A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hétfőn közölte , hogy a pénzügyi piacokon működő közvetítők egységes szabályozására van szükség az ügyfelek érdekeinek védelmében. Az állami intézmény tavaly kiterjedt vizsgálatot végzett, s megállapította, hogy a legnagyobb kockázatot a pénzpiac ügynökeinek szabályozatlan tevékenysége jelenti.

Az eddigi szabályozás legnagyobb problémája általában az volt, hogy hitelközvetítő szinte bárki lehetett. A bankok nem igazán törődtek az ügynök személyével, a képesítésével, a szakmai gyakorlatával, netán az erkölcsi bizonyítványával. Ezt a gyakorlatot a bankok közötti "harc" is gerjesztette: a civil szervezetek által megfogalmazott javító szándékkal tett javaslatokat gyakran arra hivatkozva söpörték le az asztalról, hogy "versenyhelyzet van", vagyis a hitelintézeteknek minél több hitelt kellett kihelyezniük, melyben komoly segítséget jelentett az ügynökök tevékenysége.

A pénzügyi szektorokban a közvetítéssel foglalkozók száma 2008 végén meghaladta a 150 ezret. Az általuk közvetített lakossági devizahitelek aránya pedig több banknál túlment az 50 százalékon. Eközben a közvetített termékek köre bővült, és az ügyfelek számára nehezen érthetővé , kockázatosabbá vált.

Évek óta szabályozásra szorul az ügynökök tevékenysége

A Magyar Hitelszövetség alelnöke szerint a versenyhelyzet, amire korábban a bankok hivatkoztak, túlment az ésszerűség határain, és elvezetett oda, hogy 10 devizahitelből ma már legalább 4 problémás. Barabás Gyula közölte: szervezetük már évek óta a pénzpiaci közvetítők megregulázásáért száll síkra, emellett követeli a devizahitelek felfüggesztését, mindezidáig hasztalanul.

A szervezet 2 éve például kidolgozott egy magatartáskódexet, majd tavaly év végén egy szabályozási javaslatot a pénzpiaci közvetítőkre vonatkozóan. A javaslatok szerint sokkal szigorúbbá kellett volna tenni a közvetítők szabályozását. Például, ha jogos panasz érkezne egy közvetítővel szemben, akkor az őt alkalmazó bankot köteleznék az ügynökkel kötött szerződés felbontására. A Hitelszövetség ugyanakkor átalakítaná a jutalékrendszert is: ha egy közvetítő egy banknak dolgozik, akkor csak a banktól kaphatna jutalékot, ha viszont több banknak, akkor csak az ügyfelektől, vagyis akkor a piacból kellene megélnie.

A PSZÁF nem foglalkozott a javaslatokkal

A dokumentumot eljuttatták a kormányzatnak és a PSZÁF-nak is, azonban egyik intézmény sem foglalkozott érdemben a javaslatokkal. "A PSZÁF a kisujját sem mozgatta a szövetség kezdeményezéseire" - mondta Barabás Gyula. A Magyar Hitelszövetség alelnöke mindemellett úgy véli, a PSZÁF javaslatai helyes intézkedéseket indíthatnak el, arra azonban figyelni kellene, hogy ne csak pénzszedés legyen az átalakítások vége.

Megkérdeztük a Felügyeletet, igaz-e, hogy nem foglalkoztak a hozzájuk eljuttatott részletes javaslatokkal. Azt a választ kaptuk, hogy az elvégzett óriási mennyiségű munka során a Felügyelet nem tudott minden érdekképviseletet bevonni. A PSZÁF közölte: az elért szakmai szervezeteknél jóval több érdekképviseletet próbált megkeresni, de számos ilyen fórumot nem tudott megtalálni (voltak, akik nem vették fel a telefont, nem hívtak vissza, vagy egyszerűen elérhetetlenek voltak).

 

Az ügynökök megregulázásával talán elkerülhető lett volna néhány elhibázott hitelfelvétel

Elküldtük a Magyar Hitelszövetség 2007. évi etikai kódexét is, melyet annak idején a szövetség is eljuttatott a Felügyelethez. A kódex legtöbb előírása megjelenik a Felügyelet által készített javaslatok között - derült ki a PSZÁF válaszából, melyben hangsúlyozták: "üdvözlendő és örömteli, hogy szándékaik azonosak".

