A civilek nem értenek egyet a kormány jövő évi adótörvény javaslatával, ugyanis a tervezet nem fejleszti, hanem minden bizonnyal tovább erodálja majd az egyébként is fejletlen magyar adakozási kultúrát. A tervezet megszüntetné a közcélú adományok után járó személyi jövedelemadó (szja) kedvezményt, a társaságok által hozzáférhető kedvezmény pedig csak a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása, illetve tartós adományozási szerződés esetén lenne igényelhető.

Ez azt jelenti, hogy a kormány az adórendszerből kivenné azt az ösztönzőt, ami a magánszemélyeket adakozásra késztetheti, a vállalatok számára pedig megszűnne a közhasznú szervezeteknek nyújtott egyszeri adomány után járó kedvezmény.

A nonprofit szektor képviselői attól tartanak, ez visszaveti majd az adományozási kedvet, és ellehetetleníti az egyébként is szűkös forrásokból gazdálkodó civil intézmények működését, illetve az általuk folytatott társadalmi tevékenység fenntartását. A változás különösen azoknak a szervezeteknek jelentene nagy érvágást, melyek leginkább magánadományokból finanszírozzák magukat.

Nem ettől a megvonástól indul be a gazdaság

Megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium (PM) közölte, hogy a gazdaság hosszú távú növekedésének elengedhetetlen feltétele az adó- és járulékrendszeren belüli átalakítás, különösen az élőmunkára, a foglalkoztatásra rakódó terhek csökkentése. A PM szerint ezért vált szükségessé az adómentességek, adókedvezmények körének szűkítése is. Ennek következtében igaz, hogy a személyi jövedelemadóban megszűnik az adományok után járó kedvezmény, viszont az élőmunkaterhelés csökkentésének egyik forrása éppen a kedvezmények, mentességek megszüntetése - érvelt a PM.

A magánszemélyek adománya után érvényesített adókedvezmény azonban még a legjobb években sem érte el a másfél milliárdot: 2006-ban például mindössze 1,4 milliárd forint ilyen kedvezményt érvényesítettek az adózók. Az adományok után járó szja-kedvezmény megszűnése tehát önmagában nem lesz érdemi hatással a költségvetésre.

Jelentős hatással csak a többi szja-kedvezmény megszűnése jár majd, ugyanis az adományok mellett a tevékenységi és alkalmi foglalkoztatás után járó kedvezmények is megszűnnének a törvényjavaslat szerint. A költségvetési hatás csak így összességében, a többi kedvezmény megszűnése miatt lesz jelentős, tekintve, hogy 2007-ben az szja-ban alkalmazott adót csökkentő kedvezmények együtt 453 milliárd forintra rúgtak.

A társaságok kedvezményei maradnak

Azzal már jobban járhat a civil szektor, hogy a társaságok adományai után járó adókedvezmény mértéke nem változik, sőt a vállalatok eddig csak az adóalapjuk 20 százalékáig érvényesíthették a kedvezményt, jövőre viszont az adózás előtti eredmény összegéig lehet igénybe venni ezt a csökkentő tételt.

Vagyis jövőre egy vállalat által igényelhető adomány utáni adókedvezménynek csak az adózás előtti eredménye szab határt, tehát elvileg nagyobb adomány is megengedett lesz egy vállalat részéről, mint eddig. Igaz, cserébe csak a kiemelten közhasznú szervezetek támogatása, illetve a tartós támogatás jár majd kedvezménnyel, a közhasznúaké nem.

 

A nonprofit szektor komoly szerepet vállal a periférián élő emberek megtartásában
(Fotó: Magócsi Márton)

 

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója közölte: fontosnak tartják, hogy az adományok után járó társasági adókedvezményeket, illetve azok eddig érvényes mértékét végül meghagyta a kormány, de a magánszemélyek adománya után járó kedvezmények megszüntetése nagy érvágás lesz jónéhány szervezetnek, melyek finanszírozásában nagy szerepet kapnak az egyéni támogatók.

Az alacsony szintű magyar adományozási kultúra szempontjából különösen fontos lenne az adományok utáni szja-kedvezmény megtartása is az igazgató szerint. Móra Veronika hangsúlyozta: a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából nem egészséges az sem, ha a civilek jelentős állami támogatásra szorulnak. Az ösztönző megszüntetése miatt az eddig adakozók 70 százaléka nem, vagy csak keveset fog adakozni a civil szervezeteknek - állapította meg az alapítvány által végzett előzetes felmérés.

