|
Felvásárolható marad az OTP
2009.05.01. 20:04

A tavalyinál 50 milliárd forinttal többet, 170 milliárdot fordít idén tartalékképzésre a bank, amely alapszabály-módosítással védekezik a felvásárlás ellen, osztalékot pedig nem fizet. Az igazgatóság tőkét emelhet és ismét vehetnek sajátrészvényt. A részvényesek nem támogatták a felvásárlást nehezítő alapszabályi változtatásokat.
Nem volt határozatképes az OTP Bank pénteken 10 órára összehívott évi rendes közgyűlése, mert csak a részvényesek 36,26 százaléka jelent meg. A tulajdonosi fórum 11 órakor kezdődött a meghirdetett napirenddel. A közgyűlésen 126 millió részvény tulajdonosa van jelen, ami a részvényesek 46,9 százalékát jelenti. A rendezvényen részt vesznek a Mol vezetői is.
150 milliárdos eredményterv

A tavalyi 218,7 milliárd után a jövő évi eredményterv 150 milliárd forintról szól - derült ki Urbán László vezérigazgató-helyettes beszámolójából. Szerinte ez a helyzethez való reális alkalmazkodást jelenti, óvatos tervezésről van szó, ennél lehet jobb az eredmény. A kiadás-bevétel arányt a 2008-as 49,6 százalék után az idén is 50 százalék alatt akarják tartani.
A külföldi leányoknál a hitelezés szinten tartása és a betétgyűjtés erősítése van napirenden.
Urbán utalt arra, hogy a kockázati költségekre - azaz a tartalékképzésre - a 2008-as 120 milliárd forint után 2009-ben 170 milliárdot fordítanak. Ez nem jelenti azt, hogy ez a pénz elveszett, kedvező helyzetben e tartalékok egy részét visszaírhatják - tett ehozzá.
Az OTP nem érzi úgy, hogy az ukrán piac annyira katasztrofális helyzetben lenne, ahogyan azt a londoni elemzők gondolják.
A bank Magyarországon és külföldön is létszámcsökkentést tervez, ám a nagyarányú leépítések ellen hat, hogy esetleg több millió ügyféllel is újra kellhet tárgyalni a hitelszerződéseket.
Segítség a befektetőknek Soros ellen
Az OTP vizsgálja, hogy miként tud segíteni azon kisbefektetőknek, akik a Soros Fund tavaly október 9-ei spekulációs támadásakor vagy az azt követő napokban kényszerültek OTP-részvényeik eladására - mondta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. (Az Inforádiónak korábban azt nyilatkozta, hogy egy hónapon belül eldől, van-e esély egy per indítására a Soros Funddal szembeni kártérítési igény érvényesítése érdekében.)
Hozzátette: az OTP-vel szemben jelenleg is erős shortpozíciók állnak fenn, ám ez azért is előnyös, mert lezárásuk olyan gyors árfolyamemelkedést hozhat, mint amilyen gyorsan esett a jegyzés akkor, amikor e pozíciók felépültek.
Nehéz döntés, de nincs osztalék
Az OTP Bank tavaly 241 milliárd forint nyereséget ért el, az egyszeri tételek nélküli 218,7 milliárdos eredmény rekordnagyságúnak számít. Csányi megerősítette, hogy az igazgatóság nem javasol osztalékot. "Az igazgatóság nagyon nehezen hozta meg ezt a döntést, én magam különösen, mert nekem is vannak hiteleim a részvényeim mögött" - fogalmazott.Az igazgatóság egyrészt amiatt döntött így, mert a PSZÁF ajánlást adott ki valamennyi hazai pénzintézet számára, hogy azok ne fizessenek osztalékot, másrészt nem zárható ki, hogy a gazdasági folyamatok még rosszabbra fordulnak, és ebben a nem várt helyzetben is megfelelő tartalékokkal akar rendelkezni a bank.
Az OTP Bank Nyrt. nem konszolidált eredménye 54,2 milliárd forint volt tavaly, ebből az általános tartalékba teendő 10 százalék után fennmaradó 48,8 milliárdot lehetett volna legfeljebb kifizetni osztalékként.Egy kisrészvényes azt javasolta, hogy osztalék helyett a bank később kibocsátandó befektetési jegyeire vagy kötvényeire biztosítson opciót - kedvezőbb áron - részvényesek számára. Csányi e felvetést azzal utasította el, hogy osztalékot csak forintban lehet fizetni. Arra az ötletre viszont, hogy az OTP különböző külföldi bankok részvényeiből összeállított befektetési alappal kárpótolja részvényeseit, az elnök-vezérigazgató úgy reagált, hogy ezt megvizsgálja a cég, bár "jogilag nem készültünk fel egy ilyen innovatív felvetésre".
Az állammal kötött hitelszerződés alapján újabb tagot delegál a kormány a felügyelőbizottságba. Nagy Csaba közgazdász a Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke, és tagja az audit bizottságnak is. A testületi tagok javadalmazását az eddigi inflációkövető emelés után most befagyasztják a 2008-as szinten.
Tőkeemelés és sajátrészvény
A részvényesek felhatalmazták az igazgatóságot arra, hogy a következő öt évben, azaz 2014-ig a bank jegyzett tőkéjét maximum 100 százalékkal megemelje.
Az igazgatóság előterjesztésében arra kért felhatalmazást, hogy legfeljebb 56 millió darab sajátrészvényt vásárolhasson a bank minimum 100 forinton, maximum az előző napi tőzsdei maximumár 150 százalékán. Több részvényes is jelezte, hogy a 150 százalékos kitételnek kevés értelme van, hiszen a Budapesti Értéktőzsde szabályzata legfeljebb 15 százalékos elmozdulást tesz lehetővé. Urbán László vezérigazgató erre azt válaszolta, hogy elképzelhetőek olyan swap, vagy más derivatív ügyletet, melyek tényleges elszámolásakor ennél jobban eltérhetnek a tőzsdei ártól.
Csányi Sándor elnök vezérigazgató egy kiegészítéssel vágta át gordiuszi csomót, s azt a kiegészítést fűzte a javaslathoz, hogy tőzsdei ügylet esetén a maximumár ez előző napi legmagasabb ár 120 százaléka legyen.
Nem ment át az alapszabály szigorítása
A közgyűlés meglepetésre nem szavazta meg az igazgatóság előterjszetését az alapszabályi változtatásokról, amelyek elvileg a bank felvásárolhatóságát voltak hivatva megnehezíteni. A megjelent részvényesek mindössze 70,4 százaléka támogatta az alapszabály megváltoztatását, pedig ahhoz 75 százalékos többség lett volna szükséges.
Csányi Sándor szerint ez nem jelent problémát a bank működésében, a vezető testület mindössze a részvényesek hozzáállását szerette volna megszondázni az ügyben. Annak ellenére, hogy a javaslat elbukott úgy véli, a többség támogatta volna. Csak nem elegen.
forrás : napi.hu
|