A számvevőszék évek óta visszatérő, tipikus hibákat hangsúlyoz a 2008-as költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésében: az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekről például az ÁSZ nem tudott véleményt alkotni, ugyanis nem állt rendelkezésére az ügyletek teljes körű dokumentációja, és szabálytalanságokat talált a költségvetési tartalékok felhasználásában is.

Ehhez kapcsolódóan a számvevőszék ugyancsak szerdán bemutatott másik jelentésében megállapítja: az MNV Zrt. nem felelt meg törvényi kötelezettségeinek: többek között nem tartotta be a rábízott vagyonra vonatkozó szabályozást, elhúzódtak a hatáskörébe tartozó legfontosabb döntések és összességében nem volt átlátható az intézmény működése.

A 2008-as költségvetés végrehajtása ugyanakkor határozottan jobb volt a korábbi évek költségvetéseinél , a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hibái pedig kijavíthatók - összegezte a két témában a parlamentnek benyújtott Állami Számvevőszéki ellenőrzést Kovács Árpád a szervezet elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Szabálytalanul használta a kormány a tartalékokat

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt ellenőrizte, hogy a 2008-as költségvetést technikai szempontból törvényesen hajtották-e végre az állami szervek. A vizsgálat nem foglalta magába a kormányzati intézkedések társadalmi-gazdasági hatásainak és eredményességének értékelését. Az ÁSZ, a költségvetési kiadások ellenőrzését követően megállapította, hogy a zárszámadásban szereplő pénzforgalmi adatok megbízhatóak, az APEH, az Államadósság Kezelő Központ és az Államkincstár pedig a nemzetközi színvonalnak megfelelően működött.

Az ÁSZ ugyanakkor kiemelte: szükség van a költségvetési törvényjavaslat átláthatóságának javítására, ugyanis a korábbi évekhez hasonlóan a kormány a tavalyi költségvetés kapcsán sem mutatta be teljes körűen a parlamenti döntéshez fontos összfüggéseket és adatokat.

A számvevőszék, ugyancsak hasonlóan az előző évekhez, szabálytalanságokat tapasztalt az általános tartalék, vagyis az előre nem látható kiadások fedezetére elkülönített költségvetési tétel felhasználásában. A központi egyensúlyi tartalék, azaz a hiánycél biztosítására elkülönített összeg felhasználásának jogszerűségét pedig „kritériumok hiányában” nem tudta megállapítani – áll a jelentésben.

Csökkent a hiány, de nőtt az államadósság

Az államháztartás 2008.évi hiánya a GDP 3,4 százaléka volt, ami egynegyedével alacsonyabb volt a 2008-ra tervezett 4,5 százalékos hiánynál. Az állam 18 ezer milliárd forintot meghaladó adóssága viszont több mint 6 százalékkal meghaladta a tervezettet, és 16 százalékkal nőtt a 2007-es adóssághoz képest. Az államadósság 2008 végén a GDP 65 százaléka volt, míg 2007-ben csak 61 százaléka. Idén ez a szám 72,5 százalékra nő.

 

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a költségvetésről és az MNV Zrt.-ről
(Fotó: Magócsi Márton)

 

A társadalombiztosítási alapok 67,5 milliárd forintos hiánnyal zártak. Ennek kapcsán az ÁSZ ismét kifogásolta azt az évek óta fennálló, átláthatóságot rontó gyakorlatot, hogy a járulékbevételek egy összevont számlára érkeznek, így az adatok sem a tervezéshez, sem az értékeléshez nem használhatóak fel. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügy finanszírozásának anomáliái és hiányosságai továbbra is fennállnak, jóllehet ezt a számvevőszék már a 2007-es költségvetésről szóló jelentésében is bírálta.

A központi költségvetés bevételeinek több mint háromnegyedét az adó- és vámbevételek tették ki, melyek hiánytalanul befolytak a Magyar Államkincstárba, vagyis itt nem történt visszaélés. Azonban tavaly jelentősen nőttek az adótartozások és meghaladták az 1400 milliárd forintot. Ez kétszerese a tavalyi költségvetési hiánynak, ráadásul háromnegyede már nem behajtható az APEH szerint.

Az ökormányzatok forrásfelhasználása kapcsán az ÁSZ megállapította, hogy javult a szektor megbízhatósága, vagyis az önkormányzatok tavaly kevesebb alkalommal számoltak el jogtalanul állami támogatásokat. A 4-es metró beruházásainak jogszerűségét viszont rendkívül problematikusnak tartja a jelentés, ugyanis az építés költségvetési támogatása két és félszeresére nőtt az eredetileg tervezettnek, ugyanakkor a felhasználás állami ellenőrzése elégtelen volt.

Az MNV sötét ügyei

Az MNV Zrt. vizsgálata során az ÁSZ elsősorban az állami ingatlanok és földvagyon kezelésére koncentrált. Az ellenőrzést azonban akadályozta, hogy az állami társasági tulajdon nyilvántartása 2008-ban nem tükrözte a tényleges állapotokat. Emellett, Kovács Árpád szerint, nem lehet megbecsülni, mekkora kár érte a magyar államot , hiszen számos döntés eredménye, vagy eredménytelensége csak később mutatkozik meg.

A számvevőszék elnöke kiemelte azt is, hogy egyes ingatlanok értékesítése nem átlátható pályáztatással történt. Példaként a moszkvai Magyar Képviselet ingatlanának értékesítését hozta fel, amelynek során három különböző adásvételi szerződés született, és a vételi összeg már a pályázat kiírását megelőzően beérkezett a nemzeti vagyonkezelő számlájára. Az MNV képviselője ebben az ügyben azzal védekezett, hogy nem az ingatlan vételi összege érkezett a számlára, ez azonban kétségbe vonható annak alpján, hogy az összeg pontosan megegyezik az adásvételi szerződésben szereplővel és attól érkezett, aki megvásárolta az ingatlant.

Kovács Árpád megjegyezte, hogy azokban az ügyekben nem vizsgálták a személyi felelősség kérdését, amelyekben az ügyészi szervek már vizsgálódnak. Ezért új feljelentést az ÁSZ nem tett, de a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával segíti az ügyészi szervek munkáját. Az elnök példaként a Bábolna Ménesbirtok Kft . működésével, a Kerteskői Gazdaság értékesítésével és a King's City beruházással kapcsolatos, sukorói ingatlancserét említette.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.