Reálisnak érzik, hogy június 29-én meglehet az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmad a Parlamentben?

Nincs információnk arról, hogy az ellenzék támogatná-e az alkotmánymódosítást, de megítélésem szerint taktikai okokból elképzelhető, hogy összejönne a kellő számú szavazat, ezért mindenképpen szükségesnek tartottuk, hogy ellenkampányt indítsunk.

 

Mi a kampányuk lényege?

Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmány jelenlegi szövege, illetve a gyűlöletbeszédre vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás megfelelő és elégséges ahhoz, hogy az uszító jellegű megnyilvánulásokat büntetőjogi útra lehessen terelni. Minden olyan módosítás, amelyik tágítaná ezt a kört, már a véleménynyilvánítás szabadságát csorbítaná. A kampányunk lényege, hogy erre felhívjuk a figyelmet.

Egyrészt aláírásgyűjtésbe kezdtek, másrészt arra kérték a választókat, írjanak levelet országgyűlési képviselőiknek, amelyben kérik, ne szavazzon a módosításra. Melyek az eddigi visszajelzések?

Eddig mintegy 200 regisztrált aláírás gyűlt össze, de mivel több internetes felületen folyik a gyűjtés, ez a szám folyamatosan emelkedik. A képviselőknek írt megkeresések számlálására van technikai lehetőség, de ennél a kampányunknál ezt nem alkalmaztuk, így erről visszajelzésünk nem lesz. A nyilvánosság felé mindenképpen megjelenítjük, hogy nem kizárólag a TASZ képviseli ezt az álláspontot, hanem ennél jóval nagyobb létszámról van szó, tehát a magyar embereknek fontos, hogy a véleményüket el tudják mondani, és az is fontos, hogy más is elmondhassa a véleményét.

Azt mondta, a hatályos jogszabályok elegendőek az uszító jellegű beszéd büntetőjogi útra tereléséhez. Mi az oka, hogy mégis egyre durvul a közbeszéd, és nő a nyomában járó bűncselekmények száma?

Úgy véljük, sokszor előfordul, hogy az ilyen ügyek még akkor sem nem jutnak bíróság elé, ha lehetne büntetőjogi eszközöket igénybe venni: különféle jogi érvelésekre hivatkozva megtagadják a nyomozás megindítását, vagy megszüntetik a nyomozást. Például a tavalyi melegfelvonulás résztvevőit ért támadás miatt a TASZ feljelentést tett, ám megszüntették a nyomozást. Azt mondták, nem bűncselekmény az, ha konkrétan arra hívnak fel tömegeket, hogy verjék szét a melegek tüntetését. Megítélésünk szerint ez bőven kimeríti a büntetőjogi tényállást. A mai napig nem kaptunk választ, hogy a megszüntetés ellen benyújtott panaszunknak mi lett a sorsa; pedig azóta egy év eltelt. Ez is arra példa, hogy akadozik a jogalkalmazás. Hogyha a jogszabályt módosítjuk, attól a jogalkalmazás hibái nem fognak megoldódni.

Az Európai Unió országaiban a magyarhoz képest a véleménynyilvánítás szabadságát szabályozó törvények liberálisabbak vagy szigorúbbak?

Vannak olyan államok Európában, amelyekben szigorúbbak a szólásszabadság határai, vannak olyan államok, ahol a holokauszt tagadása bűncselekmény. Megítélésünk szerint a magyarországi gyűlöletbeszéd elterjedését nem az okozza, hogy nálunk liberálisabbak ezek a szabályok, hanem annak, hogy a gyűlölet ellen egyéb eszközökkel nem lép fel például a politika. A politikában is megjelent a gyűlöletbeszéd, s megítélésünk szerint ez a legkártékonyabb.

Bővebben a témáról: ITT olvashat

forrás : mixonline.hu / Fotó: -a-

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.