Oszsza meg másokkal is

Hasonló a helyzet az 1998-2002 közötti időszakhoz, amikor egy gazdaságilag sikeres kormányzás után azért bukott meg a Fidesz, mert a túlhajtott szimbolikus csatározásokban elvérzett – felelte a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője arra a kérdésünkre, milyen következményei lehetnek a kormánypárt számára a médiatörvényt érintő negatív külföldi sajtóreakcióknak. “Most azt láthatjuk, hogy a legkonfliktusosabb gazdasági döntéseket - így a válságadókat, a nyugdíjpénztárak ügyét - viszonylag könnyedén és csekély belpolitikai veszteségekkel végrehajtotta a Fidesz, viszont a médiatörvény ügyében hatalmasat botlott, ezzel ismét jelentős konfliktusokat okozva a jobboldalon is. Kérdés, hogy tudja-e a Fidesz korrigálni az eddigi hibáit, hiszen az ellenzéki politika ebből a szempontból elkényelmesítette és mechanikus működésmódra szoktatta a Fideszt, és látszik, hogy válsághelyzetekben inkább lebénul. A Fidesz politikusai nem tudják megvédeni a saját törvényüket és érvelni mellette” - magyarázta Krekó.
 

Rogán Antal, a médiatörvény egyik beterjesztője. Nem exponálta magát
Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
 

A Fidesz lassan reagált a külföldi bírálatokra, ami hiba volt – véli Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. “A kormány és a Fidesz erősen centralizált jellegének a gyengéi látványosan megmutatkoztak a kritikus napokban. A médiatörvény elfogadását követő órákban megindultak a külföldi honlapokon, majd más hírközlő szervekben a támadások az Orbán-kormány és a Fidesz ellen, ám a megtámadottak egy ideig hallgattak” - emlékeztette a hvg.hu-t Nagy Attila Tibor. Szerinte jellemző, hogy a törvény eredeti beterjesztői (Rogán Antal, Menczer Erzsébet, Cser-Palkovics András) nem reagáltak, ehelyett valószínűleg valamiféle központi „eligazításra, útmutatásra” várhattak.

Nem érdemes a sajtót "piszkálni"

Krekó Péter szerint ugyanakkor részben joggal hivatkozik a Fidesz arra, hogy túlzóak a külföldi kritikák. “Amikor 2003-ban Olaszország átvette az EU elnökségét, Silvio Berlusconi kormányában kért radikális jobboldali erő is helyet kapott: a posztfasiszta Nemzeti Szövetség és a harsányan bevándorlóellenes Északi Liga. Az olasz médiaviszonyok közismertek, a média jelentős része a miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozik és függetlenséggel nem vádolható. Mégis jóval kisebb nemzetközi felzúdulás kísérte akkor az elnökség kezdetét, mint most a magyar elnökséget” - magyarázta a Political Capital elemzője.

Csakhogy szerinte a Fidesz számíthatott volna ezekre a kritikákra. “Ezért sem érdemes a sajtó ellen hadjáratot folytatni, mert abból nagyon nehéz jól kijönni, és a magyar újságírók sérelmeiket bármikor elpanaszolhatják a nyugati kollégáknak. Ebből a szempontból a Fidesz tanulhatott volna a magyar jobboldal kudarcaiból a rendszerváltás után. De a szlovák példából is, ahol Robert Fico egy a médiaszabályozást szigorító törvénnyel tulajdonképpen csak mozgósította maga ellen a sajtót és a liberális ellenzéket” - mondta a szakértő.

Hiba volt nagypályásokkal kezdeni

A Fidesz eddig inkább mélyítette a válságot, mintsem kezelte volna, amiben jelentős szerepe volt annak is, hogy nem diplomatikusan reagáltak a vádakra, hanem inkább a hazai választóknak "játszottak" – véli Krekó Péter. “Az olyan dacos nyilatkozatok, mint például hogy ha Magyarország módosít a médiatörvényen, akkor minden más országnak is módosítania kellene, a legerősebb kritikusainkat - Németországot és Franciaországot, akik nem mellesleg az Unió legbefolyásosabb országai - még jobban ellenünk hangolhatja. Ők nyilvánvalóan a válságadók miatti gazdasági sérelmeiket is beleviszik a kritikákba. Fontos azonban látni, hogy ezen országok Magyarország szempontjából nemcsak az uniós elnökség sikere, de gazdasági szempontból is nagyon meghatározóak. Főleg Németország, amely a legfőbb exportpartnerünk és az egyik legnagyobb Magyarországi befektető. A rossz diplomáciai viszony így a gazdasági kilátásokat is ronthatja” - magyarázta a Political Capital elemzője.
 

