közérdekű ! ? : 800 ezer rokkantnyugdíjas: van, aki a rendőrt is lerúgja |
800 ezer rokkantnyugdíjas: van, aki a rendőrt is lerúgja
2009.07.18. 08:14
Megbecsülni sem lehet, hányan csaltak, ezért tavaly óta megszigorították a rendszert.
A július 4-ei, a Magyar Gárda feloszlatása elleni tiltakozásul szervezett Erzsébet-téri tüntetésen a több mint 200 előállított között volt az a férfi is, akit két rendőr megrúgása miatt 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyaláson elhangzott, hogy a 35 éves férfi rokkantnyugdíjasként él. Felmerül a kérdés, vajon mennyire lehet fizikailag rokkant egy olyan személy, aki ilyen lendületesen képes másokra „támadni”. Egyáltalán kiket lehet „rokkantnak” tekinteni, hányan vannak ma Magyarországon, és milyen ellátásban részesülnek. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) főigazgató-helyettese válaszolt az atv.hu kérdéseire.
Ki tekinthető rokkantnak?
A leggyakoribb meghatározás szerint az a személy tekinthető rokkantnak, aki nem képes annak a jövedelemnek az egyharmadát megkeresni, amelyet az érintettel azonos kategóriába tartozó dolgozók keresnek. Ma Magyarországon - hivatalos adatokat nem sikerült találnunk- a becslések szerint mintegy 800 ezer rokkantnak nyilvánított személy él.
2008. január 1-jétől a rokkantság megállapítását már nem a munkaképesség-csökkenés, hanem az egészségkárosodás mértéke alapozza meg. Az új rendelkezések szerint rokkantnak nyilvánítható az a személy, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 50-79 százalékos mértékű. Az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás. Tehát nem csak fizikai, hanem mentális állapot is indokolhatja a rokkanttá nyilvánítást.
Visszaélések
Nyilván sokan emlékeznek még a Miskolcon, 2003 nyarán kirobbant botrányra. Az Országos Orvosszakértői Intézet miskolci igazgatóságának 5 munkatársát vették őrizetbe, mert a gyanú szerint esetenként 150-250 ezer forint kenőpénz ellenében közreműködtek több száz ember jogtalan rokkantnyugdíjaztatásában. A visszaélések azóta sem ritkák. Talán a leghétköznapibb ezek közül a jelenségek közül, amikor rokkantsági igazolvánnyal parkolnak jogtalanul teljesen egészséges emberek.
Az ORSZI-hoz kerülő dokumentumok hitelességét nehéz ellenőrizni. Mindig előfordulnak kisebb-nagyobb visszaélések, az intézet azon van, hogy ezeket a leghatékonyabban és legeredményesebben kiszűrje, mondta Forgó Györgyné, az ORSZI főigazgató-helyettese az atv.hu-nak.
Mennyire rokkant?
A rokkantság mértéke szempontjából a törvény három fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek egészségkárosodása 79 százalék feletti, de nem szorul mások gondozására, az I. csoportba tartozó rokkant az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul, olvasható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján. Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az ORSZI állapítja meg.
Az új rendszer
2008. január 1-jén lépett életbe a rehabilitációs járadékról szóló új törvény, ami egyben tartalmazza a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó szabályokat is. A törvény szerint ezentúl kétfajta ellátást lehet megállapítani. Azoknak az egészségkárosodott személyeknek, akik rehabilitálhatók és a feltételeknek megfelelnek, új ellátást, a rehabilitációs járadékot állapítják meg. Ezt meghatározott ideig, legfeljebb három évig igényelhetik, ebből kifolyólag rendszeres felülvizsgálaton nem kell részt venniük azoknak, akik ilyen ellátásban részesülnek. Azok az egészségkárosodott személyek pedig, akik nem rehabilitálhatók és a szükséges feltételekkel rendelkeznek, rokkantsági nyugdíjra jogosultak, mely utóbbi összege átlagosan 60 ezer forint.
Kifizetődőbb a munkanélküli segélynél
A rendszer átalakítása régóta szükséges volt, többek között azért is, mert a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása hazánkban messze elmaradt a fejlett országok szintjétől. Míg Magyarországon ez az arány alig 10 százalék körüli, addig az összehasonlításban szereplő többi országban eléri a 30-40 százalékot is, mondta Forgóné. Problémát jelentett az is, hogy az ellátásban részesülők jelentős hányada bejelentés nélkül, vagy jövedelmét részben bejelentve dolgozott. 1989 után sokan inkább ezt választották a munkanélküli segély helyett, mert kifizetődőbb volt. A fiatalok hosszútávra berendezkedtek erre az életmódra, és nem igazán tervezték, hogy a későbbiekben újra munkába állnak.
A szakértő szerint az ideális az lenne, ha az arra jogosultak ugyan megkapnák a rokkantsági nyugdíjat, de aki tud, mellette próbáljon meg munkába állni. Meg kell vizsgálni, hogy a beteg mire alkalmas még, van-e olyan munka, amit el tud végezni. Mindenképpen az lenne a cél, hogy ezeket az embereket foglalkoztassák valamilyen mértékben, vázolta Forgó Györgyné.
A folyamat
A betegnek először a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell jelentkezni, ahová magával kell vinnie az orvosi beutalót, ha korábban dolgozott, akkor üzemorvosának tájékoztatóját és egy nyilatkozatot. Ez után következik az ORSZI, ahová már kész dokumentumokkal érkeznek a betegek. Ezek utólagos leellenőrzése az egyik legnehezebb feladat, részben ezek miatt akadnak visszaélések a rendszerben, mondta az intézet főigazgató-helyettese.
Felülvizsgálat
Arra a kérdésre, hogy akit egyszer leszázalékolnak, élete végéig rokkantnak tekinthető-e, Forgóné azt mondta, vannak, akiknek az állapota végleges, és vannak, akiknek 2-3 évente soros orvosi felülvizsgálaton kell átesniük, hogy felmérjék, romlott-e vagy esetleg javult az egészségi állapotuk.
Az új szabályozás szerint az ellátásban részesülő személyt az esedékes orvosi felülvizsgálattól eltérő időpontban is kötelezheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv arra, hogy jelenjen meg egy orvosi vizsgálaton, ha olyan tény, vagy körülmény jut a tudomására, ami szerint a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés már nem ál fenn, vagy a korábbinál kisebb mértékű. Amennyiben ezen a felülvizsgálaton a beteg nem jelenik meg, ellátását megszüntetik. Ha az ORSZI olyan mértékű állapotváltozást (amely lehet javulás vagy rosszabbodás) állapít meg, amely alapján a nyugdíjas más rokkantsági csoportba kerül, a nyugdíj összegét is módosítani kell.
forrás : atv.hu / Prókai Eszter
|