Oszsza meg másokkal is

Miközben a gazdasági válság miatt egyre nő a bankrablások és a vagyon elleni bűncselekmények száma, a rendőrség mégsem veti be a kezében lévő csodafegyvert.

Bár már több éve elkészült és az üzemszerű működésre is képes, azt a rendőrség továbbra csak Budapesten, s mindössze egyetlen bank vonatkozásában használja. Technikai oldalról e bank esetében országos szinten is működőképes rendszer, a vidéki fiókok adatait tartalmazza, de a rendőrségi oldalon a működtetéshez szükséges belső utasítások nem készültek el a vidéki rendőrkapitányságokat illetően.

 

A Heti Válasz értesülései szerint eddig egyedül az MKB Bank csatlakozott a rendszerhez, s töltötte fel azokat az adatokat - a fővárosi és vidéki bankfiókjainak alaprajzait, fotóit, környékük térképét -, amelyek megkönnyíthetik egy-egy bankrablás leszerelését a rendőrök számára. Egy esetleges riasztáskor a rendőrség az adatok alapján gyorsabban fel tud készülni, sőt: a bevetést irányító rendőr útban a tett helyszínére az interneteléréssel rendelkező laptopján már élőképeket is láthatna a megtámadott bankfiókból. Az MKB informatikai rendszere ugyanis real-time videóképek küldésére is alkalmas. Így, ha valaki megpróbálná kirabolni az MKB valamelyik budapesti fiókját, akkor a rendőrök a bankban elhelyezett kamerák segítségével akár élő egyenes adásban is követhetik az eseményeket.

Úgy tudjuk, a rendszer kifejlesztésébe - amit egyébként a Magyar Bankszövetség is szorgalmazott - csak az MKB bank szállt be, a rendőrségi tesze-toszaság miatt viszont egyelőre visszalépett a csatlakozástól Budapest Bank, a CIB és a Raiffeisen Bank is. Pedig - információnk szerint - az MKB Banknak ez mindössze néhány tízmillió forintba került, igaz, ehhez az is nagyban hozzájárult, hogy a pénzintézet fiókjainak biztonsági rendszere és felszereltsége mindenhol egységes és központosított.

 

Ha működne a rendszer, a rendőrök élő egyenesben figyelhetnék a bankrabló tevékenységét

 

Más a helyzet a takarékszövetkezetek esetében: lényegesen nagy különbség van a nagy kereskedelmi bankok és a takarékfiókok biztonsága között. Utóbbiak ugyanis komoly technikai lemaradásban és hátrányban vannak. Az országban 1700 takarékfiók található, többségük vidéki kistelepülésen, ahol gyakran kell szenvedniük a rendőri jelenlét tartós hiányától, a közbiztonság alacsony színvonalától. Riasztó- és behatolásjelző rendszerük - már ha van - meglehetősen eltérő, mint ahogy igen különböző a profittermelő és költségviselési képességük is.

Egy biztos: a nagy kereskedelmi bankokkal összevetve nekik fajlagosan jóval nagyobb terhet jelent megfelelni a biztonsági kihívásoknak. Ma egy pénzintézet biztonsági eszközökkel - kamerákkal, beléptető rendszerekkel, időzárral - való felszerelése legalább 25-30 millió forintba kerül. Ha még biztonsági őröket is szeretne szolgálatba állítani, akkor éves szinten további 4-6 millió forinttal kell számolnia. Ennyit azonban egy-egy falusi takarékszövetkezet képtelen kitermelni. Így nem véletlen, hogy a betörők és a rablók - akik ugyanúgy elemzik a kockázatokat, s latolgatják a lebukás esélyét - elsősorban a technikailag gyengébb színvonalú, igaz, nem is túl nagy zsákmánnyal kecsegtető takarékszövetkezeteket veszik célba.

„Esetükben az összefogás lehet a megoldás" - nyilatkozta a Heti Válasznak Jakab Péter, a Bankszövetség Bankbiztonsági Bizottságának elnöke. Szerinte, ha központosítanák a biztonságtechnikai rendszerekre és megoldásokra kiírt beszerzéseiket, akkor jelentős összegeket takaríthatnának meg. Akkor talán lehetőségük nyílna arra is, hogy a bankokkal együtt csatlakozzanak majd a támadásjelző informatikai rendszerhez.

Eddig ugyanis a takarékszövetkezetek közül egyetlen egy sem szerepel a rendőrség számítógépes adatbázisban: nincs róluk sem fotó, sem alaprajz, sem térkép - tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság Szóvivői Irodáján. Mindössze a járőrútvonalak tervezésénél veszik figyelembe a takarékszövetkezeteket, tudván, hogy biztonsági szempontból veszélyeztetett objektumnak minősülnek. Az elmúlt egy évben egyébként összesen 33 takarékszövetkezet ellen követtek el rablást -- s ebből 25 esetben sikerrel is a tettesek jártak.

Az egyes bűncselekmények mögött kriminálpszichológusok szerint ma már inkább a kríziselkövetők, azaz nehéz, szorult helyzetben lévő átlagpolgárok, nem ritkán háziasszonyok állnak. Azok a kisemberek, akik napi megélhetési gondjaik miatt végső kétségbeesésükben a rabláshoz folyamodnak. Ők támadják meg többnyire a kisebb bankfiókokat, takarékszövetkezeteket vagy postahivatalokat.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.