Más-más foglalkoztatási adatokra hivatkozva támadta egymást kormány és ellenzéke hétfőn a parlamentben. Az idézett munkanélküliségi adatok között több tízezres, nagyságrendi különbségek vannak. Ami az adatok helyességét illeti: meglepő módon mindkét félnek igaza van. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évértékelő beszédében elhangzottakra többek között úgy reagált: míg 2002-ben 5,6 százalék volt a munkanélküliség, addig 2008-elején 7,7 százalék; ma 445 ezer munkanélküli van Magyarországon, közülük több mint 42 ezren 25 évnél fiatalabbak, vagyis pályakezdők. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanakkor nem az ellenzéki politikus által idézett adatokat kell nézni: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint ugyanis most többen dolgoznak, mint 2002-ben. A kormányfő azt mondta: a KSH adatai szerint 2002-ben 3 millió 850 ezer ember dolgozott, 2007-ben 3 millió kilencszázezer – tette hozzá.

A Fidesz szerint ugyanakkor Gyurcsány Ferenc csúsztatott a foglalkoztatási adatokról. Czomba Sándor Fidesz-politikus szerint ugyanis a KSH adatok helytállóak, ha nemzetközi összehasonlításokat vizsgálunk, de a hazai munkaerőpiac szempontjából, azonban sokkal többet mondanak azok az adatok, amelyeket az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) tart nyilván – márpedig az ÁFSZ szerint tavaly decemberben 445 ezer munkanélküli volt Magyarországon, míg a KSH hasonló adata mindössze 311 ezer állástalant mutat.

De hogyan lehetséges, hogy a statisztikai hivatal és Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatsorai ennyire nem egyeznek, holott mindkét statisztika szereplői ugyanazok a munkanélküliek? A magyarázat a KSH és az a foglalkoztatási szolgálateltérő módszereiben rejlik. Utóbbi adatainak keletkezése viszonylag egyszerű: az ÁFSZ munkanélküli-adatsora azt mutatja, adott időszakban hányan regisztrálták magukat a munkaügyi intézményrendszerben. A KSH számítási módszere ennél jóval bonyolultabb: a statisztikai hivatal kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartásban járnak, és megközelítőleg 65 ezer személynek tesznek fel kérdéseket. A biztosok mindazokat, akiknek az interjú előtti héten legalább egy órányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszik számításba. Munkanélkülinek a KSH biztosai szemében az számít, aki úgy nyilatkozik: bár jövedelemszerző munkájuk nem volt, rendszeresen és aktívan keresnek munkát, melyet bizonyos időn belül el is tudnának foglalni. Azokat, akik ugyan nem dolgoztak, de a munkanélküliség paramétereinek sem felelnek meg, inaktívnak minősítik.

Hogy a KSH statisztikája kevesebb munkanélkülit mutat, annak a statisztikai szórás mellett az is lehet az oka, hogy ott, ahol magas a munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolják azt a kérdésekre, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát, így a statisztikában nem munkanélkülinek, hanem inaktívnak minősülnek. A KSH által szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint 2007-ben 3 millió 897 ezer ember volt foglalkoztatott a 15-64 éves népesség körében, ugyanannyi, mint 2003-ban. A legtöbb, 3 millió 906 ezer a foglalkoztatott 2006-ban volt, míg 2002-ben 3 millió 850 ezren dolgoztak.

A KSH szerint az utóbbi években nem csak a foglalkoztatottak, de a munkanélküliek száma is 2006-ban volt a legtöbb: 316,5 ezren voltak munka nélkül, és ehhez képest csökkent a munkanélküliek létszáma 2007-ben 311,7 ezerre. 2002-ben 238,4 ezer volt a munkanélküliek száma, a legnagyobb növekedés 2004-2005-ben volt: előbbi évben még csak 252,4 ezer, egy évre rá azonban már 303,1 ezer volt a munkanélküliek létszáma.

reggel.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.