Újabb botrányos reformtervek a MÁV-nál
2009.08.30. 05:58

A kiszivárgott szárnyvonal-bezárási tervezet szerint decembertől több tucat vonalon megszűnne a vasúti közlekedés és jó néhány jelentősebb város vasút nélkül maradna. A koncepció néhány nap leforgása alatt legalább akkora ellenállásba ütközött, mint július elején az a megszellőztetett elképzelés, mely szerint a vasutat három önálló cégbe szerveznék. A vasút hatékony reformja a jelek szerint ezúttal is elmarad.
A kormány és a szakterület irányítóinak MÁV-val kapcsolatos elképzeléseit a vasúttársaság takarékosabb működésének kialakításával megbízott vezetőség kinevezése óta sűrű homály fedte. Július elején állt a nyilvánosság elé Hónig Péter közlekedési miniszter és két kinevezettje azzal a feladattal, hogy a kormány által a közösségi közlekedéssel kapcsolatban vállalt 40 milliárd forintos megszorítást - ami ma már 70 milliárd - kiveszik a vasúttársaságból.
A racionalizálásnak több lehetséges útja is felmerült a közösségi közlekedés párhuzamosságainak csökkentésétől a járatritkításokon, a menetjegyek szigorított ellenőrzésén, az árkiegészítés csökkentésén, a több ezer fős vasutas bürokrácia létszámának megvágásán keresztül egészen a szárnyvonalbezárásokig.
A költségcsökkentési koncepció bemutatására eredetileg kéthetes határidőt tűztek ki a vasútért felelős vezetők, amiből arra lehetett következtetni, hogy a tervek kész vannak, csak le kell porolni őket. A határidő végül betarthatatlannak bizonyult, a költségcsökkentő tervek bemutatása elmaradt, a most kiszivárgott elképzelések pedig az első reakciók szerint a szakma várakozásait mélyen alulmúlták.
Megint a szárnyvonalbezárásokról vitázhatunk
Összesen 1874 kilométernyi vasútvonalon szűnhet meg a személyszállítás a decemberi menetrendváltással. Az index.hu egyik munkatársának blogja szerint Antali Károly, a MÁV reformjával megbízott kormánybiztos és a szakminisztérium több nagyforgalmú vasútvonalon is leállítaná a személyszállítást.
Hasonlót kísérelt meg elfogadtatni 2006 nyarán az akkori közlekedési miniszter, Kóka János. A kormány az átfogó lépésektől akkor is 40-50 milliárd forint megtakarítást várt - a Volán társaságokat érintő lépésekkel együtt. A tervezetnek két súlypontja volt a vasúti személyszállítás kapcsán: 27 kis forgalmú szárnyvonalon szüneteltetik a vasúti közlekedést költségcsökkentés címén, mivel azok több mint 6 milliárdos veszteséget termelnek. A másik, hogy a busz- és vonatközlekedés párhuzamosságainak a megszüntetésével kiiktatják a fölösleges kapacitásokat, egységesítik a vasúti és a buszos tarifákat. A megszabott határidőkre ezekből semmi nem lett. Igaz, 2007-ben 14 mellékvonalat végül bezártak, azonban ez nem járt jelentős megtakarítással.
Annak is 20 ezer forintjába kerül, aki nem utazik rajta
(Fotó: Magócsi Márton)
A most körvonalazódó fűnyírószerű megtakarítást több vasúti szakértő azóta sem helyesli. A megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal volt elnöke, Antal Dániel korábban azt nyilatkozta a Hírszerzőnek: amikor a MÁV üzemszünetet vezetett be Kóka János miniszter jóváhagyásával 14 vonalon, akkor összesen mintegy 0,3-0,4 százalékkal csökkentek a MÁV költségei, miközben közel a hálózat 10 százaléka vált használhatatlanná. "Tehát ez ma már nemcsak nemzetközileg, hanem itthon is bizonyított tévút." A "párhuzamosságok megszüntetése" egy olcsó szlogen - fogalmazott Antal. Szerinte a valódi kérdés az, hogy mikor alakulhat ki egy tisztességes verseny a busz- és vasúttársaságok között, és mikor fogja az állam a legolcsóbb formát finanszírozni.
