Újabb Duna-gate
2009.11.16. 05:57
Bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vonakodik feljelentést tenni a Duna Palota Kft. lopásgyanús ügyletei miatt, októberi cikkünk után több magánszemély a nyomozó hatósághoz fordult. Úgy tudjuk, ma már a Dunaparti csónakházakat tulajdonló Sportlétesítmények Zrt.-nél is károkozás esete forog fenn. E céget szintén Keller József vezeti - akit viszont Lamperth Mónika "talált ki".
"Meg voltam elégedve a munkájával; Keller József felkészült szakember" - hökkentette meg múlt pénteken a Hír Tv nézőit Lamperth Mónika. A Célpont riporterei korábbi cikkünk kapcsán faggatták az MSZP elnökhelyettesét - három hete nyilvánvalóvá tettük, hogy a Magyar Nemzeti Vagyon kezelő (MNV) Zrt. belső jelentése tudatos károkozással vádolja a Duna Palota Nonprofit Kft.-t jegyző Kellert (Heti Válasz, 2009. október 22.). S hogy mi köze mindehhez a volt belügyminiszternek? Hősünket éppen ő szabadította rá az állami szférára; Keller a belügyi tárca Központi Gazdasági Főigazgatóságától került - az egykor szintén BM-felügyelet álló - Duna Palota élére.
Jegyzőkönyvezett lopás

A nonprofit kft.-t hírbe hozó írásunk nyomán nemcsak tévéműsor, hanem ügyészségi beadványok is születtek. Tudomásunk szerint egy magánszemély például hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás, továbbá bűnpártolás gyanújával tett feljelentést - megemlítve, hogy a vagyonvesztés betetőzését a Magyar Köztársaság "örökös" választási központjaként és két művészegyüttes otthonaként ismert belvárosi palotaépület privatizálása jelentené (lásd keretes írásunkat).
Utóbbi feljelentés szerzője azért vette fel a "gyanúkörbe" a bűnpártolást, mert szerinte az MNV, illetve a vagyonkezelő igazgatóságaként működő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Duna Palota Kft. esetében "méltatlan módon gyakorolja az állam tulajdonosi jogait". A tanács ugyanis lapzártánkig nem húzta ki az ügyvezetői széket a lopásgyanús ügyleteken kapott Keller József alól - ellenben határozott 37 munkavállaló kirúgásáról. Végeredményben tehát az állam a beosztottakon torolja meg a kft. főnökségének feltételezett vétkeit - például azt, hogy 60 millió forintot költött gazdaságilag ésszerűtlen szakértői, hirdetési díjakra, miközben a veszteségek rendezéséhez már 49 millió elég lett volna. (A legnyilvánvalóbb visszaélés, hogy Kellerék - bár korábban már kiszervezték a két művészegyüttes műsorainak marketingjét - tízmilliókat "toltak ki" magánvállalkozóknak reklámtevékenységre. Ráadásul az internetes csíkhirdetéseiket olyan felületekre helyeztették el, ahol vízipipa- és potencianövelőszer-kereskedők kelletik portékáikat, illetve "vad szexre" vágyókat csábítanak a reklámcsíkok.)
Maga az MNV Zrt. eddig nem tett feljelentést, noha a vagyontanács október végi ülésén - a Duna Palota Kft.-t érintő napirendi pontnál - információink szerint jegyzőkönyvbe vették a "lopás" kifejezést. Jelenleg a kft. felügyelőbizottsága folytat vizsgálatot, a további lépésekről ezután adunk tájékoztatást - mondja érdeklődésünkre Zicherman Zsolt, az MNV szóvivője. A bennfentesek azonban figyelmeztetnek: Kellerhez hasonlóan az fb-ben ülő Budácsik Lajos is Lamperth Mónika stábját erősítette (még minisztériumi titkárságvezetőként), így elsikkadhat a felelősség kérdése.
Végkielégítés is jár?
A vagyonkezelő visszafogottsága azért különös, mert időközben a Keller József által vezetett másik állami cég, a római-parti csónakházakat birtokló Sportlétesítmények Zrt. átvilágítása is befejeződött. És nem más, mint Kamarás Miklós MNV-vezér terjesztette a tanács elé azt a lapunk birtokában lévő dokumentumot, amely rögzíti, hogy Lamperth embere sem a Duna Palotánál, sem a Sportlétesítményeknél "nem tudja a szükséges munkaráfordítással végezni" vezetői feladatait.
Ezek után szárnyra kelt a pletyka, hogy a többszörösen leleplezett Keller tárgyalásokat folytat a jelenleg a vagyonkezelő humánpolitikai főigazgatójaként tevékenykedő Szilvásy Györggyel a "hogyan tovább" ügyében. Nincs kizárva, hogy az ügyvezető-vezérigazgató végül mindkét állásából közös megegyezéssel - és milliókra rúgó végkielégítéssel - távozhat, ám az MNV szóvivője csak annyit mond: "Találgatásokra nem kívánunk reagálni, a végkielégítésre vonatkozó adatok nyilvánosságát pedig a jogszabályoknak megfelelően biztosítjuk."