Kérdésünkre, miért csak most kerül sor a PSZÁF kezdeményezésére, ha a közvetítők szabályozása évek óta komoly kockázatot jelent, a Felügyelet közölte: a közvetítőkkel kapcsolatos első témavizsgálatot 2007-ben végezte el a Felügyelet. Az intézmény megítélése szerint a probléma mostanra kezdi elérni a kritikus tömeget, ezért volt szükség a szektor problémáit teljes mértékben felölelő témavizsgálatra, a konkrét jogszabályi javaslatokra és arra, hogy a Felügyelet szintén konkrét ajánlásokat dolgozzon ki a témában. A Felügyelet a múlt évi helyzetfeltárás alapján ez évben a jogszabályalkotásra koncentrál, amelynek keretében a civil szervezetekkel is folyamatosan folytatja a konzultációt.

A hitelkiváltásos játék és más huncutságok

A ügynökök tudásának és számonkérhetőségének hiánya minden bizonnyal anyagi károkat okozott az ügyfeleknek az elmúlt években. Előfordult például, hogy valaki állami támogatással szeretett volna lakáshitelhez jutni, és a vele kapcsolatban álló ügynök azt mondta, megkaphatja azt, ezért az ügyfél elvégeztette a szükséges értékbecslést, beszerezte a dokumentumokat, majd kiderült, hogy mégsem kaphat állami támogatást.

A pénzpiaci közvetítők tevékenységének egyik legtisztességtelenebb gyakorlata a hitelkiváltásos "játék" volt, melynek lényege, hogy az ügynök kinézi a legalacsonyabb induló törlesztőrészletet kínáló bankot, a konstrukciót eladja az ügyfélnek, majd egy idő múlva, akár pár hónap után, javasol egy másik bankot, ahol kliense valamivel kedvezményesebb feltételekkel kaphat hitelt. Az ügyfél akár három-négy bankot is megjárhatott ezzel a hitelkiváltós játékkal, az ügynök pedig minden esetben hozzájutott az őt megillető jutalékhoz.

Jutalékversenyek és erőltetett keresztértékesítések

A jutalékrendszer ugyancsak súlyos hiányossága az eddigi szabályozásnak, ugyanis az ügyfél leggyakrabban nem a neki megfelelő konstrukciót kapta, hanem azt, amelyikre az ügynököknek több jutalékot ígért a bank. A pénzintézetek egy-egy népszerűsítendő konstrukcióra időnként jutalékversenyeket is szerveztek ügynökeik körében - mondta el a Magyar Hitelszövetség alelnöke.

Hasonló folyamat zajlik a pénztári szektorban is, a pénztártagok jelentős része ugyanis közvetítők révén kerül valamely pénztárba. Az átlépések gyorsan növekednek, általában egy-egy nagy szereplő "beindulása" miatt, ám az átlépés és a hozamok között nincs kapcsolat.

A laza szabályok következtében olyan ügynökök is tevékenykedhettek a piacon, akiknek egyetlen bankkal sem volt szerződésük, így állhatott elő időnként az az abszurd helyzet, hogy az ügyfelek személyes adataikat a szerződéskötések során egy senki által felelősségre nem vonható, idegen emberrel osztották meg.

Barabás Gyula tisztességtelennek tartja az eddigi szabályozásnak azt a részét is, amely lehetővé teszi, hogy egy ügynök a banktól például 2-2,5 százalékos, az ügyféltől pedig 3-4 vagy akár 5 százalékos jutalékot kapjon, attól függően, mennyire ért az áldozat a pénzügyekhez. A bankok ezt a gyakorlatot elnézték, legfőképpen azért, mert az ügynök más termékeiket is rásózta a kliensre: a lakáshitel mellé időnként eladott egy életbiztosítást vagy egy magánnyugdíjpénztári konstrukciót is. Annak ellenére nézték el ezt a bankok, hogy az uniós jogszabályok nem engedik meg az ilyen erőltetett keresztértékesítéseket - foglalta össze a hitelszövetség alelnöke.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.