Nem véd meg az állam - csődbe megy, aki dolgozik
2009.06.03. 05:25

Szűcs László, a csődbe ment vállalkozó egyhetes gyaloglás után, tegnap ért a Parlament elé, hogy koldulásával hívja fel a figyelmet a körbetartozások problémájára. A rendőrség azonban betiltotta a demonstrációt. A Fehér T. és Társa Kft. egy éve 26 millióval tartozik a vállalkozónak, akire időközben rászállt az APEH is, hitelei pedig bedőltek. Megpróbáltuk összerakni a részleteket.
Politikusaink tegnap majdnem szembesültek az építőipart sújtó körbetartozások problémájával, kedden délután ugyanis felért Budapestre Szűcs László , csődbe ment ormánsági építőipari vállalkozó, miután kerékpárjával gyalogosan indult egy héttel ezelőtt a 280 kilométeres távolságra a fővárosba, hogy a Parlament előtt kolduljon. A vállalkozó ezzel az akcióval akarta felhívni a figyelmet a körbetartozások tarthatalanságára, azonban a rendőrség megtiltotta a tüntető koldulást. Szűcs Lászlónak egy szegedi cég, a Fehér T. és Társa Kft. nem fizette ki a munkájáért járó 26 millió forintot, az adóhivatal pedig követeli az adót.
A csődbe jutott férfi próbálkozott már azzal is, hogy siklósi házát 2000 darab egyenként 25 ezer forintos téglajegy eladásával kisorsolja, hogy így jusson pénzhez. Az akcióra több mint ezren jelentkeztek, de az APEH nemrég tiltott szerencsejátéknak minősítette a sorsolást. Szűcs László azzal védekezik, hogy nem sorsolásról van szó: a segítő szándékú emberek egyikének ajándékba adná a házat, cserébe a segítségért. A vállalkozó lapunkkal közölte: folytatja téglái értékesítését és perre megy az APEH-hel.
A meghiúsult demonstráció
Amikor kedden délelőtt Budapest XXII. kerületébe, a Campona bevásárlóközponthoz ért, Szűcs László úgy tervezte, hogy a Parlamentig forgalomlassító demonstrációval halad tovább, a rendőrség azonban megtiltotta ezt és a Kossuth térre tervezett koldulást is. "A vélemény szabadságának korlátozása, hogy egy ilyen egyszerű ember, mint én nem fejezheti ki a véleményét" - mondta lapunknak Szűcs László. Sem ő, sem az a pár ember, akik csatlakoztak hozzá, nem huligánok, nem törni-zúzni akartak - tette hozzá.

Szűcs László Budapest szélén
(Fotó: MTI)
A hatósági tiltással szembeszegülve a vállalkozó 2-3 óra körül ért a Parlament elé, majd átment a Vértanúk terére, ahol a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) néhány aktivistája csatlakozott hozzá. Végül föltűnt a vállalkozó családja és arra kérte, fejezze be az önsanyargatást és térjen haza.
Kérdésünkre, mit akart akciójával elérni, Szűcs László elmondta, elérte célját, hiszen fel akarta kelteni az emberek figyelmét a körbetartozás problémájára, és olyan emberek szimpátiáját sikerült kivívnia, akiknek - különösen a VÉSZ aktivistáinak - hálás, hogy kiálltak mellette.
"Ez alatt az egy hét alatt egy csodának voltam részese. Az emberek vizet, élelmet és pénzt adtak az út során, és úgy érzem, a köszönöm szó kevés arra, hogy megköszönjem nekik, amit értem tettek" - mondta Szűcs László.
A vállalkozónak némi reményt jelent, hogy egy barátja munkát kínált neki, egy másik személy pedig segíteni fog neki a tartozás miatt indult perben. Ahhoz azonban, hogy megváltozzanak a dolgok, ő maga nem elég, ugyanis minden a politika függvénye ma Magyarországon - ossztotta meg velünk véleményét Szűcs László.
A Dráva projekt
Szűcs László Siklós környékén kapott megbízást a Fehér T. és Társa Kft.-től turista pihenőhelyek építésére a Dráva projekt keretében. A 29 önkormányzat összefogásával megvalósított, 97,5 százalékban uniós finanszírozású beruházás összesen 1,1 milliárd forintba került, célja a Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése volt.
