Hazaérkezés után elsőre a poros, piszkos, parlagfűtől fuldoklást okozó levegő hat ránk, a szeméthegyek és a rozsdatemetők, majd az egy időre elfeledett hazugságáradattal szembesülünk. Rövid tájékozódás után azután fény derül mindenre, de szakértés kell ahhoz, hogy a valóságot kihámozzuk a szórakoztatóipari hírközlés politikai és gazdasági hablatyolásából. Egy információs szakembernek legfőbb benyomása hosszabb távollét után - és a külföldi tapasztalatok fényében - a nyíltság, egyenesség és hitelesség hiánya.

A magyar gazdaság visszaesik a tervek szerint?!

A Költségvetési Tanács (ez is egy pótlék, megkerülő szervezet) honlapján olvasható előrejelzés szerint a gazdaság 2009-ben várhatóan 6,5 százalékkal, 2010-ben 0,5 százalékkal (!) esik vissza, 2011-12-ben pedig már 3-3,5 százalékkal nő. Ez egy régi szövegpanel: most még rossz lesz egy kicsit, de aztán majd… Ki merik jelenteni, hogy a kormány jelenlegi intézkedéseinek hatásaként 1-1,5 százalékkal emelkedhet az áru- és szolgáltatás-termelés növekedése. Egy gond van ezzel, hogy akkor, ha "a gazdaság szereplői a lépéseket hitelesnek tekintik, viszonylag gyorsan alkalmazkodnak hozzájuk", csak akkor, már "rövidebb távon is érvényesülhetnek a kedvező hatások".

Negatív determinációk, melyek biztosak

A "hivatalos értékelés" pozitív szeretne lenni, de tud, mert a helyzetből adódó "igazmondási kényszer" megköveteli a következők felsorolását. "A központi költségvetés kiadási oldalán a megemelkedett munkanélküliség miatt magasabb passzív munkaerő-piaci ellátások, egyes állami vállalatok működési vesztesége, a bővülő állami kezességvállalás és a recesszió miatt mintegy kétszeresére növekvő kezesség- és viszontgarancia-beváltás, valamint a negatív jegybanki eredmény okozhat többletkiadást (az MNB vesztesége egy éves késéssel jelent effektív költségvetési kiadást). A bevételi oldal kockázatai közül a testület szerint kiemelkedik a társasági adóbevétel: rendkívül nehezen jelezhető előre a recesszió időszakában felhalmozódó veszteségek elhatárolásából eredő későbbi adóbevétel-elmaradás." /1/

Jelentős bizonytalanságot hordoz az önkormányzati szektor, amelynél a korábbi években - "főleg adósság ellenében és bankbetét formájában - felhalmozott likvid eszközállomány lehetőséget adhat arra, hogy a várhatóan elmaradó bevételek és központi támogatás-csökkentések ellenére szinten maradjanak, illetve emelkedjenek a kiadások." Ezért a központi támogatáscsökkentés hatását akár ellensúlyozhatja is a növekvő önkormányzati hiány. (Ez a megfogalmazás elképesztő, mert bár tartalmazza a valóságos helyzet elemeit, fel sem merül, hogy a forrásaitól megfosztott és újabb feladatkörökkel megterhelt önkormányzatok már nem tudják ellátni feladataikat.)

A foglalkoztatási és a pénzügyi biztonság tovább gyengül

A munkaügyi hivatal adatai szerint egy hónap alatt további csaknem másfélezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma az észak-magyarországi régióban (július végén meghaladta a 106 ezret). A hivatalos (nyilvántartott) munkanélküliség 20,6 százalékos. /2/ Országos viszonylatban a hivatalos statisztika szerint 12,7 százalékos munkanélküliség van, de ha a ténylegesen működő munkahelyek számát ellenőriznénk, biztosan jóval magasabb lenne a hiány. Egy banki elemzés számításai szerint (MKB) az öt főnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma már most 150 ezer fővel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor.

