– Zugló a közelmúltban több alkalommal is felkeltette az országos média érdeklôdését a kerületben tervezett beruházások anomáliái miatt. Sokan nem értik, miért kéne a Bosnyák téren egy hatalmas és ízléstelen plázát felhúzni…

Szerintem sem kell, sôt nem is szabad! Elszánt vagyok abban, hogy csak olyan beruházás kapjon zöld utat, mely által a Bosnyák tér az élô- és épített környezetbe illeszkedô, család- és környezetbarát kerületközponttá válhat. Olyanná, amelyik méltó Zugló hagyományaihoz. Ezt nem csak én gondolom így, hanem a képviselô-testületünk mind az öt frakcióvezetôje teljes mellszélességgel támogat ebben az ügyben. Megértem, miért akar a beruházó a kezdeti, nagyobb zöldfelületet és Zugló számára fontos közösségi funkciókat ígérô tervek helyett egy lényegesen nagyobb, közfunkciók nélkülözô „plázát” felépíteni: neki így éri meg jobban.

De számomra ez nem egy üzleti, hanem városépítészeti kérdés, és nem hagyom aprópénzre váltani a kerület kivételes lehetôségét a Bosnyák tér megújítására. Zuglóban 36 ezer 29 év alatti fiatal él. Ha egy egyszerű „pláza” épül, az semmit nem tesz hozzá az ô életükhöz sem. Ha viszont létrejön egy új városközpont, akkor ezek a fiatalok éppúgy birtokba vehetik, a mindennapjaikba illeszthetik, élôvé tehetik azt, mint az ugyancsak nagyszámban itt élô idôsek.

Élhetô, zöld, hagyománytisztelô és gondoskodó Zugló a célunk, ebbe pedig nem fér bele a futószalagon készülô bevásárlóközpontok szaporítása. Kultúra, közösségi élmények, családi programok szerepelnek az elképzeléseimben – olyan hely, ahol a babakocsinak és a nagyszülôknek mindig elsôbbsége van.

– Ez esetben miért nem tiltja meg azt, hogy a kisföldalatti Mexikói úti végállomásának környékén is hasonló pláza épüljön?

Ez a fejlesztés is még elôdöm, Rátonyi Gábor polgármestersége idején, 2005-ben indult el, amelyet az akkori képviselô-testület lényegében egyöntetűen támogatott. Tehát ebben az esetben is csak utólag van lehetôségem képviselni az általam fontosnak tartott – már említett – városfejlesztési és vezetési értékeket. Valóban, az eredeti döntések egy „kommersz” bevásárló-központ megépítését is lehetôvé tették.

Errôl ma már szó sem lehet: kerekasztal-megbeszélést kezdeményeztem minden érintett részvételével, és tíz közösségi célú feltételt szabtam a beruházónak, melyek maradéktalan teljesülése szükséges ahhoz, hogy tovább folytathassuk az egyeztetést. Ezeket a feltételeket nagy örömömre az egyébként korábban más álláspontot képviselô Fidesz is üdvözölte.

Csak a fontosabb elemeket sorolnám: nem lehet pláza, csak a helyi kiskereskedôk, iparosok működésének teret adó kereskedelmi egység, a kis kertvárosi utcákat nem öntheti el a gépjárműforgalom, elengedhetetlen a parkolás civilizált lehetôségének kiépítése, a parkosítás, zajvédô sáv, nagyobb zöldfelület. A „Zugló, a kultúra Szigete” elnevezésű kerületi programmal összhangban a beruházónak egy kortárs művészek munkáit folyamatosan kiállító kulturális közösségi teret is ki kell alakítania. Jelenleg errôl tárgyalunk, épp az ötödik tervet dolgozzák át.

Egy dolgot azonban ne tévesszünk szem elôl: a kisföldalatti végállomása nem a kerület, hanem a fôváros, illetve a BKV tulajdona, és sajnos jelenleg a kerület egyik szégyenfoltja.

– Polgármesterként elsô ciklusa félidejéhez ért, már nem „tanuló” a szakmában. Mit akar a következô két évben megvalósítani?

Remélem, hogy azok számára, akik nyomon követik tevékenységemet, jól látszik: nem választási ciklusokban gondolkodom és dolgozom. Szerintem ugyanis éppen ez teszi tönkre a várost és az országot. Akárki is kapja adott idôben a lehetôséget és a felelôsséget a város vezetésére, a városban, kerületben kell gondolkodnia. Ez pedig hosszú távú gondolkodást igényel. Én abból indulok ki, hogy mindenki tudja: nem lehet egykét nap alatt mindent megváltoztatni, amit szükséges. Én arra vállalkoztam 2006-ban, hogy korszak- és kultúraváltást indítok el a városvezetésben.

