Jósok. A jövendőmondásban és a természetfeletti-iparágban milliárdos pénzek mozognak

MAGYARORSZÁG ― Hol élünk, a középkorban? Úgy tűnik, az emberi hiszékenységnek nincs határa: mindmáig akadnak olyanok, akiket magukat jósnak vagy boszorkánynak kiadó szélhámosok könnyedén kiforgatnak pénzükből. Több eljárás is indult a héten különböző „boszorkányok” és „jósnők” ellen, akik a hozzájuk forduló embereket rövidítették meg. A csongrádi boszorkányperben másfél év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a bíróság két csalóra, aki összesen kétmillió forinttal vert át bolti eladókat. A sértettek szinte boldogan adták át a pénzt, mert elhitték: rontást hozott rájuk a pénz. Győrött egy Malvina (18) nevű román jósnő ellen nyomoz a rendőrség, mert százezreket csalt ki ügyfeleitől különböző misztikus szertartásokért cserébe. Volt, aki 900 ezer forint banki kölcsönt vett fel, hogy kifizesse a boszorkányt, ám a vád szerint Malvina még meg is zsarolta: ha nem fizet még félmilliót, a család legkisebb gyermekére száll a rontás.

A jövendőmondásra és a természetfelettire milliárdos iparág épült, és még csak azt sem lehet mondani, hogy a „szakma” szereplői valódi szolgáltatás nélkül kizárólag ügyfeleik pénzére utaznának. A kérdés az: noha a 21. században járunk, miért isszák még mindig tömegek a boszorkányok, jósok és táltosok szavait?

– Amióta csak ember él a földön, a jövő nyitott, bizonytalan és fenyegető. Ezért még sok olyan ember is hajlamos elmenni egy-egy jóshoz, aki szakmájában józanul, számokra és tényekre alapozva végzi a feladatát – magyarázta Kamarás István (68) vallásszociológus. – Az ember azonban igazából nem a jövőre kíváncsi, hanem azt akarja hallani a jóstól, amit szeretne. Ha az igazi jövőjét hallaná, megrémülhetne, így viszont megnyugszik – világított rá. A vallásszociológus szerint a táltosipar mai népszerűsége a régi idők népi vallásosságára eredeztethető vissza. – Az ember természeténél fogva vallásos lény. Aki nem tagja egyháznak, még az is összebarkácsol magának valamiféle személyes hitet – magyarázta.

A sztárok is hisznek a babonában

Bódi Margó (47) és férje is nagyon babonás, a roma énekesnő a péntek 13-ától retteg a legjobban, mert azokon a napokon mindig történik velük valami.

– Volt, hogy Guszti (50) áthajtott a csukott kapun, mert azt hitte, nyitva van. Erre a napra nem vállalunk fellépést sem – mondta Margó. – A fekete macskákat sem szeretjük: barátaink néha hülyének néznek bennünket, mert ha átmegy előttünk egy, képesek vagyunk visszamenni, majd több kilométert kerülni. Egyszer Frabato, a jós megjósolta Gusztinak, hogy a bátyja meg fog halni, és így is történt – mesélte Margó.

Dolly Bódiékkal ellentétben szereti a péntek 13.-át, csak jó emlékei vannak erről a napról. Kialakult szokásai azonban neki is vannak, még akkor is, ha ettől nem tartja magát elvakultan babonásnak. – A jó dolgokat például mindig lekopogom, ez már annyira belém ivódott, hogy szinte észre sem veszem – vallotta be az énekesnő. – Amikor pedig megkapom a gázsimat, mindig azt mondom, hogy „Apád, anyád idejöjjön”, mert ez állítólag továbbiakat hoz!

Szombathy Gyula (64) színész azt vallja magáról, hogy bár nem babonás, vannak kialakult szokásai, amelyekről nem mond le előadás előtt. – A színpad magával hozza a rigolyákat, amelyeken még magam is nevetek néha – nyilatkozta a Jászai Mari-díjas művész. – Ha premierem van, csak gyalog vagyok hajlandó menni a színházhoz. Minden egyes előadás előtt ugyanakkor, ugyanott megyek a színpad mögé a takarásba, és onnan ugyanazzal a lábbal lépek mindig színpadra. Azt se szoktam elfelejteni, hogy mielőtt a közönség elé lépek, lekopogom, hogy jó legyen a jelenet.

Szilágyi Gyula szociológus szerint ez az iparág mindig is létezni fog, mert befolyásolható emberek mindig lesznek. – A táltosok ráéreznek, hogy kire mivel lehet hatni, és egyfajta „álvigaszt” nyújtanak a hozzájuk fordulóknak. Olyan ez, mint a fájdalomcsillapító: a betegséget nem szünteti meg, de enyhíti a kínokat. Pár ezer forintot ez mindenkinek megér – vélte a szociológus.

A tudományos élet szereplői azonban ijesztőnek találják ezt a jelenséget.

– Veszélyes folyamatnak tartom például az orvosi áltudományok terjedését, az állam pedig ezt tűri – jelentette ki Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének tanszéki mérnöke, a Budapesti Szkeptikus Konferencia szervezője. – Ha például én kitalálom – teszem azt – a mágneses végbélkúpot magas vérnyomás ellen, egy könnyedén kiváltott engedéllyel máris fogadhatom a pácienseket, még ha nincs is orvosi végzettségem. Ez hiába aggályos gyógyászati szempontból, az állam szemet huny efölött, mert maga is jól jár: adót fizetek, munkahelyet teremtek, és aki hozzám jön a panaszával, addig sem a rendes orvosi ellátórendszert terheli – jellemezte a helyzetet egy morbid hasonlattal Härtlein Károly. A fizikus szerint a politikusoknak szigorúbb törvények meghozatalával kellene rendet tenniük.

forrás : blikk.hu / K. I.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.