A hivatalos statisztika szerint a reálkeresetek az első félévben 2,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első hat hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-júniusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt. /3/

A visszaesést jelzi, hogy az állami szférában ekkor 731 ezren, a versenyszférában 1 millió 848 ezren dolgoztak, ami 4,1 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Különös érdekessége van annak, hogy ez idő alatt az állami szférában a közfoglalkoztatási formában dolgozók 1,1 százalékos létszámbővülését, a versenyszférában 6,2 százalékos csökkenését mutatták ki.

Még ennél is elképesztőbb állapotokra vall, ami a bankokkal kapcsolatban kerül nyilvánosságra. A magyar bankszektor minden más területnél többe került a magyar társadalomnak az átalakulás menetében. Ehhez képest a legkevésbé társadalombarát és ügyfélbarát mentalitás jellemzi a magyar bankszférát, aminek legújabb megnyilvánulásai a következők.

A PSZÁF legújabb jelentése szerint egy év alatt duplájára emelkedő rossz hitelállomány, hét és félszeres értékvesztés és céltartalék, növekvő kamatkülönbözeti és kereskedési eredmény nyomán 32 százalékkal csökkent a magyar bankok adózott eredménye. Az idei második negyedéves adatok szerint a hitelportfólió folyamatosan romlik, az ebből fakadó veszteségek növekednek. /4/

A Portfolio.hu számításai szerint a bankok értékvesztése és kockázati céltartaléka több mint hét és félszerese az egy évvel korábbinak (ezek nélkül 96 milliárddal lett volna jobb a bankok eredménye), a magyar bankok hitelállománya a hitelezés visszafogása miatt drasztikusan csökkent. Majd kiderül, hogy valójában nőtt a hitelállomány (június 30-án 18.9 ezer milliárd forint volt az egy évvel korábbi 17.0 milliárd forinttal szemben), de a nagyfokú árfolyammozgások ellenére csökkent a forinthitelek állománya (az egy évvel korábbi 6.2 ezer milliárdról 5.4 milliárdra). /5/

Ugyancsak jellemző fejlemény a magyarországi állapotokra nézve, hogy pl. Lengyelországban már a válság előtti szintre csökkent a devizahitelek havi részlete. Nálunk viszont nem csak a gyengébb forint miatt kell többet fizetni az adósoknak, mint egy évvel ezelőtt, hanem azért is, mert a bankok magasan tartják a kamatszintet. /6/ Mindezt betetőzi az a történet, amely a kormány és a bankok viszonyát minősíti. Az ún. áthidaló hitel ügyben is a szemfényvesztés dominál, amennyiben a tapasztalatok szerint az igénylők 70 százaléka nem kap áthidaló hitelt. A Bankszövetség szerint "az ügyfeleknek jelenleg inkább az okoz gondot, hogy nem jogosultak rá", ezért tíz igénylőből csak hárman kapják meg. /7/

1. A magyar gazdaság 6,5 százalékkal esik vissza a becslések szerint. Elemzeskozpont.hu, MTI,
2. 20,6 százalékos a munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon. 2009.08.18. 14:36. MTI, hir3.hu
3. MTI 2009. augusztus 19. 10:44. Megyünk lefelé - 2,2 százalékkal csökkentek a reálkeresetek
4. Vallottak a magyar bankok - Mi folyik itt? 2009.08.19 04:30. Megdöbbentően jó számok a magyar bankoknál - Valami nagyon bűzlik itt. 2009.08.14 07:48. Merre tovább OTP? 2009.08.13 10:05. Erste: brutálisan jó alapteljesítmény, romló hitelportfólió. 2009.08.13 09:19. Raiffeisen: nullához konvergál a profit, gyenge láncszem vagyunk (2.) portfolio.hu
5-6. Csak a magyaroknak nem csökkentek a törlesztőrészleteik. 2009.08.19. 16:12]. ingatlanmagazin.hu
7. 2009. 08. 20. 09:30. Az igénylők 70 százaléka nem kap áthidaló hitelt. atv.hu

forrás : gondola.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.