E tekintetben igyekszem minél többet megtartani a civil látásmódomból, és ahogy én látom, számos tekintetben jó irányba indultak el a változások.

– Sokszor hallani mostanság a gondoskodó kerület kifejezést. Mit ért konkrétan gondoskodó Zugló alatt?

Úgy gondolom, Zugló különösen nem teheti meg, hogy nem szolidáris várospolitikát folytat. Az elôbb említettük, hogy milyen sok fiatal él itt (tavaly megfordult a trend, növekszik a születések száma!), de mintegy 40 ezer idôs ember is. Fantasztikus adottság, hogy számos fogyatékosokat segítô nagyhírű intézmény is Zuglóban működik, ezekre is figyelemmel kell lennünk.

Ezért természetes, hogy az oktatási és az idôseket gondozó intézményeket támogatjuk, de emellett például a Vakok Állami Intézetének „kiléptetô lakás” programját és a Korai Fejlesztô Központot is. Hoszszú távon fontos tehát, hogy nem bezártunk iskolákat, hanem a „Nyitott Kerület – Nyitott Iskolák” program keretén belül további képzést viszünk az intézményekbe, és az óvodák sem maradnak ki. Ez év szeptemberétôl a Hétszínvirág, a Narancs, valamint a Zöld Lurkók Óvodában az elôzô ciklusban szüneteltetett óvodai csoportokat újra megnyitottuk a gyerekek elôtt. Ugyanígy említhetném a nyugdíjasok számára kidolgozott programokat és az intézményhálózat fejlesztését is.

– Olvashattuk a sajtóban, hogy Zugló polgármestere fellép a szabályokra fittyet hányó autósok, késôbb a Ligetben tilosban parkoló buszok ellen. Jól látom, hogy mintha a közlekedôk egy csoportja ellen hadat viselne az önkormányzat?

Dehogy. Arról van szó, hogy meg kell tanulnunk méltányos rendben egymás mellett élni. Ez pedig azt jelenti, hogy tekintettel kell lennünk egymásra, környezetünkre és nem utolsósorban az ezek védelmében alkotott szabályainkra. Krammer György, Zugló rendôrkapitánya hathatós segítséget nyújt ezek tekintetében is. Megállapodtunk abban, hogy a Kós Károly sétánynál – a Lánchídnál már bevált módszerrel – posztos rendôrökkel kérik meg a szabálykövetô közlekedésre és parkolásra az autósokat és turistabuszokat.

A Liget pedig legyen újra a babakocsiké, a pihenni vágyóké és a kerékpárosoké, akik számára a civilek bevonásával Zugló-szerte biciklitárolókat fogunk telepíteni tavasztól. – Mely Liget egyébként nem a kerület a tulajdona… – Az igaz, hogy a Liget nem Zuglóhoz tartozik, hanem a fôvároshoz, de ezért még nem tekinthetünk el attól, hogy szerves része a környezetünknek. Abban meg csak reménykedünk, hogy a fôvárosnak sem kevésbé fontos, mint nekünk.

Éppen ezért örömmel vennénk, ha segítô szándékunkat és tenni akarásunkat szívesen fogadnák. Meggyôzôdésem, hogy mindegy honnan, melyik irányból érkezik a segítô kéz, a hangsúly a szándékon és a tetten, egy szebb és élhetôbb Városligeten van. Én tehát egy teljesen más szemléletrôl beszélek. Tulajdonjog ide vagy oda, azt szeretném, ha közös örömünkre büszkék lehetnénk a Ligetre. Elszánt vagyok a rendrakásban, a szemetelôktôl a szabálytalanul parkoló autókig és turistabuszokig.

Ezért kezdeményeztem a buszok „átterelését” az 56-osok terén lévô parkolóba. A Dvorák és az Olof Palme sétányon, valamint a Zichy Mihály úton a tiltó tábla ellenére gyakori átmenô forgalom megakadályozására sorompók felállításáról tárgyalunk a fôvárossal. A tervezést már mi magunk végezzük is.

– Ez elég hatékonynak tűnik…

Örülök, ha így látja, igyekszem is hatékonyan dolgozni. Az elmúlt 18 évben idén fordult elô elôször, hogy egyensúlyi működése volt az önkormányzatnak. De hatékonyságon azt is értem, hogy csak lényeges, Zugló jövôjét érintô kérdésekrôl folytatunk konstruktív vitákat. Ebben sok tekintetben nagy segítségemre vannak a civil lakossági egyeztetések, visszajelzések. Fontos, hogy minden esetben megtaláljuk azokat a közös értékeket, melyekért képesek vagyunk együtt dolgozni az itt élôkkel, a civilekkel, a többi párt olitikusával is. Örömteli, hogy ebben Zugló más, mint az országos politika.

forrás : zugloi lapok / Zalai Andor

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.