Az amerikai értékpapír-piaci felügyelet előírásai miatt a befektetőknek az Egyesült Államokban rendszeresen közölniük kell a pénzügyi társaságok részvényeire nyitott shortpozícióik állományát (tavaly év közepe óta). Ebből kiderül, hogy március közepétől szeptember közepéig ötmillió darabbal csökkent az OTP-részvényekre nyitott shortpozíciók állománya, s ezzel nem a válság előtti szintet, hanem csak a tavaly december végit érte el a fél éve tartó rally folyamán.

A válság kirobbanása előtt alig félmillió darab OTP-short volt nyitva, a hatalmas shortcsomag kiépülése ezután indult be, s egészen március 15-ig tartott. Március közepéig mintegy 11,5 millió darab OTP-részvényre szóló shortpozíciót nyitottak az Amerikában jelentő intézményi befektetők, ami önmagában is elég lehetett ahhoz, hogy a magyar bank részvényeinek árfolyamát 1500 forint alá küldjék az akkori, 6000 forint feletti szintről.

Mi az a shortolás?

Rövid távú eladásra nyitott tőzsdei pozíció, melynél sok esetben az eladásra kínált részvénymennyiség nincs is a befekető kezében, azaz valójában csak egy kötelezettség arra, hogy adott időpontban adott árfolyamon eladjon részvényeket. A shortos akkor jár jól, ha az általa is táplált eladói nyomás miatt az árfolyamok esnek, és ő a pozíciójában rögzített árfolyamhoz képest végül még alacsonyabban tud vásárolni, így az eladáson keres. Ha azonban az árfolyam emelkedik, egyre nagyobb a kockázata annak, hogy ez nem jön be: ha minimalizálni akarja a veszteséget, kiszáll, azaz zárja a pozíciót, és megveszi a részvényeket az eredetileg tervezettnél magasabb (de még nem túl magas árfolyamon), ezzel viszont éppen keresletet támaszt a papírrra, és felfelé tprznázza az árfolyamot. (Index)

Az egyik magyar brókercég bizonyos algoritmusokat használva nap mint nap becslést készít arról, hogy mennyi volt az adott napon a nettó intézményi forgalom a Budapesti Értéktőzsdén. Az ő adataikat, becsléseiket összesítve érdekes adathoz juthatunk a magyar piaccal kapcsolatban: tavaly október elejétől idén március közepéig ugyanis számításaik szerint nettó 11 millió 954 ezer darab OTP-részvényt adtak el a Budapesti Értéktőzsdén. Még érdekesebb összefüggést kapunk, ha a március közepe óta tartó folyamatokat vetjük össze a két adatsoron.

Március 15-e óta a brókercég becslése szerint mindössze nettó 3,6 millió darab OTP-részvényt vásároltak az intézmények Budapesten, ehhez járul a shortállomány ötmillió darabos csökkenése. Ha a két adat ebben az esetben is összevethető - tehát ha a shortnyitások és -zárások átfutnak a BÉT kereskedési rendszerén is, márpedig miért ne futnának -, akkor az a következtetés adódik, hogy fél év alatt a shortzáróknak a nettó intézményi eladók mintegy 1,4 millió darab OTP-részvényt adtak oda egyre magasabb árfolyamokon. Az idejében nyitott és zárt shortokon hatalmasat kereshettek az ügyes befektetők, a mostaniakkal viszont már inkább bukóban lehetnek, ha a február óta bekövetkezett forinterősödést is számba vesszük.

Mi következik mindebből? Ha kitart a jó hangulat a nemzetközi piacokon, s elfogynak az esést várók, akkor egy shortzárási hullám most irreálisnak tűnő magasságokba is emelheti az OTP árfolyamát, hiszen csak a shortok felének kicsukása miatt már több mint megötszöröződött a bankpapír árfolyama. Azonban ne legyenek a bikáknak sem illúzióik, ha a helyzet romlik, és a nagy tőzsdék lefordulnak mostani szintjeikről, a kicsukott eladási pozíciók is hamar újra nyílhatnak.

forrás : index.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.