Egyszerűsítés és fehérítés

Az is köztudott, hogy nem hatékony a civil szektorba áramló pénzek felhasználása, ráadásul gyakoriak a visszaélések is az adományok után járó adókedvezményekkel: tényleges adományozás és valódi alapítványi tevékenység nélkül adnak adományozásról szóló igazolásokat egyes szervezetek - mondta el a Hírszerzőnek Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. A szakértő szerint a kormány általános célja a kedvezmények kigyomlálása az adórendszerből, ami részben az egyszerűsítést, de legfőképp a kedvezmények nem törvényes felhasználásának visszaszorítását szolgálná, ugyanis egy egyszerűbb adórendszert sokkal nehezebb kijátszani.

Csakhogy néhány visszaélés miatt az egész rendszert megszüntetni olyan, mintha a balesetek miatt betiltanánk az autózást - reagált az Ökotárs Alapítvány igazgatója, aki szerint néhány egyszerű intézkedéssel korlátozhatók lennének az efféle kihágások. Az adományozó és a támogatott túlzott összefonódását kizáró összeférhetetlenségi szabályok megalkotása és az adomány banki átutalásának, azaz nyomon követhetőségének előírása sokkal célravezetőbb megoldás lenne, mint a kedvezmény teljes eltörlése - közölte Móra Veronika.

A PricewaterhouseCoopers cégtársa úgy véli, ha a kormány javaslatát elfogadja a parlament, akkor a magyar rendszer más országokéval összehasonlítva az adományozást szigorúbban szabályozó rendszerek közé fog tartozni. A nyugat-európai országok a levonható kedvezmények vonatkozásában sokkal liberálisabbak, ugyanakkor náluk a civil szférára vonatkozó szabályozás sokkal szigorúbb, így kivédhetőek a visszaélések.

Hozzá kell tenni persze, hogy az említett országokban sokkal komolyabb társadalmi kontroll és helyenként több száz éves hagyomány jellemzi a civil szektort, ami szintén a kiskapuzások ellen hat az adományozás után igényelhető kedvezmények terén.

A szociális tárca nem aggódik

Nem feltétlenül van hatással az adózáshoz kapcsolódó kedvezmények helyzete a civil szervezetek finanszírozására, így az ilyen szervezetek tömeges megszűnésére, illetve ellehetetlenülésére nem lehet számítani - közölte kérdésünkre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzSzM). A legutóbbi, 2006-os KSH-felmérés szerint a civil szervezetek jellemzően és elsősorban nem az adományokból gazdálkodnak. A kiadvány szerint a nonprofit szektor bevétele 2006-ban összesen közel 900 milliárd forint volt, melyből 126 milliárd folyt be adományokból.

A civil szektor bevételeinek 42 százaléka költségvetési forrásból származik, vagyis körülbelül 380 milliárd forintot fordít az állam a civil szektorra. Az adományozás részesedése a szektor bevételeiből csupán 14, 1 százalékot tesz ki: a vállalati támogatás 4,1 százalék, a lakossági támogatás 2,3 százalék, a külföldi támogatás 5,2 százalék, a nonprofit szervezeti támogatás 1,8 százalék.

A minisztérium által végzett 2004-es vizsgálat szerint csupán 3 százalékot képvisel az adományozást elősegítő feltételrendszerben a támogatások adókedvezményben való részesülése. A kutatás vizsgálta az adományozó szervezetek motivációit is: az eredmény azt mutatta, hogy a nonprofit szervezetek támogatására vonatkozó döntések főleg a szolidaritási elvek mentén, és érzelmi alapon születnek. A tárca szerint a vállalatok csak ritkán mérlegelik objektív kritériumok szerint az adománykérelmeket, szempontjaik ez esetben elsősorban a vállalat érdekeinek figyelembevételével történnek, mint amilyen a hírnév vagy a terméknépszerűsítés.

Lássuk, mi van az adatok mögött!

Az SzSzM-től kapott adatok tételes lebontását nézve kiderül, hogy az említett 900 milliárdos bevételből csupán 370 milliárd forint volt a "klasszikus", független civil szervezetek bevétele 2006-ban, a többi közalapítványok, közhasznú társaságok, illetve olyan nonprofit intézmények között oszlott el, mint amilyen például a Magyar Tudományos Akadémia.

A tárca által említett felmérést olvasgatva az is érdekes, hogy a nonprofit szektor állami támogatásának mintegy 60 százaléka a kvázi-állami nonprofit intézményekre megy el, ami azt jelenti, hogy a civil szervezetek nem 380, hanem legfeljebb 150 milliárd forintot kapnak az államtól.

A minisztérium által küldött számok tehát annyiban pontatlanok, hogy olyan szervezetek bevételeit is hozzácsapták a civil szektor bevételeihez, melyek nonprofit alapon működnek ugyan, de nem kimondottan civil tevékenységet végeznek.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.