"A Szent Korona megtestesíti az ország régi szabadságait, joggá nemesedett szokásait, és az ország sarkalatos törvényeit, amelyeket összefoglaló néven Magyarország történeti alkotmányának nevezünk. A legfontosabb magyar alkotmányos alapelvek, amelyek államformától függetlenül kell, hogy érvényesüljenek: törvénysértésre jogot nem lehet alapítani, a nemzet minden hatalom forrása, a végrehajtó és törvényhozó hatalmat meg kell osztani, minden etnikai, vallási és nyelvi kirekesztés, különbségtevés elfogadhatatlan, erőszakos társadalmi átrendezések helyett jogkiterjesztés" - indokolja a Jobbik programja, hogy miért szükséges a Szent Korona-tanra alapozni a régi-új alkotmányt.

A Szent Korona, a Szent Korona-tan, a "szentkoronás" alkotmány régóta gyarapítják azoknak a történelmi-politikai problémáknak a listáját, amiket se kiköpnie, se lenyelnie nem sikerül a rendszerváltás utáni magyar közéletnek. A különféle radikális jobboldali-nemzeti szervezeteknek alapkövetelése a "szentkoronás" alkotmány visszaállítása. A jobboldali parlamenti pártok is mind előhozakodtak már a Szent Korona-tanra épülő alkotmánymódosítással. Először a 94-es választások előtt az MDF és a Kisgazdák kezdeményeztek ilyen célú alkotmánymódosítást.

Kormányzása idején a Fidesz is a Szent Korona-tanra alapuló alkotmány bevezetését tervezte. Az akkori huzavona nyomán született meg a 2000/I.-es Szent Korona-törvény, és az az alkotmánybírósági határozat, mely kimondta, hogy a koronának nincs közjogi funkciója. A korona-revival része volt a mai napig kritizált korona-áthelyezés és -úsztatás is. A Medgyessy-érában ismét felmerült a korona áthelyezése, 2007-ben Gyurcsány Ferenc pedig személyesen Angela Merkel német kancellárnak panaszolta e,l a korona parlamenti jelenlétével kapcsolatos problémáit.

Bioenergia, meg amit akartok

A kérdésnek a rendezetlensége mellett a másik jellemzője a mellébeszélés. A Szent Korona szerepe körüli jogi-politikai huzavona láthatóan híján van a kérdés józan és tényszerű feldolgozásának. Helyette féligazságok, téves értelmezések és szakrális-transzcendens áltudományosság uralják ezt a kérdést is, mint megannyi más rendezetlen történelmi problémát.

A témáról több írást is megjelentető Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kurátora szerint például a koronának van közjogi és metafizikai-teológiai misztériuma is, utóbbi az egyszerű földi halandók által nem is fogható fel. A korona mint tárgy és az ország létezése és működése közötti kapcsolatra pedig még vadabb magyarázatok születtek, melyekben hemzsegnek a Dan Brown munkáit is megszégyenítő titkos utalások, arányrendszerek, jelek és egyéb misztikus dolgok.

"Szentkoronás" alkotmány írott formában sosem létezett. Az 1945-46 előtti Magyarország "történelmi alkotmánya" az idők során kialakult szokásokból és különféle politikai egyezségekből összeálló, a történelmi változásokkal együtt fejlődő jogi elmélet volt, mely Magyarország közjogi státuszát határozta meg. Ennek, bár eredete a Habsburg-uralomnál régebbi, főleg a birodalmon belüli önállóság szempontjából volt jelentősége.

 

Eskütétel a parlamentben: a jelenlegi helyzetben nincs szerepe a Szent Korona-tannak.
(Fotó: Magócsi Márton)

 

A Szent Korona-tan ennek a jogi elméletnek a kulcseleme. Azt mondja ki, hogy az országban minden jog és hatalom forrása a Szent Korona, mely ilyen értelemben jogi személyiség. A Szent Korona tagja az ország összes állampolgára, akiket ugyanazok a jogok illetnek meg. A hatalmat pedig (mivel a Szent Korona-tan "érvényessége" idején Magyarország királyság volt) a király és a nemzet közösen gyakorolja, utóbbi az Országgyűlés által.

A Szent Korona-tanhoz mindmáig ragaszkodók ennek az elméletnek mindenféle szakrális, transzcendens és egyedülálló jellegzetességeket tulajdonítanak. Ebből következik az az érvelés, mely úgy képzeli, hogy a Szent Korona jogrendbe visszahelyezésével a szó szoros értelmében "helyreállna" az ország rendje a koronából sugárzó erő és hatalom által. Az ennél reálisabb elméletek is úgy vélik, hogy szükség van a "történelmi folytonosság" visszaállítására. "Az ország súlyos állapotban van. A válságból a kivezető utat a történelmi alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása adja a Szent Korona-tan alapján" - fogalmazott már 2005-ben Papp Lajos professzor egy népi konzervatív értelmiségi találkozó után.

Nincs mire alapozni

A Szent Korona-tan misztikumból való kiszabadítását Eckhart Ferenc jogtörténész, a Horthy-rendszer kulturális elitjének tagja kísérelte meg. Eckhart 1941-ben A szentkorona-eszme története címmel kiadott könyvében igyekezett eloszlatni a mítoszokat és tévhiteket, rámutatva arra, hogy a Szent Korona-tan lényegében megegyezik az európai keresztény monarchiák hasonló jogelméleteivel, melyek lényege, hogy a korona által megtestesített államhatalom nem a király személyes és abszolút hatalmát jelenti, hanem a néppel/nemzettel megosztott uralmat.

Eckhart művéről a rendszerváltás óta újjáéledt "nemzeti" irodalom mélyen hallgat. A korona és a tan értelmezése pedig ma is a mitizáló-transzcendens elméleteknél tart, míg ellenzői - ha ritkábban akad ilyen - elavult, "horthysta" elméletnek tartják. Pedig mindezeket lefejtve látható, hogy egy "szimpla" monarchikus elméletről van szó, amibe ráadásul még a polgári demokráciák lényege is benne foglaltatik, hiszen a tan azt is kimondja, hogy az állampolgárok között jogegyenlőség van, és választott képviselőiken keresztül gyakorolják a hatalmat.

Az 1944 óta eltelt időszak felszámolta a Szent Korona-tannal fémjelzett uralmi, közjogi viszonyokat. Ez 1946-ban történt meg hivatalosan a köztársaság kikiáltásával. Az ezt felfüggesztő kommunista diktatúra után viszont a köztársasági államformához tért vissza az ország 1989-ben, ez a többség által azóta is elfogadott a jelenlegi politikai rendszer alapjaként.

Ennek következtében napjainkban a Szent Korona-tannak nincs alapja. Nem azért, mert elavult társadalmi rendet valósít meg. Egyszerűen nincs rá szükség, mivel a népképviseletre vonatkozó része érvényesül, a királyi hatalomra vonatkozó részének pedig nincs alanya. Király és közjogi tartalom nélkül jogi aktusokhoz, eskütételhez használni pedig - ahogy Antall György a Heti Válaszban megírta - parvenüség.

Mindez a Jobbik programjára is elmondható. Az ország "régi szabadságai és sarkalatos törvényei" lezárt - jobbára a királysághoz mint uralmi formához kötődő -, a jelen történelmi helyzetben nehezen értelmezhető történelmi fogalmak. A program által hangsúlyozott alkotmányos alapelvek pedig a mostani alkotmány szerint is érvényesülnek - már ha a gyakorlatban is betartanák őket, amit viszont a Jobbikon is számon lehet kérni.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.