Az idei évben az eurózóna 3,5, az Egyesült Államok pedig 3-3,5 százalékos gazdasági visszaesést fog elszenvedni. Németország gazdasága, a világ dobogós exportőre, 5,2 százalékos zsugorodáson mehet keresztül idén, ennek megfelelően a közel 80 százalékban exportorientált magyar gazdaság a legújabb elemzői és kormányzati prognózisok szerint 5 százalékkal fog visszaesni - vázolta Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő portfólió menedzsere megtakarításainkat leginkább meghatározó gazdasági környezetet a Portfolio.hu Klub Érdemes-e OTP-t venni című rendezvényén.

Magyarország GDP-je 2008 szeptemberéig lassan, de növekedett, utána a kicsúcsosodó hitelválság kirúgta a sámlit a gyerek alól - fogalmazott Elek Péter, aki kétli, hogy csak 4-5 százalékos lesz a visszaesés Magyarországon, az eddig megjelent export- és ipari termelési adatok alapján inkább 7, illetve 7 százalékot valamennyivel meghaladó gazdasági visszaesésre lehet számítani.

A vázolt helyzet miatt a kormányzatnak egyszerűen nincs más választása, mint a drasztikus strukturális reformok és megszorítások. Ennek következtében a lakosság jövedelme körülbelül 5-10 százalékkal fog csökkenni, melynek egyik legfontosabb velejárója a fogyasztói kosár átalakulása lesz: a lakosság fogyasztásában háttérbe kerülnek a tartós fogyasztási cikkek és az alapvető termékek kapnak hangsúlyt. Az állami beruházások az állami kiadáscsökkentés következtében ugyancsak csökkenni fognak idén.

Mi húzta le az OTP árfolyamát?

Az OTP Bank részvényeinek ára tavaly október 9-én egy shortolás következtében meredek zuhanásba kezdett. Ettől a naptól kezdve a bank papírjai rekordmélységeket értek el, a régen még 9000 forintot is érő részvények volt, hogy 1300 forintos árfolyamon cseréltek gazdát március elején a Budapesti Értéktőzsdén. Az október eleji zuhanásról hamar kiderült, hogy egy londoni befektetési alap támadása szakította be az árfolyamot, melyről a PSZÁF vizsgálata idén március végére megállapította, hogy az alap a Soros Györgyhöz tartozó Soros Fund Management LLC.

A Soros-shortolás azonban nem lett volna elég a bank papírjainak ilyen mértékű mélyrepüléséhez. A hitelválság nemzetközi hatásai, valamint a közép-kelet-európai régió leromlott külföldi megítélése is nagy erővel nyomták lefelé a részvényárakat. A külföldi befektetők számára mindegyik régióbeli országban megugrottak a kockázatok: többen párhuzamot véltek felfedezni az 1997-es ázsiai válsággal, ahol a lejtmenet dominó effektust váltott ki a térségben.

A bankok stratégiájának kulcseleme: szinte bárhonnan elérhetőek
(Fotó: Magócsi Márton)

Azonban az ázsiai párhuzam nem igaz, ugyanis a befektetők elfeledkeznek arról az alapvető különbségről, hogy a régió nagy része az EU tagja, és az unió nem engedheti meg ezeknek az országoknak a bedőlését. Ennek egyfelől monetáris oka van, ugyanis egy régiós államcsőd lefelé rántaná az eurót is. Emellett rendkívül fontos még a nyugat-európai multinacionális vállalatok jelenléte a térségben: ezek a cégek sok profitot visznek haza, és az anyaországot is mélyen érintené, ha csődbe menne egy-két leányvállalatuk - fejtette ki Elek Péter.

A bank papírjainak elértéktelenedésében közrejátszott a történelmi forintzuhanás is, azonban érdemes hangsúlyozni, hogy nemzeti valutánk messze nem esett akkorát az elmúlt hónapokban, mint az orosz rubel és a lengyel zloty. A zloty gyengülése körülbelül annyi volt, mintha a forint 350-ig esett volna.

Tényleg sokat esett az OTP?

Azt is érdemes kiemelni, hogy az OTP-részvények ára ugyanannyit esett, mint az Erste, és kicsit kevesebbet, mint a Raiffeisen-papírok. A befektetők nem válogattak a kelet-európai bankok között, úgy gondolták, hogy ami közép-európai és bank, az rossz.

A hazai nagybank nyugati társaihoz képest is jobban járt: a Royal Bank of Scotland és a Citigroup-részvények ára 90 százalékot esett, míg az OTP csak 70-et. Hozzá kell tenni persze, hogy az OTP tulajdonában gyakorlatilag nem voltak a válságot kirobbantó toxikusnak nevezett pénzügyi konstrukciók, amelyek már közel 40 bankot elvittek a válság 2007-es kezdete óta. A toxikus eszközöket tekintve a régiós bankok nem voltak veszélyben, az Ersténél is csak 280 millió eurónyi ilyen konstrukció volt.