Struccpolitika
A Fidesz kommunikációjából a kormány és a vasút vezetőinek lejáratásán túl kevés konkrétum olvasható ki. A kormány "húzza be a vészféket", és vegye tudomásul, hogy a közösségi közlekedés állami kötelezettség - üzent a döntéshozóknak Fónagy János, a párt szakpolitikusa. Álláspontja szerint a vonalbezárásról szóló intézkedés azzal jár, hogy az érintett településeken lakó emberek nem tudnak eljutni munkahelyükre, iskolába, orvoshoz, a közigazgatási központba. (A decembertől vasút nélkül maradó városok között lehet Baja, Szarvas, Mezőhegyes, Battonya, Makó, Vésztő, Mohács, Nagyatád, Komló, Tab, Zirc, Szécsény vagy Gyöngyös és más települések is.)
Hasonló a Városi és Elővárosi Közelekdési Egyesület (VEKE) álláspontja is, az egyesület azonban legalább egy alternatív megoldási javaslattal, az ütemes menetrenden alapuló koncepcióval rukkolt elő, amely szerinte milliárdos megtakarításokat hozhat, vonalbezárások és járatritkítás nélkül. Ezzel azonban több szakértő nem ért egyet, Antal Dániel szerint például az ütemes menetrend növelte a MÁV összes (utasok és adófizetők által meg nem térített) veszteségét, a menetrend országos kiterjesztése ezért maradt el.
Mindenesetre a VEKE a Hírszerzőnek is eljuttatott közleményében felszólította Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy állítsa le a "vasútrombolást, amelyet az általa kinevezett vezetők megkezdtek, a közlekedési minisztert és a vasúti kormánybiztost pedig menessze, hiszen megfelelő szakértelem híján nem alkalmasak posztjuk betöltésére". A VEKE szerint a vasútvonalak bezárásának terve árulkodó: a kormány nem a MÁV központi vízfején, a közlekedési társaságokat átszövő korrupción és pazarláson kíván változtatni, hanem a tömegközlekedés leépítésével rontaná tovább a vidéken élők életkörülményeit - ahogy ez a két évvel ezelőtti, végeredményben semmilyen megtakarítást nem hozó vonalbezárásokkal is történt.
Menthetetlen pénznyelő?
A Költségvetési Tanács (KT) múlt héten publikált első jelentésében a jövő évi költségvetés teljesülésének egyik legkomolyabb kockázataként említette a nemzeti vasúttársaságot. A KT szerint átfogó szervezeti átalakítások hiányában a MÁV működési vesztesége 70-80 milliárd forint (azaz a GDP 0,3 százaléka) lesz évente 2009 és 2012 között, és ebben az összegben még nem szerepelnek a vállalat felhalmozott adósságának kamatkiadásai.
A MÁV egyébként évről évre veszteségeket görget maga előtt. 2006-ban 82 milliárdra rúgott a hiány, a 2007-ben tapasztalt javulás is csak időlegesnek bizonyult, 2008 végén 56 milliárd forintos veszteség volt a vasútnál.
Ahogy korábban megírtuk : a MÁV és a Volán állami finanszírozása 280 milliárd forintba kerül évente - a költségvetés a MÁV-ra fordít többet. Ma minden állampolgárnak körülbelül évi húszezer forintjába kerül a MÁV fenntartása anélkül, hogy jegyet váltott volna rá, miközben annak működésével senki nem elégedett.
A MÁV költségvetési finanszírozása az Rt.-vé alakulástól, azaz 1993. július 1-jétől 2007 végéig folyó áron 1698 milliárd forintot tett ki - mutatott rá az Állami Számvevőszék egy tavalyi jelentésében.
forrás : hirszerzo.hu
|