Szeptember 30-ig kell leadnia a Városháza Fórum engedélyezési terveit Erick van Egeraat holland sztárépítésznek, akivel június közepén kötött tervezői szerződést a Fővárosi Önkormányzat. A döntés logikus következménye annak, hogy tavaly októberben egy kétfordulós pályázaton Egeraat terveit találták a legjobbnak tizennyolc pályamű közül. Olyan nagyágyúkat utasított maga mögé, mint Finta József, Zoboki Gábor vagy a késő Demszky-korszak másik szimbolikus nagyberuházását, a Közraktárak helyén épülő üvegbálnát tervező Kas Oosterhuis. Egeraat terve elbűvölte az építész-urbanista szakma krémjéből összeállított bírálóbizottságot: "Minden részletében eleganciát és gondolatot, jó forma- és arányérzéket sugároz", írták. A jelenlegi ideiglenes park helyére szánt tömböt az eredeti tervek szerint 2013-ban adták volna át.

Csődbe ment iroda

Azóta viszont történt egy-két dolog. A projekt gazdasági racionalitását erősen megkérdőjelező világgazdasági válság következtében Egeraat karrierje is megbicsaklott. A Magyarországon a rendszerváltás óta tevékenykedő építész irodája elsőként esett áldozatul a krízisnek a nemzetközi sztárépítész cégek közül. Egeraat a válság előtt egy sor túlságosan ambiciózus oroszországi projekten dolgozott, például a 2014-es szocsi téli olimpiára tervezett, a putyini rendszer sikerét jelképező Federation Island tervén, ami az Orosz Föderáció dubaji ihletésű, mesterséges szigetekből álló "térképe" lett volna. Az Egeraat-cég túlvállalta magát, a várt pénzek nem folytak be. Először a budapesti iroda zárt be tavaly decemberben, majd a rotterdami anyacég is csődöt jelentett január végén.

Nagyításért kattintson a képre!

 

Egeraat kifizetetlen és pereskedő munkatársakat, köztartozásokat hagyott maga mögött. A Fővárosi Önkormányzat ennek ellenére masszívan kitartott a nyertes mellett. Kiderült, hogy erre megvan a jogi lehetőség, az elővigyázatos holland ugyanis magánemberként, mint egyszemélyi tervező indult a pályázaton, mintha csak számított volna az iroda csődjére. A kiírás ezt megengedte, sőt azt is, hogy a "természetes személy" azonos súlyú garanciát nyújtson az engedélyezési tervek elkészítésére, mint egy sokszereplős tervezőiroda. Egy ilyen nagyságú projekt megtervezése persze soha nem egyemberes feladat, valójában negyvenöten dolgoztak a győztes terven.

Az ügyben lezajlott egy gyors kamarai vizsgálat, amely megállapította, hogy jogilag minden rendben van. Ami az ügy etikai részét illeti, arról Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke így nyilatkozott: "Nevetségesnek tartom, hogy a főváros legnagyobb beruházásának tervezését egy olyan építészre bízzák, aki nem fizette ki azoknak a munkáját, akik részt vettek az illető építész munkáiban."

Betonba öntött fák

Lehetséges persze, hogy a Városháza azért ragaszkodik Egeraat személyéhez, mert nála jobb szakembert elképzelni sem lehet. Noha a Városháza Fórum ügyében nem vállalt szerepet, Z. Halmágyi Judit szabad demokrata képviselő, a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság alelnöke egészen 2008-ig, hét éven keresztül Egeraat hazai jobbkeze és munkatársa volt. A holland mindenesetre számíthat az 500 millió forintos tervezői munkadíjra, sebtében újjáalakított cégének a Városháza Fórum lehet a legjelentősebb megbízatása a következő egy-két évben. Ettől még - és ezt érdemes leszögezni - a Városháza Fórum terve építészeti értelemben valóban kitűnő.

