcában (...) kabarékat rendeztek. A kabaré végével Szőke Zsófia elnöknő és Horváth Katica ügyvezető elnöknő beszédeket tartottak és elhatározták, hogy ők a burzsujoknak szolgálni nem fognak. Mindkét alkalommal eloszlás előtt az Internacionálét és a Marseillest énekeltették el a háztartási alkalmazottakkal.” Egy másnapi hír szerint "az ügyészség letartóztatta Keresztényi Józsefnét, a XI. választókerület szociáldemokrata képviselőjelöltnőjét."

A Pesti Hírlap január 15-én ezt írta az MSZDP-t ért atrocitásokról: "Legutóbb Buchinger Manó erzsébetfalvai jelölt programbeszéde után egész sereg párttagot előállítottak, hasonló esetek fordultak elő Kecskemét II. kerületében, Kispesten, Pestújhelyen, Rétságon, Dunavecsén, Apostagon, Solymáron, ahol részint röpirataik terjesztését és gyűléseiket tiltották meg, részint hosszabb-rövidebb ideig fogva tartották az oda érkezett jelöltet vagy agitátort. (...) Ma azt az értesítést kapta a szociáldemokrata párt, hogy Klárik Ferencet, a párt győri képviselőjelöltjét Budapestre utaztában, a hajón detektívek letartóztatták..."

forrás : hvg.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.