Az OTP elmúlt egyéves teljesítményét tekintve a bank papírjainak árfolyamalakulása nem az eredményességétől függ, ugyanis a bank része a világgazdasági játéknak, amely most mindenre kivédhetetlen hatást gyakorol - közölte a Dialóg Alapkezelő portfóliómenedzsere.

> KIS BANKTÖRTÉNET: A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI INVÁZIÓ

A 90-es években a Közép-Kelet-Európában (KKE) tevékenykedő bankok felismerték a régió növekedési lehetőségeit: több száz millió potenciális fogyasztót láttak, akiket be lehet kapcsolni a piacgazdaságba, és hitelezni lehet nekik. Terjeszkedésük során szem előtt tartották a személyes kapcsolat fontosságát: gyorsított fióképítésbe fogtak és ügynökhálózatokat szerveztek - mondta el Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője.

A 2000-es évek elején nyugaton és a tengerentúlon a jegybankok csökkentették a kamatokat. Ezt kihasználták a bankok: a régió országaiban a nyugatiaknál jóval magasabb jegybanki alapkamatok sokkal nagyobb, 5-6 százalékos kamatmarzsot tettek lehetővé. Az itt tevékenykedő bankok elvakultak, a terjeszkedés során csak a profitot látták, a kockázatot nem. Nem számoltak azzal, hogy a régióban megcélzott réteg jövedelme nagyjából arányos a 90-es években még alacsony régiós hitelszinttel. Az elvet, hogy a bank veszélyes üzem, felváltotta a bank egy pénzgyár elve: az intézetek profitvárakozásai kizárták a kockázatot. Az OTP is megpróbált erre a vonatra felszállni az ukrán és orosz bankok megvételével.

A bankok a régióban előtérbe tolták az euró- és svájcifrank-hitelezést: a magas helyi jegybanki alapkamat mellett nekik is olcsóbb volt finanszírozni a külföldi forrásokat és a felvevőnek is alacsonyabban tudtak terméket kínálni. Ennek eredménye a hitelállomány drasztikus emelkedése lett a térségben. Az agresszív terjeszkedésben és devizahitelezésben az Erste és a Raiffeisen jeleskedett: minden régiós országban próbáltak terjeszkedni, és nekik lett a legnagyobb a devizakitettségük a régióban.

A növekedési tendencia azonban a válsággal visszájára fordult: a régió gazdasági visszaesése és a régiós országok megítélésének romlása, valamint a helyi valuták gyengülése nagy nyomással nehezedik a bankokra. Nehezebben jutnak forrásokhoz, lakossági és vállalati oldalról is nyomás nehezedik a hitelportfóliójukra. Növeli a bankok kockázatát az is, hogy a kihelyezett hitelek 10-20 éves futamidejűek, a források viszont jóval rövidebb lejáratúak. Az árfolyamgyengülés következtében arra is figyelniük kell, hogy úgy emeljék meg a törlesztőket, hogy ne okozzon bedőléseket az adósoknál. Ennek egyenes következménye, hogy a kamatmarzs elkezdett csökkenni, és ennek még csak az elején vagyunk.

Jelenleg fel sem becsülhető, mennyire csökken majd a bankok jövedelmezősége, annyira a világgazdasági környezet függvénye. A régiós bankrészvények a korábbi kockázatvállaló stratégia árát fizetik most: az OTP az orosz és az ukrán kitettségek árát fizette meg, az Erste és a Raiffeisen az agresszív terjeszkedést.

Érdemes-e OTP-t venni?

Az Erste-, a Raiffeisen- és az OTP-részvények továbbra is alulteljesítőek lehetnek, a cseh és lengyel bankok valószínűleg nem esnek nagyot. A Cashline vezető elemzője úgy látja, most nem érdemes sem venni, sem eladni OTP-részvényt. Az elemző szerint a bank papírjainak ára 1800-4200 forintos sávban fog mozogni 2010 végéig. Vágó Attila, a Concorde elemzője azonban nem értett egyet ezzel az értékeléssel: szerinte érdemes kisebb csomagokban beszállni az OTP-be, és lehetségesnek tartja az 5-6000 forintos árfolyamot is 2009-ben.

Nem érdemes abban bizakodni, hogy Amerika hamar talpra áll: véget ért egy 30 éves piramisjáték, nincs több bevonható fogyasztó. A hitelek válsága még csak most kezd átgyűrűzni a fogyasztási hitelekre és a kártyahitelekre. Az ingatlanpiac esése még folytatódhat, az USA több államában még csak most kezdődnek a kényszerértékesítések. Az amerikaiaknak el kell kezdeniük megtakarítani, hogy talpra tudjanak állni, ez pedig sok idő, legalább két év, addig nem lesz érdemi javulás - fejtette ki a Cashline vezető elemzője.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.