A külföldi sajtó nem kímélte Orbán Viktort
Fotó: economist.com
 

“Javítana a külföldi megítélésén, ha minél előbb fontolóra venné a médiatörvény felülvizsgálatát és a legvitatottabb pontokat hatályon kívül helyeztetné az Országgyűléssel. Csakhogy Orbán Viktor kezdetben annyira rendíthetetlenül kiállt az elfogadott médiatörvény mellett, hogy egy ezzel ellentétes mozgás zavart okozna támogatóinak radikálisabb részeiben” - véli Nagy Attila Tibor. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a rossz külföldi megítélés tartóssága, különösen, ha a várt gazdasági eredmények elmaradoznának, viszont a centrumban lévő, illetve a világra nyitottabb szavazókat idegeníthetné el a Fidesztől.

“A párt előtt tehát ezek után legfeljebb abban reménykedhet, hogy a nemzetközi sajtó és média napirendjéről előbb-utóbb lekerül a „magyar kérdés”, különösen, hogy az Európai Unió Bizottságának médiatörvénnyel kapcsolatos vizsgálata is hosszú ideig eltart még. Ami pedig a hazai viszonyokat illeti: az új alkotmány meghozatalának folyamata, és annak ünnepélyes kihirdetése egy időre szintén háttérbe szoríthatja a médiatörvényt, és szimbolikusan is megjelenítheti a választóknak, hogy most már egy másik, jobb Magyarországban élnek, illetve fognak élni” - állítja Nagy Attila Tibor.

Újra előkerülhet a "népi-urbánus" ellentét

Krekó Péter szerint a Fidesz kulturális szempontból konzervatív világnézetét jól tükrözi és kifejezi a törvény, így szimbolikusan fontos a jobboldal számára - de a nyomában járó politikai veszteségek jóval meghaladják az esetleges előnyöket. “Bár az elkötelezett Fidesz szavazók nagy része vélhetően egyetért a kormány sajtó megregulázására vonatkozó terveivel, és a külföldi kritikákat alaptalannak tartja, a szavazótábor "pereme" és a külföld felé nyitottabb, fiatal szavazók egy része könnyedén lemorzsolódhat a médiatörvény okozta nyilvánvaló diplomáciai kudarc hatására” - felelte Krekó Péter azon kérdésünkre, hogy mindezek miatt veszíthet-e szavazóbázisából a párt.

A Political Capital elemző szerint azonban fontosabb azonban, hogy mintha a médiatörvénnyel építené újra a Fidesz az utóbbi években összeomlott baloldali-liberális oldal identitását. “Ebben sokat segít, hogy a külföldi reakciók kapcsán ismét felélénkült a magyar politika egyik fő, több mint egy évszázados konfliktusa, a "népi-urbánus" ellentét, ennek pedig még mindig jelentős szimbolikus szerepe van. A kormányellenes kritikának most azonban nem a gyenge és megosztott ellenzéki pártok a katalizátorai” - magyarázta. Szerinte a fő veszély a Fidesz számára éppen az, hogy a tiltakozások nyomán létrejön egy olyan, a jelenlegi pártoktól független "civil" ellenzéke a kormányoldalnak, ami a kormányoldal leghitelesebb és legkeményebb kritikusa lesz, és amely akár új pártok megalakulásához is társadalmi-politikai bázist szolgáltathat.

Vannak aknák, lehetnek törésvonalak

Ha a médiatörvény változatlan marad, akkor szállíthat még aktív aknákat hosszabb távon a Fidesznek – véli Nagy Attila Tibor. Szerinte ha a jogszabály elbukik egy majdani alkotmánybírósági vizsgálaton, az újabb komoly presztízsveszteséget jelentene a Fidesznek. “Feltéve persze, ha az Alkotmánybíróság vállalja annak kockázatát, hogy a törvény, vagy fontos szakaszainak megsemmisítése esetén újabb hatáskörcsökkenést szenvedhet el” - tette hozzá az elemző.

A médiatörvény körül kialakult vita törésvonalakat is okozhat a Fideszen belül – állítja Krekó Péter. “Ez a második ügy az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása óta, ami nagyon komoly belső feszültségeket okoz. A legkomolyabb problémának azt látom, hogy mintha a Fidesz képviselői sem értenék és tudnák megmagyarázni, miért volt erre a törvényre szükség, így nem tudják azt megindokolni saját választóiknak sem. Teljesen defenzívába szorult a Fidesz, így a külső támadások csak a felszínen zárják össze, belülről inkább bomlasztják” - mutatott rá a Political Capital elemzője.

forrás és szerző : hvg.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.