A bangladesi Nobel-díjas Muhammad Yunus
AFP – Farjana K. Godhuly

 

A Grameen, azaz a szegénybank magyarországi változatának hírét véve szociális szakemberek közül sokan kétkedésüknek adtak hangot: „szép az elképzelés, de a vállalkozás vajon miért az állam pénzén bátor”? Nem mintha ez eleve elvetendő gondolat lenne, hiszen rendkívül mély problémáról lévén szó, helyes, ha a civil szféra kísérletezik, és üdvözlendő, ha az állam azt támogatja, feltéve, hogy professzionális és önrészszel induló modellkísérletekről van szó. Ebben az esetben azonban nem az állam, hanem egy kereskedelmi bank kockáztatja a pénzét a mélyszegénységben élőknek adott hitelekkel. A hitelforráshoz szükséges négyszázmillió forintot a Raiffeisen Bank biztosítja, a hitelezési veszteséget pedig megosztja egy magyarországi hitelbiztosítóval.

Honnan az ötlet?

Az indiai Muhammad Yunus-féle szegények bankja Nobel-díjas vállalkozás. A bank a harmadik világ nyomornegyedeiben élőknek ad hitelt vállalkozási ötletek megvalósítására (olyanoknak, akiknek más pénzintézet nem adna), fedezet nélkül. A hitel kihelyezése csoportokon keresztül történik: öten alkotnak egy csoportot. Először csak egy ember kap hitelt, amikor ő elkezdi a visszafizetést, jöhetnek a többiek, legvégül a csoport vezetője. Egymás vállalkozásáért így felelnek. Ha egyikük elakadna vagy bajba jutna, a többiek segítik. A hitel egyik feltétele egy 16 pontos erkölcsi parancssor vállalása a porta rendbetételétől a gyerekek rendszeres iskolába járatásáig. A Grameen csak nőknek hitelez. Koncepciójuk szerint a szegény családokban a nők ugyanis a fejlődés zálogai.

Elemzések sora mutatta ki, hogy a nők – a férfiakkal ellentétben – minden bejövő pénzt visszaforgatnak a családba. Ahogy önállóbbak lesznek, gazdaságilag függetlenednek, kevesebb gyermeket vállalnak, és ha a szegénységből nem is, de a nyomorból kilépnek. E modell Magyarországon a Kiút program nevet kapta, és jövőre indul.

Felcsuti Péter
Kovács Bence

 

Három sikeres üzletember, Ujlaky András, Felcsuti Péter és Polgár András szigorú sikerkritériumokat állított fel: a Kiút program akkor lehet eredményes, ha a résztvevők a mikrohitelből vállalkozókká, azaz önállókká válnak, és leszakadnak a szociális ellátórendszerről. A hiteleket Borsodban és Szabolcsban helyezik ki. Figyeltek a korábbi kísérletekre: az Autonómia Alapítvány is próbálkozott mikrohitelek kihelyezésével, de őket megkötötte a PSZÁF – hitelt csak pénzintézet helyezhet ki, azt pedig csak 50 millió forintos törzstőkével, igen szigorú feltételek mellett lehet alapítani. A felügyelet kikötötte, hogy az Autonómia a hitelekre kérjen biztosítékot. Így a csoport tagjainak egymás vállalkozásaiért anyagi értelemben is kezességet kellett vállalniuk. Ha az egyik bedőlt, magával rántotta az egész csoportot. Ez most nem történhet meg – a tagok „csak” erkölcsi felelősséget vállalnak egymásért.

Így kerül képbe a Raiffeisen Bank, illetve annak vezetője, Felcsuti Péter, aki a cigány fiatalok esélyegyenlőségének elkötelezett támogatója. Négyszázmillió forintot helyeznek ki a bank „társadalmi felelősségvállalás” programjának keretében. A hitel kamata húsz százalék. Ez első hallásra sok, de a mikrohitelprogramok nemzetközi tapasztalataira hagyatkozva szakértők ezt tekintik az ideális kamatszintnek. E mérték már elriasztja azokat, akik a könnyű pénz reményében csak kóklerkednének. Csak az igazán motivált vállalkozójelöltek vágnak bele a programba, akik a vállalkozásaik elindításához – például az erdőgazdálkodás területén – egy-kétmillió forintos hitelre számíthatnak. Felcsutiék úgy kalkulálnak, hogy a hitelezési veszteség húsz százalék lesz. „Ez a vállalkozás semmiképp nem fog profitot termelni, de nem is ez a cél”, magyarázza Ujlaky András, a Kiút Program Közhasznú Nonprofit Zrt. igazgatója. E szervezet alkalmazottai a reménygazdák. Ők a program kulcsfigurái, ők indítják be a vállalkozásokat, kísérik az ügyfeleket a hivatalokhoz, könyvelőhöz, ők helyezik ki a hiteleket, szedik be a heti törlesztőrészleteket. Húsz reménygazdával indul a program. S hogy ők honnan érkeznek? Jellemzően attól a híreshírhedt cégtől, amely kis összegű, de nagy kamatra kihelyezett készpénzes fogyasztási hitelekkel foglalkozik. – Új kihívást keresnek – magyarázza Ujlaky András –, nálunk viszont nemcsak pénzt hoznakvisznek, hanem az ügy mellett is elkötelezettek.

Lantos Csaba befektető, az OTP egykori vezérigazgatója nemrégiben azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy Magyarországon a Grameentípusú mikrohitelprogramnak nincsenek meg a feltételei, a hazai szegény közösségeknek ugyanis nincsenek vállalkozási ötletei, és nem jellemző a csoportok működéséhez elengedhetetlenül szükséges szolidaritás. Felcsuti Péter erre azt mondja, hogy „a szegények bankjaként ismertté vált kísérlet célja lehetőséget adni a mélyszegénységben élőknek. A hitel nem cél, hanem eszköz, a kísérlet nem hagyományos megtérülési kategóriákkal operáló vállalkozás, hanem társadalompolitikai kezdeményezés, amelynek sikere azzal mérhető, hogy tartósan javul-e, és ha igen, milyen költségek mellett a programban részt vevők helyzete. Azt is felmérjük, hogy ezek a költségek miként viszonyulnak más, hasonló célokat maguk elé tűző kormányzati kezdeményezések költségeihez.”

A reménygazdák munkaeszközeit a Kiút Program Zrt. biztosítja. Ujlaky András hozzáteszi, számos cég szimpátiával figyeli a programot, így magánadományokból és a nagy cégek társadalmi felelősségvállalásra elkülönített keretéből jutnak autóhoz, benzinpénzhez vagy mobiltelefonelőfizetéshez, laptophoz.

A jövő évi költségvetés tárgyalásakor terjedt el annak híre, hogy a programra az állam 135 millió forintot elkülönít. Erre azért volt szükség, mert nem sikerült egy fontos törvénymódosításra rávenni a kormányt. A három üzletember azt szerette volna, hogy a Start-kártyához hasonló kedvezményt vehessen igénybe az a vállalkozó, aki a segély létből kitörve saját magát alkalmazza. A Start-kártyával rendelkező alkalmazott után ugyanis a munkáltató három évig komoly adó- és járulékkedvezményt kap. A kormány e módosítástól elzárkózott. Ezért az önfoglalkoztató hátrányos helyzetű emberek ugyanolyan vállalkozóknak minősülnek, mint bárki más. Ez a 135 millió forint valójában a járulékkedvezmény és az előzetes közösségfejlesztés összege, amit az állam az egyik zsebéből a másikba tesz át – ezek az emberek ugyanis a Kiút program nélkül nem fizetnének sem adót, sem járulékokat.

forrás : nol.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.