[tovább a képgalériába]

A Természettudományi Múzeum Charles Darwin születésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett kiállításán az evolúció tökélyre fejlesztett "csúcsmodelljeit", azaz a ragadozó életmódot folytató állatokat és növényeket ismerteti meg közelebbről a közönséggel. Négy - egy filmes cég által kifejezetten a kiállítás számára készített - tudományosan hiteles, mozgatható, többszörösére nagyított ragadozó-makett jeleníti meg azokat a technikákat, amelyeket az állatok, illetve a húsevő növények használnak zsákmányszerzésük során. A rendezvény sajtótájékoztatóján Korsós Zoltán, a kiállítás szakmai rendezője mutatta be a tárlat főszereplőit. A zoológus elmondása szerint a ragadozó és a préda évszázados versengése alakította ki azokat a vadászati technikákat és trükköket, melyeket az állatok ma is használnak. Néhány kiemelt állatcsoport - halak, hüllők, kétéltűek, madarak, emlősök és ízeltlábúak - képviselőinek segítségével ismerhetjük meg az egyik legősibb életmódot, a ragadozást; a négy makett mellett preparátumok, interaktív játékok várják a látogatót - a gyerekek szórakozásáról pedig többek közt egy, a húsevő kancsóka "gyomrába" vezető csúszda, és egy "kezdő és haladó vadászok számára" készült gyakorlópálya gondoskodik.

A bevezető után a sajtó munkatársai a kiállítóterembe indultak, hogy Falusi Mariann és a Rippel fivérek segítségével kipróbálják az interaktív elemeket. A mű- és preparált állatok megtekintése előtt azonban két élő példánnyal is találkozhattunk: a Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője vállán tekergő óriáskígyóval és a Rippel testvérek ölében pihenő ormányos medvével. A harmadik élő állat Rippelék kutyája volt: az öleb féltékenyen szemlélte, mit művelnek a gazdik azzal az ormányos micsodával, és dühösen vakkantgatott.

A kiállítóterembe lépve elhaladtunk egy korai predátor, a plafonra függesztett repülő dinoszaurusz alatt, majd végignéztük Falusi Mariann a darázspók-makett "megetetésére" irányuló próbálkozását, mely végül sikerrel járt. A gyerekek örömére a pók zsákmányát jelképező golyót egy flipperszerű szerkezet segítségével juttathatjuk a hálóba - amely a préda mozgása következtében rezegni kezd, így ingerelve a pókot a támadásra. Továbbhaladva megtekintettük a növények közül előrevetődő krokodilt, a szitakötő haláláért felelős Vénusz légycsapóját és a gilisztaevő barna varangyot. A Rippel fivérek lelkesen nyomogatták az interaktív maketteket működésbe hozó gombokat, és fényképezkedtek a támadó ragadozókkal. Közben az állatkert ormányos medvéje - gondozója pórázán - téblábolt a lábak között, megszagolva egy-egy látogató cipőjét.

A modellek mellett számos állatpreparátumot láthattunk: krokodilt, oroszlánt, leopárdot, hiúzt, cápát és ragadozó madarakat prédájuk társaságában: szirti sast mezei nyúllal, vörös vércsét mezei pocokkal, hárpiát háromujjú lajhárral, halászsast keszeggel és hóbaglyot örvös leminggel. Megtudhattuk, miben hasonlít egy sportcipő egy gepárdmancshoz (a nagymacskát ugyanoly módon segítik karmai a futásban, mint a futót a cipő talpán található tüskék), hány percig bírják a víz alatt egyes állatfajok, milyen élesen látnak távolra a ragadozó madarak, hogyan szövi hálóját a pók, és miért látja fekete-fehérben nyúlzsákmányát a kígyó. Azt is kipróbálhattunk, vagyunk-e olyan erősek, mint egy sas: a kérdésre elsőre valószínűleg mindenki rávágná az igent, ám, miután felemelte a két, a madár prédájának súlyát jelképező zsákot, már elgondolkodik - és a sas mindezzel még repülni is tud...

A kiállítást szervezői elsősorban gyermekeknek szánják, ám a kicsik kísérői minden bizonnyal ugyanolyan jól fognak szórakozni, mint a fiatalabb korosztály. A fenevadakat március 18-tól november 23-ig látogathatjuk meg a Természettudományi Múzeumban.

forrás : mixonline.hu / Fotó: Természettudományi Múzeum

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.