Britta Schellenberg az európai szélsőjobb elleni stratégiák kidolgozásával foglalkozó munkacsoportot vezeti a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemhez tartozó Alkalmazott Politikakutatási Központban.

Viszálykodás, erőszak

Részletesen kifejtette véleményét a magyar helyzetről is. "A magyar Jobbikot például - a maga időközben betiltott paramilitáris szárnyával, a Gárdával - idegenellenesként és etnocentrikusként a mérsékelt és szélsőséges pólusok közé soroltuk be" - mondta. -." Kormányra kerülésre a magukat mérsékeltebbnek mutatóknak van esélyük. Ahol ilyesmi történne, ott a bűnbakkereső politikai agitáció élesedne, erősödne a viszálykodás, a kisebbségekkel és a politikai ellenfelekkel szembeni erőszak. Úgy látom, Magyarországon különösen nagy kihívás a jobboldali radikalizmus elleni küzdelem, mert többségi véleménynek tűnik az a hit, hogy a magyarok áldozatok, ezért védekezniük kell. Ez a defenzív önértékelés és a belőle következő érvrendszer - ahogyan a történelem mutatja - irracionális és ellenséges cselekvést válthat ki a "másokkal", illetve az annak minősítettekkel szemben."

Nagyon-nagyon jól készüljenek föl a beszélgetésre

Nick Griffinnek, az idegengyűlölő Brit Nemzeti Párt EP-képviselővé választott vezetőjének nemrég vihart kavart BBC-szerepeltetése, és a hasonló magyarországi eset kapcsán így vélekedett Britta Schellenberg: "Nem szabad túl nagy teret adni a radikális jobboldalnak, sem agyonhallgatni a témát. Azt ajánljuk az újságíróknak, hogy ha radikális jobboldaliakat hívnak meg, akkor nagyon-nagyon jól készüljenek föl a beszélgetésre, mert amazok is tudják, hogyan kell a nyilvánosság előtt föllépniük. Németországban tanácsot lehet kérni tudósoktól vagy civil szervezetek tagjaitól, akik ismerik az érvelési sémákat, meg is lehet hívni őket a tévévitákra vagy az interjúkhoz."

Kívül tartani a szalonképteleneket?

Az örökzöld kérdésre - célravezető-e a szalonképtelen vélemények kirekesztése - így válaszolt a politológus: "A radikális jobboldaliak most azért is sikeresek, mert ténylegesen létező társadalmi problémákra javasolnak megoldási stratégiákat. A demokratáknak is ezt kell tenniük, nem szabad átengedni a terepet a bűnbakkeresőknek. Sok országban létezik cordon sanitaire, azaz a többi párt megegyezik, hogy a radikális jobboldallal nem működik együtt. Németországban ez egészen jól bevált, igaz, ott a radikális jobboldal kicsi, mert erősen kapcsolatba hozható a nemzetiszocializmussal, így viszonylag sokan visszarettennek attól, hogy rá adják a szavazatukat."

A csalódottak ne bűnbakokat keressenek

De mi történik, ha helyi szinten a radikális jobboldal többséget szerez, vagy legalábbis nem lehetséges nélküle többség? Mit lehet ajánlani, ha mégis együtt kell működni a szélsőjobboldallal? "Ilyenkor még fontosabb, hogy a többi politikus vállalja a konfliktust" - mondja a politológus, aki a szélsőséges politikusok meggyőzhetőségében nem bízik - de a híveik és a közvélemény fogékony része meggyőzéséről nem szabad lemondani. - "Fel kell világosítani az embereket, hogy a csalódottságukat ne olyan csoportra vetítsék, amely nem okozója a helyzetüknek" - mondja.

Németországnak hatvan éve volt rá

Britta Schellenberg szerint nem jó módszer illegalitásba szorítani embereket, és mártírrá tenni őket. "Az eddigi tilalmak hatására a szélsőjobb mozgalmak új jelképek felhasználásával utalnak ugyan még a nemzetiszocializmusra, de olyan ügyesen, hogy a fiatalok szemében vonzó lehet csatlakozni ehhez a bújócskához. No persze Németországnak már 60 éve olyan alkotmánya van, amelynek alapján sikeresen vette fel a harcot a nemzetiszocialista törekvések ellen. Ezek a mechanizmusok viszont még nem alakultak ki olyan országokban, amelyekben nagyon gyors volt a liberális nyitás."

Fontos jelképes aktus az állam részéről

Épen ezért a magyar állam erőfeszítéseit a Magyar Gárdával szemben üdvözli: - "A társadalmi megegyezés egyik alapja az erős állam. A Magyar Gárda elleni egyenruha-viselési tilalmat sokan bírálják. Szerintem fontos volt megtenni ezt a jelképes aktust. De nem szabad ennyivel beérni, a tilalmakkal nem lehet nézeteket megváltoztatni. Ezt már az iskolákban, sőt az óvodákban el kell kezdeni, és később is folytatni olyan programokkal, amelyek nem közvetlenül a szélsőjobb ellen irányulnak, hanem olyan értékeket közvetítenek, mint az emberi jogok, a tolerancia. Franciaországban és Svédországban erre rendőrségi tanfolyamok vannak, Németországban tanártovábbképzés és jogászképzés. Tudnunk kell, és ki kell nyilvánítanunk, miért vagyunk demokraták. Ha már senki sem érti, miért ellenezzük a szélsőjobbot, akkor a fiatalokkal előfordulhat, hogy talán egészen mást akarnak, mégis ezt találják alkalmasnak a rendszer kritikájához" - fogalmazott a HVG-nek nyilatkozó Britta Schellenberg politológus.

forrás : Forrás: STOP/HVG

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.