Lidó-biznisz
A Sportlétesítmények Zrt.-nél azért vált szükségessé az átvilágítás és a működés ésszerűsítése, mert nyáron - az előkészítés gyengeségei miatt - nem sikerült privatizálni a társaságot. Keller "hivatalos" bűne mégsem ez, hanem hogy itt is túl kreatívan értelmezte a vezetői szabadságot. Például ugyanazt a Gellérthegyi Ügyvédi Irodát állította szolgálatba a római-parti cégnél, amelyet korábban már a Duna Palotába is "bevitt"; ráadásul az évi nettó 5,4 milliós jogi megbízási díj nem terjed ki az alkalmazottakkal kapcsolatos ügyekre és az ingatlan-adásvételi szerződések elkészítésére (noha az MNV szerint ennek bele kellene férnie a keretbe).
Szintén kiverte a biztosítékot a vagyonkezelőnél, hogy Keller furcsa bizniszbe bocsátkozott a Duna-közeli Budapest Lido Hotel magánüzemeltetőjével. Bár korábban a szállodacég - a Sportlétesítmények tulajdonában álló bowlingpálya és konferencia-központ bérlőjeként - 42 millió forintos tartozást halmozott fel az állami vállalat felé, a vezérigazgató bátorkodott egy olyan társaságra átkötni a bérleti szerződést (a korábbi ár feléért!), melynek székhelye és jogi képviselője ugyanaz, mint a lidósoké.
Ezek után aligha meglepő, hogy a Sportlétesítmények Zrt. gazdasági és kereskedelmi igazgatója (tehát Keller legjobbik keze), Gayerhosz István sem áll fényévekre a Lamperth-csapattól. Miként három hete bemutattuk, a volt belügyminiszter és Gát György filmrendező valamikori személyi köre szinte egy az egyben megfeleltethető egymásnak - a '90-es években például Gayerhosz is közösen üzletelt Gáttal. Azzal tehát, hogy az MNV Zrt. beavatkozott a Duna Palota és a Sportlétesítmények életébe, olyanokkal találta szembe magát, akikre Lamperth Mónika egykor felkészült szakemberként számíthatott. Mára egy kérdés maradt: elégséges-e ez a tény ahhoz, hogy elriassza a vagyonkezelőt Kellerék felelősségre vonásától?
________________________________________ KELLER JÓZSEF PÁLYÁJA

• 1989 és 1995 között a Buda-gast Rt. tisztségviselője. A cég felügyelőbizottságában egymást váltják a Lamperth Mónika későbbi főtanácsadójaként ismert Szirtes Józseffel.
• 1992-től felügyelőbizottsági tag a Puch László mai MSZP-pártigazgató által fémjelzett T-Victory Befektetési Rt.-ben.
• Az 1998-as kormányváltásig a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese. Ugyanitt ugyanekkor Winkler Gyula - Bajnai Gordon volt főtanácsadója - ügyvezető igazgatói feladatokat lát el.
• 1998-tól felügyelőbizottsági tag Gát György filmrendező T. N. G. Rt.-jében. Korábban szintén itt alelnökösködik Gayerhosz István, Keller mai beosztottja (a Sportlétesítmények Zrt.-nél).
• 2002-ben igazgatósági tag a Winkler Gyulához is kötődő Interfaktoring Pénzügyi Rt.-ben.
• Lamperth Mónika minisztersége idején a belügyi tárca Központi Gazdasági Főigazgatóságának második, majd első embere.
• 2007 májusában Lamperth delegálja a Sportlétesítmények Zrt. felügyelő bizottságába. Jelenleg e cég vezérigazgatója, valamint 2007 júliusától a Duna Palota Nonprofit Kft. ügyvezetője.
________________________________________ KAPUZÁRÁS ELŐTT
Úgy tűnik, a 2010-es választás előtti kapuzárási "pánik" részeként a Bajnai-kabinet több nagy értékű épületen is túl akar adni - méghozzá egy különleges, "üzemeltetőváltós" technikával. A privatizációnál gyorsabban lebonyolítható módszer lényege, hogy miközben az ingatlanok papíron az állam tulajdonában maradnak, működtetési jogukat évtizedekre vállalkozóknak szervezik ki. (Magánosításról tehát nincs szó, ám nem véletlen, hogy az angolszász joggyakorlat a harminc évnél hosszabb időre kötött kezelési szerződésekre már kvázi tulajdonátadásként tekint.)
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács vélhetően decemberben dönt arról, hogy ilyen módon kerít-e sort a Gresham szálló tőszomszédságában lévő - könyv szerinti értékét tekintve 845 millió forintos - Duna Palota "hasznosítására". (A neobarokk épületet anno a Falk Miksa által alapított Lipótvárosi Kaszinó székházaként nyitották meg; 1951-től belügyi célokat szolgált.) Idén nyáron a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már engedélyt kért Hiller István kulturális minisztertől tíz állami tulajdonú kastély működtetési jogának - hasonló eljárásban történő - megváltoztatására, ám Tátrai Miklós vezérigazgató menesztésekor jegelték a félprivatizációs törekvéseket (Heti Válasz, 2009. július 9.).
Miként négy hónapja megírtuk, az "üzemeltetőváltós" tőkebevonási hullám az állami üdülőket is elérheti. Aztán múlt héten a kormány a Magyar Nemzet cikkére reagálva már elismerte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága értékesíteni kívánja 13 állami üdülő működtetési jogát. Az sem titok, hogy az előterjesztésért a kancellária szakállamtitkára, Csáky Bernadett felel, aki "civilben" Szilvásy György volt titokminiszter hitvese. A kiszervezés nem érinti a balatonőszödi kormányüdülőt - a lovasberényi oktatási központot és több Balaton-parti szállóépületet viszont igen.
forrás : hetivalasz.hu
|