Már Zalában is izzik a cigánykérdés
2010.01.15. 05:48

A megyei napilap a Nagykanizsától keletre cirka tíz kilométerre található, a zalakarosi kistérséghez sorolt nyolcszáz lelkes falucskában kipattant botrányról írt két cikket is az elmúlt napokban. A falucska önkéntes tűzoltóit ismét, sokadszor meglopták, és úgy fest, az igazságszolgáltatás ott (sem) működik…
Oszdmeg másokkal is
A Zalai Hírlap január 7-ei cikke:
Hívatlan látogatók jártak szilveszter éjszakáján Gergely Norbert, a Miháldi Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnokának otthonában. No, nem az éjféli koccintásra jöttek, útjuk a házhoz tartozó melléképületbe vezetett. Feltörték az ajtót, s elvitték a tűzoltók ott tárolt benzinmotoros aggregátorát, valamint két láncfűrészét.
A mentési munkálatokhoz szükséges eszközöket mindössze 12 nappal előtte, 360 ezer forintért vásárolták az egyesület tagjai, a Magyar Tűzoltó Szövetség pályázati támogatása révén.
– Csak az új év első napján vettem észre, hogy mi történt – emlékezett vissza Gergely Norbert. – Amikor közeledtem az épület felé, már messziről láttam, hogy az ajtó résnyire nyitva áll – miközben rendszeresen kulcsra zárom. Beléptem, és döbbenten konstatáltam, mi történt. Egyébként az elkövetők elvitték az én láncfűrészemet, meg egy akkumulátort is.
S hogy miért nem a tűzoltószertárban voltak az eszközök? Pusztán azért, mert már két alkalommal feltörték azt is, tudtuk meg az önkéntesek parancsnokától.
Úgy tudjuk, a falu lakóinak egy részét felháborították a történtek, az, hogy immár a közösség vagyona sem szent. Hogy véleményüket mindenki, így a tettesek számára is világossá tegyék, kedden este - ahogy forrásunk fogalmazott - sétára indultak a faluban. Információink szerint nem hőzöngtek, csendben haladtak, mégis kis híján atrocitásba fulladt a menet. Már visszafelé tartottak, amikor a település egy bizonyos részén az udvarokból fadarabok és vascsövek repültek feléjük, valaki pedig lapátnyéllel is megcsapta a menet egyik résztvevőjét.
Most pedig lássuk a lap tegnapi tudósítását:
Mint arról csütörtökön már beszámoltunk: szilveszter éjjelén meglopták az önkéntes tűzoltókat, ami kiváltotta a helyi közösség jobb érzésű felének felháborodását, lévén adott esetben életmentő eszközökről van szó. Két láncfűrészt megtaláltak a rendőrök, ám a benzinmotoros aggregátort még nem. Az eset felkorbácsolta az indulatokat, egy néhány fős társaság rendszeresen meglopja a miháldiakat.
Hogy az érintetteknek megmutassák: eddig és ne tovább, úgy döntöttek néhányan, végigvonulnak a falu utcáin. A tűzoltószertártól indult kedd este a 10-15 tagú csapat, mely végül félszáz fősre duzzadt. Sokan érezték úgy, ott a helyük - köztük romák is. Már visszafelé tartottak, amikor olyasmi történt, amire nem számítottak.
- Mi nem akartunk semmit, pusztán azt szerettük volna megmutatni mindenkinek, hogy a falu egységes, és többé nem tűrjük el, hogy meglopjanak minket - emlékezett vissza a kedd esti felvonulást követően Papp Jenő, a menet egyik tagja. - Végigmentünk a falun, sokan kijöttek a házak elé, többségükkel szót is váltottunk. Amikor elérkeztünk a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökének, Horváth Zsuzsannának a házához, az kijött a családjával. Elöljáróban leszögezném, hogy a tűzoltókat megkárosító elkövetőkhöz nincs közük, ezért nem is tudjuk, hogy miért, de az asszony, amikor meglátott minket, azt kezdte kiabálni: Mocskos parasztok, hogy képzelitek, hogy tisztességes cigányok háza előtt megálltok? Ekkor vascsövet, fadarabokat, lapátnyelet dobtak felénk, sőt, az egyik társunkat vaslapáttal is megcsapták. Szerencsére, vastag pufajkás kabát volt rajta, s lecsúszott róla a szerszám. Jobbnak láttuk a távozás hímes mezejére lépni, így sikerült megakadályoznunk az indulatok elszabadulását.