A turistapihenők létesítését, melyet a Fehér T. és Társa Kft. nyert el a közbeszerzési pályázaton Nórántné Hajós Klára, a Dráva projekt vezetője ajánlotta a vállalkozónak, és azt mondta neki, hogy az ő saját személye a garancia arra, hogy meg fogja kapni a pénzét, csak adja át a munkát, miután befejezte.
Szűcs László így is tett, és ezzel elmondása szerint nagy hibát követett el: kiadta a kezéből az utolsó kártyát, amivel még megkaphatta volna a pénzét, hiszen ha kötötte volna az ebet a karóhoz, az egész projekt befejezése kérdésessé vált volna. Szűcs László többször próbálta a projekt vezetőjét elérni, de a vállalkozó állítása szerint Nórántné azóta nem áll szóba vele.
Az ügy
A szaporcai vállalkozó szerint a szegedi cég még ma is 25-26 millióval tartozik neki. Elmondása alapján, amíg a munka tartott, Fehér Tibor, a fővállalkozó nem vitatta a szerződést, miután azonban vége lett, nem volt hajlandó a szerződés értelmében fizetni. A fő vitapont kettejük között az, hogy Szűcs László az építmények bruttó, külső alapterülete alapján kéri a pénzét, Fehér Tibor pedig csak a nettó, vagyis a belső alapterület alapján fizetne. Emellett a szaporcai vállalkozó a szóbeli megállapodás alapján elvégzett plusszmunkákért is kéri a fizetségét, a fővállalkozó viszont úgy véli, azokért már nem kell fizetnie.
Indulás Siklósról május 19-én
(Fotó: MTI)
Felkerestük Fehér Tibort is, de nem kívánt nyilatkozni. Annyit azonban megjegyzett, hogy Szűcs Lászlót az egész sajtó szegény vállalkozóként állítja be, akit a gonosz fővállalkozó tönkretett. A kettejük közötti vita kapcsán közölte: "Négyzetméterre kötöttünk szerződést, de úgy tűnik, más iskolában tanultuk a négyzetméter számítását. Ha Ön például lakást vásárol Budán, akkor természetesen a benne található helyiségek összterületét, a hasznos területet, nem pedig a lakás külső felülete által lehatárolt területet fizeti ki".
Kitért azokra a plusszköltségekre is, amiket Szűcs László említett: Fehér szerint egyes tételekért "horrorárakat" számít fel a vállalkozó, és jogtalanul követel például 3 millió forintot azért, mert az építés ideje alatt szükség volt az építkezés őrzésére. A szegedi vállalkozó közölte: minden forintot kifizet a szaporcai vállalkozónak, ha a bíróság úgy ítél. Hozzátette: évente több száz alvállalkozóval dolgozik, ő maga is alvállalkozója időnként másnak, de ilyen vitás ügye eddig csak Szűcs Lászlóval volt.
Hasznos vagy haszontalan egy pihenőhely összterülete?
A négyzetméterár rögzítése attól függ, mire kötnek szerződést a felek: például lakásra vagy irodaépületre. Ha lakásról van szó, akkor értelemszerűen inkább a hasznos területet, vagyis a belterületet veszik figyelembe, ha viszont egy irodaépületről, akkor nyilvánvalóan beleszámítanak a területbe a folyosók, a liftek és a tűzlépcsők is, tehát a épület teljes területe - mondta el kérdésünkre Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (MALOSZ) elnöke.
Varjasné hangsúlyozta, hogy ezt egy szerződésben minden esetben rögzítik, így a szerződés ismerete nélkül annyit tudott mondani, hogy vagy egy rosszul megkötött szerződésről, vagy pedig a fővállalkozó tudatos megtévesztéséről van szó. Személyes véleményeként azonban hozzátette: egy turista pihenőhely esetében minden hely hasznos kellene legyen, mint például egy állomásépületnél, vagyis valószínűleg tudatos nem fizetésről van szó.
forrás : hirszerzo.hu
|