„Asztalt borítottak” az önkormányzati szövetségek és felfüggesztették a jövő évi költségvetésről szóló tárgyalásokat a kormánnyal pénteken. Az érdekképviseleti szervek azt hangsúlyozták, hogy a költségvetési tervezet benyújtása előtt egy héttel elvek helyett már a konkrét számokról kellene beszélni, ugyanakkor nem tájékoztatást, hanem egyeztetést várnak el a kormánytól.

Az érdekképviseletek számára azonban valószínűleg nem mellékes az a körülmény sem, hogy jövőre önkormányzati választások lesznek Magyarországon, ami általában eléggé megterheli az önkormányzatok költségvetését, ugyanis elterjedt gyakorlatnak számít a települések kicsinosítása, vagy legalább "használhatóbbá tétele" a választási évben.

Emellett az sem mellékes körülmény, hogy a települések többsége az ellenzék, a központi hatalom pedig a szocialisták kezében van, így meglehetősen nehéz elvonatkoztatni a jövő évi büdzsé absztrakt sarokszámai mögött gyanítható politikai huzavonától.

Válságban nincs kátyúzás

Mint arról már korábban írtunk az önkormányzatok forráselvonásának legnagyobb, 50 milliárdos tétele a hazai fejlesztések elhalasztása lesz. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok jövőre nem kapnak pénzt többek között útfelújításokra és tatarozásokra.

Márpedig az önkormányzatok évek óta hasonló ciklusok szerint működnek, mint a mindenkori kormánypárt: a választásokat követő években a legtöbb helyen alapjáraton végzik feladataikat, majd a ciklus végéhez közeledve úgy indítják el a beruházásokat, felújításokat, hogy minél több szalagot lehessen átvágni a választási évben - mesélték az általunk megkérdezett szakértők.

Az önkormányzatok forráselvonása körül kipattant konfliktust mélyen átszövi a kormánypárt és az ellenzék küzdelme: az önkormányzatokban az ellenzék van többségben és a kormány csak központi kiadásvágással tud hozzájuk nyúlni, mivel az önkormányzati rendszer átalakításához a parlament kétharmados támogatása lenne szükséges.

 

Még több lényeges ponton homályos a jövő évi büdzsé, nemcsak az önkormányzatok forráselvonásának tartalmát illetően
(Fotó: Magócsi Márton)

 

Az viszont még meglehetősen zavaros, hogyan fogják elosztani az önkormányzatok között a forráselvonást: a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a feladatok és nem lakosság alapján fogják elvonni a támogatásokat. Ez azonban azt jelenti, hogy a nagyobb városok mégiscsak nagyobb vágást lesznek kénytelenek elviselni, hiszen náluk jóval nagyobb úthálózatot és több épületet kell karban tartani, mint a kisebb településeken. A kormányszóvivő szerint azonban ezt nem így tervezi a kormány: Budapest például nem veszít majd annyit a forráselvonáson, mint amennyi a mérete alapján megjósolható lenne - közölte a Hírszerzővel Szollár Domkos.

A pénteki nyilatkozatháború lényege

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt emelte ki a tárgyalások felfüggesztését követő sajtótájékoztatón, hogy a kormány tervezete "méltatlan az önkormányzati szektorhoz". Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptember 11-én már a parlament előtt lesz a költségvetési törvényjavaslat, ám az érintett önkormányzatok még mindig nem tudják, honnan von el a kormány 120 milliárd forintot.

A kormány szándéka az volt, hogy 2-3 hetes egyeztetési folyamat során állapodjanak meg a költségvetés önkormányzatokat érintő részleteiről. A tárgyalások előtt a kormány két feltételt szabott: nem változhat a jövőre kitűzött 3,8 százalékos hiánycél, és nem csökkenhet a nettó 85 milliárd forintos forráselvonás az önkormányzatoktól – közölte a Hírszerzővel Szollár Domokos, kormányszóvivő.

Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének az elnöke erre reagálva közölte: ha a kormány egy jottányit sem akar engedni a 120 milliárd forintos elvonásból, és az sem világos, milyen feladatokat vonnának el az önkormányzatoktól, "akkor minek szórakozzunk egymással".

Milyen feladatokat vonnának el az önkormányzatoktól?

Jauernik István, a szaktárca államtitkára arra a kérdésre, milyen konkrét feladatokat lehetne elvonni az önkormányzatoktól a források megtakarítása érdekében, példaként a képviselői helyek számának csökkentését említette, továbbá úgy vélte: "nagy tétel" lehet még a közoktatási és a szociális törvény módosítása. Elmondta, az oktatási területen a csoportlétszám eddig 10 százalékkal, illetve engedéllyel 20 százalékkal térhetett el. Közölte, ezt 10 százalékponttal meg kívánják emelni, így például egy 26 fős osztályba 33 gyereket engedhetnének be az iskolák vagy óvodák. Utalt arra, hogy az önkormányzatnál ez akkor jelenik meg, amikor néhány gyerekkel többen jelentkeznek, és emiatt egy újabb osztályt kell nyitni. Ez dupla terem, dupla fűtés, dupla világítás, dupla tanár - fogalmazott.

Az államtitkár szerint a szociális ellátás területén jelentős megtakarítást lehetne elérni az étkezési térítési díjaknál. Mint mondta, a jelenlegi szabályozás szerint a legtehetősebb ember is csak a nyersanyag értéke utáni térítési díjat fizeti a szociális ellátásban, az oktatásban vagy a bölcsődében. Úgy vélte, aki Magyarországon nem szociálisan rászorult, annak meg kellene fizetnie, amibe kerül egy ebéd. (További feladatelvonásokról itt olvashat)

(Forrás: Hírszerző, MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.