|
Csizmadia Ervin: a (nempárt) politizáló elnök
2010.08.17. 05:58

Beköszöntő beszéde szerint az újonnan megválasztott államfő, Schmitt Pál az „emberek elnöke” kíván lenni, ami már önmagában is fricska Sólyom Lászlónak, aki – ezek szerint – nem az emberek elnöke volt.
Oszsza meg másokkal is
De ha nem is volt az emberek elnöke, sokak számára mégis meghökkenést keltett minden különösebb mérlegelés nélküli ejtése a Fidesz részéről. Sólyom vesztét nyilvánvalóan masszív politikafelfogása alapozta meg, úgymint véleménye a társadalomról, a pártpolitikáról, valamint az alkotmányról.
TÁRSADALOMKÉP ÉS BÍRÁLAT. Arról, hogy Sólyom László igenis „politikus” elnök volt, egyebek mellett az ünnepi alkalmakhoz kötött beszédei tanúskodnak. Új dimenziót nyitott a szilveszter utáni újévi beszédeknek, amelyeket – nem véletlenül – mindig január 1-je délelőttjén mondott el. Miközben elődei a szilveszteri mámor pillanataiban szóltak hozzánk, ő 2006. január 1-jén elmondott első elnöki köszöntőjében „felelős emberről” beszélt, aki „ad magára, megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel, vagy mások kárára megnyerni a támogatását”. Egy évvel később, már Őszöd után, az elnök a politika és a társadalom közötti kölcsönös megbecsültségről szólt, aminek feltétele, hogy mindkét fél legyen képes áldozatot hozni.
Még tovább lépett 2009. január 1-jei beszédében, új elemként felsejlett némi „társadalomkritika” is, hiszen az elnök – a gazdasági válság kapcsán – a lakossági megtakarítások hiányát is megemlítette, s hallgatóságát a saját erőforrások (pénz, idő, egészség) bölcsebb beosztására szólította fel, hogy „ne törjön össze minket a válság”. A 2010. január 1-jén elhangzott utolsó ünnepi szónoklatban pedig egyenesen újrakezdésről beszélt, amiben a politikának is szerepe lesz. „De csalódni fog, aki az újat, s az ahhoz képzelt jót csakis kívülről, a politikától várja.”

Kijelenthetjük: „áldozathozatalra” is kész társadalomról nemigen hallunk a Fidesz köreiből.
De még ennél is komolyabb kihívás lett volna a mai kormánytöbbség számára az újraválasztott elnök, ismerve a véleményét a teljes politikai mezőnnyel kapcsolatban. Itt is hívjuk segítségül 2006. január 1-jén elmondott beszédét, amelyben – a 2006-os választási évre előretekintve – a rendszerváltás utáni politika „súlyos bűneként” aposztrofálta, hogy az nem szüntette meg az ellenségképekre alapozott politikát és kampányt. Ugyancsak sokszor idézett gondolata, hogy „demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, s nem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is”.
Két évvel később, 2008-ban az elnök átmenetileg ellépett a pártpolitikától, s a civil életből vett példák felsorolása nyomán feltette a kérdést: „Akarjuk-e, hogy ami kicsiben működik és jó, az országosan is úgy legyen? Tudjuk-e, hogy az embereknek ez a belső hozzáállása nem kis ügy, hanem éppen ez a legfontosabb?” Ez év január 1-jén azonban ismét a pártokhoz fordult, s igyekezett „előírni” bizonyos viselkedéstípust a számukra. A legfontosabbnak azt jelölte meg, hogy a választások eredményeképpen „új hangvételű kormányzás és új típusú ellenzékiség” jöjjön létre.
A fentiekből is nyilvánvaló: Sólyom a megújulásba az MSZP mellett a Fideszt is beleérti. Követve az eseményeket, kételyeink vannak az elnöki intenciók teljesülését illetően.
AZ ALKOTMÁNY ŐRE. Sólyom László a legnyilvánvalóbban alkotmányfelfogása vonatkozásában került (vagy került volna) szembe a Fidesszel, hiszen Orbán Viktor és a Fidesz vezetői számos alkalommal tettek bíráló megjegyzéseket az általa oly következetesen védett alkotmányra. Ha az elnök társadalom- és pártpolitika-képe még valahogyan összeegyeztethető lett is volna az új kormány többségével, teljesen bizonyos, hogy az alkotmányos magyar demokrácia működésére vonatkozó felfogásuk közötti ellentétek áthidalhatatlanok. Az elnök szerint az alkotmány jó, a Fidesz szerint rossz. Itt bizony kompromisszum bajosan érhető el.
Összességében tehát: Sólyom László személyében egy erőteljesen politizáló, sokoldalú politikai vízióval rendelkező elnök búcsúzik. A választások nyomán előálló kétharmados többség (a maga szempontjából nyilván jogosan) úgy véli: víziói csak neki lehetnek. A jelek szerint független elnöki politika nem vihető Magyarországon.
A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
forrás : fn.hu
|