A férfi nem rejtette véka alá, hogy a Magyarok Szövetségének tagja, azt azonban hangsúlyozta: nem roma-magyar feszültségről, vagy politikai ügyről van szó, már csak azért sem, mert a felesége is roma származású. Azt is hangsúlyozta, a Miháldon élő cigány családok többségével békében tudnak együtt élni, nincsenek problémáik egymással. Azt viszont kijelentette, az említett famíliával sok gondjuk van - főleg Horváth Zsuzsannával. Tegnap tovább gördültek az események, kipattant a botrány. A faluban tapintható volt a feszültség, az önkéntes tűzoltók szertárában tucatnyinál többen - köztük egy kismama a babájával - gyűltek össze, hogy végre elmondhassák valakinek gondjukat, bajukat, amelyek már évek óta a felszín alatt lüktetnek - ám eddig nem mertek beszélni róluk. No meg azért, hogy feljelentést tegyenek sérelmeikért - a szertárból egyenesen a rendőrségre vezetett útjuk.
– A kisebbségi elnök ma megtámadott, kiabált velem, hogy ellátja a bajomat, hogy mertem odamenni a hídjukra, a kisgyerekemet beleveri a hóba, ezt, meg azt csinálja velem – idézte fel az állítólagos újabb, immár ma reggeli atrocitást Táncos László, aki egyébként a tűzoltó egyesület tagja, a család szomszédja, s szintén részt vett a kedd esti demonstráción. - Mindenkit megkiabálnak, itt nem lehet nyugodtan élni, s ez megy már évek óta. Ma betelt a pohár, úgy döntöttem, hivatalossá teszem az ügyet, s feljelentést teszek.
- Reggel engem is megfenyegettek, azt mondták, te is ott voltál, te büdös k...! Miközben nem is vettem részt a felvonuláson - vágott a férfi szavába egy idősebb hölgy. - Meg azt is mondták, hogy ma este megdöglesz a fiaddal együtt. Ezért kihívtuk ma a rendőrséget. Ez már nem állapot, eddig tűrtünk, de nem mehet így tovább...
Utunk innét a sokat emlegetett családhoz, egész pontosan Horváth Zsuzsanna CKÖ-elnökhöz vezetett, mert kíváncsiak voltunk arra, mit szól mindehhez. Bár a falu lakói lélekben felkészítettek minket, hogy nem lesz részünk barátságos fogadtatásban, ám amit tapasztaltunk, az felülmúlta a várakozásainkat is. Horváth Zsuzsanna megpróbálta kiütni fotóriporter kollégánk kezéből a fényképezőgépet.
– Feljelentem ám magát is, ne fényképezzen! – harsant a fenyegetés, és már lendült is a kéz. – Milyen jogon zaklatnak?
– Én beteg ember vagyok, bent van a műszer a mellkasomban, hagyjanak minket békén – húzta szét ingét az asszony édesapja, Horváth István, aki pacemakerrel él. – A múltkor idejött hetven személy az én házamhoz, mint minden cigány házához. Milyen jogon, mikor semmi közünk ahhoz a betöréshez?
Szerencsére épp arra járt a rendőr járőr, jöttükre csillapodni kezdtek a kedélyek, s sikerült viszonylag normális mederbe terelni a beszélgetést - igaz, sokkal előbbre nem jutottunk, csak annyi derült ki, a család fenyegetésnek érezte a sötétben, a háza előtt vonuló tömeget. Horváth Zsuzsanna azt azonban cáfolta, hogy bárkit csak egyszer is megtámadott, vagy szóban inzultált volna.
A faluban rendkívüli testületi ülést hívtak össze csütörtök délutánra. Az egyeztetésre invitálták a helyi cigány kisebbségi önkormányzat tagjait, és természetesen, Horváth Zsuzsannát is. Sokáig nem jutottak egyről a kettőre a felek, mintha senki nem merte, vagy akarta volna kimondani a feszültség lényegét. Végül Hári Gábor képviselő emelkedett szólásra, aki szavaival szinte szelepeket nyitott meg, s a CKÖ-elnököt önmérsékletre kérte. Erre, s Mándó Tibor polgármester többszöri kérdésére mind többen vállalták véleményüket, s ismerték be: valóban növekvő feszültség van egyes romák és a falu lakói között, melyek beláthatatlan következményekkel járhatnak, amennyiben nem változik a helyzet. A kedd este történtek kapcsán a roma képviselők jelezték: miután senki nem tájékoztatta őket a felvonulásról, megijedtek a sötétben hullámzó tömegtől.
– Én arra kérek mindenkit, holnaptól induljunk tiszta lappal, nagyon veszélyes játék, amit űzünk – mondta végül Mándó Tibor. – Mindenki tartsa is ehhez magát. Mert ha nem így történik, előbb-utóbb nagy baj lesz.
forrás : gondola.hu
|