Autó-Motor : 2,9 alatt százon - meghajtottuk a világ harmadik leggyorsabb verdáját |
2,9 alatt százon - meghajtottuk a világ harmadik leggyorsabb verdáját
2009.11.22. 06:59

Kivittük pályára
Fotó: STOP/Szokolay László
Amikor egy 465 kilogrammos négykerekű alá 300 lóerős erőművet pakolnak, arra csak egy jó szó van: gyilkos. Már csak azért is, mert 2,9 másodperc alatt robban ki álló helyzetből százas tempóra. Az pedig még arra sem elég, hogy felfogd mindezt.
Meghívást kaptunk, hogy az elsők között próbálhassuk ki a világ harmadik leggyorsabb közútra szánt sportautóját, amelyből eddig mindössze kétszázat osztottak szét a világban, és amelyből egyetlen darab van Magyarországon (az autó egy jövőre induló baleset-megelőzési program arca lesz). A százéves múlttal rendelkező brit presztízsmárka, az Ariel hatalmasat alkotott legújabb négykerekűjével, az Atommal: négy kerék, sport futómű, 465 kilogrammos önsúly, 300 lóerős teljesítmény a hátsó tengelyen. Ez az az autó, amelyre még a legnagyobb versenyzők is tisztelettel tekintenek, a gép ugyanis nem könnyen adja meg magát.
Sokéves autóversenyzői tapasztalattal és milliónyi levezetett kilométerrel a hátuk mögött még a legnagyobb neveknek is csak tucatnyi ismerkedős kilométer megtétele után sikerül betörniük az autót, így nem is azt tűztük ki célul, hogy kiautózzuk belőle a rekordidőket. Az egyenes szakaszokon így is másodpercek alatt fenn voltunk 200-as tempón, majd másodpercek alatt vissza nullára. És közben levitte a menetszél az arcunkat - sisakkal együtt.
A teljesítmény felső kategóriája
Két teljes órát kaptunk az autó tulajától, hogy belekóstoljunk a teljesítmény felső kategóriájába. Kigurultunk a kiskunlacházi repülőtérre, kijelöltünk egy nyílegyenes szakaszokkal tűzdelt pályát, magunkra kaptunk egy bukósisakot és egy pár kesztyűt, majd elfoglaltuk helyünket a volán mögött. Az első körök a helyes kanyarívek megtalálásával és az autó megismerésével teltek, hozzászoktunk, hogy az egyes fokozat kizárólag arra szolgál, hogy megmozdítsuk a kerekeket, a rajtot követő pillanatban már jön a kettes, onnan pedig a hármas fokozat - a másodperc törtrésze alatt.

300 lóerő hátsó keréken
Fotó: STOP/Szokolay László
Az autó méretes szárnya alá a Honda Civic Type-R 2.0 literes benzinmotorját szerelték a britek, amelyet 300 lóerős teljesítményre piszkáltak fel. Tekintve, hogy az autó két utasával együtt sem nyom többet 660 kilónál, és mindezt jobb esetben 2 kg/LE aránnyal közúti forgalomba is engedik, a gyártó egy aranyos kapcsolót is elhelyezett a műszerfalon, amellyel a motor teljesítményét kedvünk szerint redukálhatjuk 100- illetve 200 lóerősre.
Száz lóerős teljesítmény mellett az autó kifejezetten kezesen viselkedik, kanyarban nem csúsztatja a farát, nem olyan egyszerű túlpörgetni a motort, mint mondjuk a maximális 300 lovas teljesítmény mellett, és a 150 km/óra feletti sebességet már hatodik sebességi fokozatban autózzuk. Kétszáz lónál már kezd megvadulni a dolog, nemcsak kanyarban, de egyenesben is kőkeményen kell tartani a kormányt, különben a legkisebb gázadásra is keresztbe állítja alattunk a vasat. Amikor azonban mind a háromszáz lóerőt ráengedjük a hátsó kerekekre, a dolog komolyra fordul, és átértékelődik bennünk minden korábbi élmény, amit egy hasonló teljesítményű sportautóval éltünk át.
2.9 alatt százon
Onnantól kezdve, hogy a maximális teljesítményt uraljuk egyetlen gázadással, a gondolkodási idő egyszerre megszűnik, minden mozdulatot, a kuplungolást, a váltókar pöckölését egészen a kétszázas tempóig el kell tervezni, mert minden olyan gyorsan történik, hogy még gondolni sincs idő rá. Még be sem teszem egyesbe, szinte rá sem lépek a gázra, még nem is csúsztatom a kuplungot, az autó szinte magától kezd el gurulni. Elég csak rálehelni a pedálra, és a fordulatszám 9000-re szökik, maximális fordulaton égetem egy pillanatig, amikor áthúzom a kettest, ráengedem a gázt, beletapadok az ülésbe, és a motor ismét tilt. Ez kevesebb, mint egy másodperc.

Kegyetlen tempót autózik
Fotó: STOP/Szokolay László
Nincs időm ránézni a kilométerórára, izomból tolom hármasba, végre két kézzel foghatom a kormányt. Az autó veszettül lódul előre, jobbra-balra úsztatja az erő a hátát, jön a négyes. Extra rövid, szinte milliméterben mérhető úton kapcsol a váltó, a kuplung keményen fog, de egy pöccintéssel oldható. Negyedikben már elmosódik a táj, a sebesség 150-nél, mozdulni nem tudok az ülésben. Feltolom ötödikbe, az autó úgy lódul meg, mintha csak 40-nel mennénk, a menetszél úgy szaggatja le a fejemről a sisakot, hogy az szinte már fáj, de még csak 200-nál járunk. Eltelt az első tíz másodperc.
Az adrenalin löket mellé némi nyugalom is társul, amikor eszembe jut, hogy még egy kilométernyi egyenes áll előttem, és hátrahúzom hatodikba, ráengedek mindent, és hagyom, hogy szálljon. A motor hangja mindent elnyom, az ülés magába szív, a sisak őrülten rángatja a fejem, a sebesség pedig csak tőlem függ. Amíg bírom szusszal...
Neked is kéne egy?
Az autó az egyik legnehezebben beszerezhető típusok között van a világon, hiszen nem azért gyártottak belőle eddig csak kétszáz példányt, mert nincs az unatkozó újgazdagoknak feleslegesen 17 millió forintja egy ilyen utcai játékszerre, hanem mert a gyártó nem az alapján választja meg ügyfeleit, hogy kinek van pénze és kinek nincs. Miután benyújtasz a brit központban egy autó iránti kérelmet, a márka első emberei kielemzik a múltad, hogy milyen autókat birtokoltál eddig, hány baleseted volt, és hogy mire kívánod használni az Atomot. Aztán ha úgy találják, hogy érdemes vagy egy példányra, adnak egy másfél év múlva esedékes dátumot, amikor befáradhatsz a leggyorsabb vasadért. Náluk így megy ez.
Az autóról készített exkluzív fényképeinket megtekinthetik itt!
forrás : STOP
|