Ifjúságát a reformmozgalmak eszmekörében élte. 36 évig volt egyetemi tanár, több mint 40 esztendeig munkás levelezô tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 1818-ban született Jászberényben, 1902-ben halt meg Budapesten. 1898-tól a vámosgyörki elônevet viselte. 79 éves koráig volt az egyetemen a hazai és a világtörténelem nyilvános, rendes tanára. 1898-ban nyugdíjazták, ekkor kapta a magyar nemességet. 38-tól Pest város írnoka. 42- ben lépett ügyvédi pályára.

1843/44-ben Pozsonyban országgyűlési kiskövet. 45-ben törvényszéki aljegyzô, 1848- ban fôjegyzô. 49-ben Havas József kir. biztos elbocsátotta a szolgálatból. Többtagú családjával Podmaniczky Jánosnál lelt menedékre Apajpusztán. Csak 1860-ban helyezték vissza. 61-ben elsô közigazgatási tanácsos, majd helyettes polgármester lett, azonban késôbb eköszönt állásáról, ügyvéd lett, és irodalommal foglalkozott.

1861- ben az MTA levelezô tagjává választotta. 1867-ben nevezték ki a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárává; 69- ban tiszteletbeli doktorrá avatták. 1876–79 között három ízben is a bölcsészeti kar dékánja. 73 éves korában combtörést szenvedett, de ép szelleme, szívós akarata, erôs lelke még hat éven át a tanszékhez „láncolta”. Utolsó öt évét unokái körében töltötte.

Vámosgyörk kisdedóvója javára két alapítványt is tett. Ô volt az elsô, aki összefüggô munkában tárgyalta hazánk művelôdésének történetét, elôadásai úttörô jellegűek voltak az egyetemen: 40 féléven át tanította heti 2 órában. Hallgatóit segélyezte, könyvekkel látta el. Lebilincselô módon beszélt nemzetünk nagyságáról; hangja betöltötte a termet, lelkesedése kigyúlt szemében, magával ragadta hallgatóit, akik gyakran tomboló tapsviharban törtek ki.

1874- ben például a szabadságharc történetét oly hatásosan adta elô, hogy nagyszámú hallgatósága befogadására a Károlykaszárnyában ideiglenesen kijelölt új hely is kicsinek bizonyult. Trefort miniszter gyorsíróval lejegyeztette elôadásait, s azok alapján elrendelte: máskor ne válasszon olyan tárgyat, amely még élô személyeket s az uralkodóházat sérthetné, különben felfüggesztés terhe alá esik tevékenysége.

Adomák egész sora övezte alakját. „Adjon az ég hazánknak több ilyen lelkes tanárt – írta róla egyik kortársa, Budai –, s a jövô biztosítva van.” Művei közül kiemeljük a napjainkban újólag is kiadott klasszikus munkáját: Magyarország emléknapjai ezeréves tükrében (elôször 1882-ben) és Magyarország történetének kézikönyvét (I–VII.), valamint A műveltség fejlôdése Magyarországon c. művét.

forrás : zugloi lapok / Pagurka Anna

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.