Egeraat a helyszín által felvetett nehéz urbanisztikai problémákat szellemesen oldotta meg: a félbehagyott barokk kaszárnyatömböt a soha meg nem valósult eredeti sémát követve építené tovább. Így négy eltérő hangulatú, egymásból nyíló belső udvar jön létre, a tömb átjárhatóvá válik, és a belváros magas színvonalú, új közterekkel gazdagodik. Az első udvar az új főtér: kétszintes terület teraszokkal, kávézókkal, sarkán kilátóként szolgáló új üvegtoronnyal. Innen befelé haladva az udvarok egyre zártabbak, csendesebbek, zöldebbek.

Az új szárnyak építészeti megoldása is érdekes: folytatja a barokk tömb hagyományos architektúráját, de fokozatosan feloldja, a Deák téri sarok felé haladva egyre légiesebbé, könnyedebbé teszi, a végére pedig csak egy rácsszerkezet marad - betonba öntött fák összegubancolódott ágai. A Merlin Színház jelenlegi épülete, akárcsak a belvárosi tűzoltóállomás, eltűnik, de épül egy többfunkciós koncert- és színházterem. A barokk tömböt gondosan felújítják, a Városháza irodái átköltöznek az új szárnyba.

Plázával kombinált irodaház

Ami a tervet mégis kérdésessé teszi, arról nem a feladatot színvonalasan - külföldi létére igazán pesties ötlettel megoldó - Egeraat tehet, hanem a koncepciót lefektető városvezetés. A legalább 80 milliárdos beruházásra ugyanis nincs pénz, így szokás szerint PPP-konstrukcióban gondolkodnak: a befektető felépíti az új tömböt, és 50-99 évre megkapja használatba (ugyanígy épül a ferencvárosi üvegbálna). Ahhoz, hogy a befektetőnek megérje belevágni az építkezésbe, a terület legalább felét üzleti célokra kell hasznosítani. Egeraat egy interjúban konkrét számokat is mondott: a kiskereskedelemnek 15 ezer, a Városháza irodái számára 40 ezer, a befektető által bérbe adható irodáknak pedig 25-30 ezer négyzetméter áll majd rendelkezésre.

T ovábbi 6 ezer négyzetmétert szálloda, 14 ezret kulturális létesítmény foglalna el, és épülne egy körülbelül 1300 autót befogadó mélygarázs is a tömb alá. Ez utóbbi törvényi előírás, de környezetvédő szervezetek, például a Levegő Munkacsoport élesen ellenzik, mivel hatalmas forgalmat vonzana az autómentesnek elképzelt belvárosba. Mivel a gazdasági válság miatt nagyon nehéz - ha ugyan nem lehetetlen - lesz befektetőt találni, borítékolható, hogy a városvezetés az üzleti rész arányának növelésével próbálja majd a projektet vonzóbbá tenni.

Mi történik tehát? Ha papíron köztulajdonban marad is, a gyakorlatban magánkézbe kerül a belváros egyik legjelentősebb ingatlana. Demszkynek nyilvánvaló érdeke még a főpolgármesteri mandátum lejárta előtt olyan szerződéseket kötni, amelyek kötelezik a következő városvezetést a projekt továbbvitelére - csak így kerülheti el, hogy a húszéves regnálása egyik jelképes eredményének szánt épületből ne váljon újabb Gödör.

Arra nincs válasz, hogy a meghirdetett cél - a Városházát övező utcák élettel való megtöltése - miért csak egy sokmilliárdos nagyberuházás keretében valósulhat meg. Az olcsóbb opciót, vagyis a húsz évig parkolóként használt udvar megnyitását, az árkádok alatti üzlethelyiségek bérbe adását kávézók és boltok céljára, soha nem vették komolyan fontolóra.

Ami a szimbólumok nyelvét illeti, a terv különösen beszédes. Budapesten száz éve hiányzik a város önállóságát, a városi polgárok büszkeségét, magabiztosságát hirdető igazi Városháza. Ez a Nyugaton emblematikus középülettípus - gondoljunk csak Firenzére, Bécsre vagy Brüsszelre - nálunk plázával és bérirodaházzal kombinált formában valósulhat meg, mint a magánérdek által foglyul ejtett, önállóságát trendi formákért feladó köz jelképe.

forrás : hetivalasz.hu / Zsuppán András

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.