Amennyiben az Országgyűlés március 2-án elfogadja a törvényjavaslatot, úgy azok, akik 2008. szeptember 30. után vesztették el a munkájukat és emiatt nem tudják törleszteni a lakáshitelüket, két évig az állam készfizető kezességére támaszkodhatnak. A munkanélkülinek viszont vállalnia kell, hogy lakáskölcsönéből havonta legalább tízezer forintot fizet. Az állam az eredeti törlesztőrészlet és a 10 ezer forintnyi havi fizetés közötti összegre vállal kezességet. A szerződésmódosításért a bank nem számíthat fel díjat.

A kezesség csak azoknak jár, akik 20 millió forintnál kevesebb hitelt vettek fel, és a fedezetül lekötött lakáson kívül nincs másik ingatlanuk. További kikötés, hogy a teljes családnak a jelzáloggal terhelt lakásban kell laknia. A programban tehát - amiről a Pénzügyminisztérium és a Magyar Bankszövetség folyamatosan tárgyal - csak azok vehetnek részt, akik megfelelnek ezeknek a feltételeknek. Az állam készfizető kezességét azonban ők is legfeljebb 24 hónapig vehetik majd igénybe, igaz, esetükben az állam eltekint a kezességvállalás díjától. Azzal viszont számolniuk kell a forint- vagy devizalapon eladósodott hiteleseknek, hogy az állam később az adókhoz hasonló módon fogja bevasalni rajtuk ezt az összeget.

A kormány korábbi elképzelései szerint, ha az adós az átmeneti fizetéskönnyítés ellenére sem képes határidőre törleszteni, s ezért a bank kénytelen elárverezni a fedezetül szolgáló ingatlant, akkor a különbözetet megkapja az államtól. Hogy miként, arról a folyamatban lévő egyeztetések miatt a Heti Válasz által megkérdezett szakértők még nem tudtak konkrétumokkal szolgálni, ráadásul úgy tűnik, mintha ez a kérdés most le is került volna a napirendről.

A kormány a tervezett intézkedésektől mindenesetre azt reméli, hogy a pénzintézetek könnyebben fogják majd engedélyezni ügyfeleiknek a havi törlesztőrészletek átmeneti csökkentését, azaz az adósság átütemezését. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az eddigi 60-80 ezer forintról ötezerre csökken a lakáshitelek átütemezéséhez szükséges okiratok közjegyzői díja. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelentette be azt követően, hogy tárgyalt a Magyar Közjegyzői Kamarával. A pénzügyi kormányzat ugyanis attól tart, hogy a hitelek tömeges bedőlése magával rántja bankszektort, és jelentősen megnöveli az állam szociális kiadásait. Ez a veszély pedig reális: Inotai András, a MTA Világazdasági Kutatóintézetének igazgatója szerint a munkanélküliség alakulásától függ, hogy összeomlik-e a magyar hitelpiac.

Bajnai Gordon gazdasági miniszter szerint eddig húszezer ember veszítette el az állását a válság miatt. Ennél feltehetően jóval többen kerültek utcára, de a szakértők úgy vélik: legjobb esetben is a lakáshitellel rendelkezőknek maximum a 10 százalékát érintheti kedvezően az új törvény. Az, hogy a program mennyit ér majd a mindennapokban, csak később derül ki. Soós Csaba, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese mindenesetre gesztusértékűnek tartja a kormányzati szándékot, bár azt nem merte megbecsülni, mekkora ügyfélkör fog majd élni a felkínált lehetőséggel.

A devizahitelek mögé tett állami garanciát Misz József is jónak véli. A Corvinus Egyetem makroökonómiai tanszékének adjunktusa szerint a 200 forintos frank, vagy a 300 forintos euró még nem okozza a devizahitelek tömeges bedőlését, szerinte ezzel 320 forint környékén kell számolni. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke viszont úgy látja: 300-320 forint/euró árfolyamnál már lényegesen megnő a nem fizető ügyfelek száma. Skonda Mária, a Volksbank elnökhelyettese - aki lapunk októberi számában 20-30 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést valószínűsített - extrém esetben azt sem zárta ki, hogy akár duplájára is megugorhatnak a havi költségek, ez pedig a jelenleginél is jóval gyengébb árfolyam esetén következhet be. Egyes becslések szerint a következő hónapokban - hacsak nem erősödik meg érzékelhetően a forint - 3-4 ezer jelzáloghitel dőlhet be. Főként azért, mert nincs mögöttünk semmilyen megtakarítás.

Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy alig akadt ember, aki igénybe vette volna a kormány által 2008 novemberében a bankokkal tető alá hozott könnyítéseket. A múlt év végén az ügyfelek érdekében a hitelintézetek némileg enyhítettek a banki gyakorlaton: az adósok kérhetik a futamidő meghosszabbítását, hogy ezáltal is kisebbek legyenek a havi részleteik, de akár díjmentesen forintalapúra is válthatják a meglévő devizahitelüket. A forintkamatok azonban közben az egekbe szöktek, s a gyenge forintárfolyam miatt sem éri meg átváltani a hitelt.

A megállapodás decemberig szólt, de sok pénzintézet kitolta a határidőt - az OTP Bank például február végéig. A forintban felvett hitelek törlesztőrészletei viszont jócskán meghaladják a devizalapúakét. Igaz, aki most akar eladósodni, annak nincs túl sok választása. Azok a pénzintézetek, amelyek még októberben függesztették fel a svájcifrank-alapú hitelkérelmek befogadását (többek között a Volksbank vagy a Raiffeisen), továbbra sem oldották fel a moratóriumot. Az alpesi ország fizetőeszközében jegyzett hiteleket csak elvétve és viszonylag drágán találhatjuk meg a banki termékek palettáján, a figyelem a forint- és az euróalapú kölcsönök felé fordult. A piaci alapon nyújtott forinthitelek viszont még mindig drágák, bár lassan már versenyképes alternatívát jelentenek az euróhitelekkel szemben. Jó példa erre az Erste Bank üzletpolitikája.

Egyébként nem csak a kormány, hanem a bankokon belül is keresik a megoldást a kialakult helyzetre. Egyes esetekben ugyanis a jelzálogba bevont ingatlan értéke már nem nyújt elégséges fedezetet a devizahitelre. A szigorúbb hitelintézetek jellemző módon csak az ingatlan értékének 60-65 százalékáig nyújtottak kölcsönt, de a forint árfolyamának 20 százalékos gyengülésével, és az ingatlanpiaci árak 10 százalékos esésével ez az arány megközelítette a 100 százalékot. Ezért több hitelintézetnél is azt fontolgatják, hogy pótfedezet bevonására vagy előtörlesztésre szólítják fel az adósokat. Persze, a bankok csak forgalomképes ingatlanokat fogadnak el. Az pedig biztosra vehető, hogy a banki termékpalettáról jó időre eltűnik az önerő nélküli lakáshitelhez jutás lehetősége.

________________________________________ Mit tehetünk, ha már nem bírjuk fizetni a törlesztőrészleteket?

Tárgyalhatunk a bankkal a fizetés átütemezéséről;
- a futamidő meghosszabbításáról;
- a türelmi idő meghosszabbításáról;
- az előtörlesztés lehetőségéről;
- az állami segítségnyújtás igénybevételéről abban az esetben, ha ez majd hivatalosan is életbe lépett;
- vagy a jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítéséről.

________________________________________ Mire figyeljünk, ha most veszünk fel hitelt?

A havi nettó fizetésünknek lehetőleg csak a 30 százalékát terheljük meg a törlesztőrészletekkel.
Mindenféleképpen vizsgáljuk meg a hitel kamatára, kezelési költségére és egyéb kondícióira vonatkozó feltételeket, tájékozódjunk a teljes hiteldíjmutató felől. Ha forintalapú hitelt veszünk fel, akkor azt most ne az ötéves kamatperiódussal igényeljük, mert öt év távlatában valószínűleg csökkenni fognak majd a kamatok. Inkább az egyéves kamatperiódust válasszuk.
Ha devizában adósodunk el, akkor - amennyiben az adott banknál erre lehetőség van - igényeljünk árfolyam-garancia szolgáltatást, esetleg kössünk biztosítást.

________________________________________ A számok magukért beszélnek:

Magyarországon a forgalomképes, 4,2 millió ingatlan 30 százalékára jelzálogjog van bejegyezve.
A felvett jelzáloghitelek 34 százaléka szabad felhasználású. Tehát szabadon el is költjük.
Egy átlagos adósra 5-6 millió forint hitel esik, többnyire 20 éves futamidővel. Az átlagos kezdő törlesztőrészlet 50 ezer forint körül alakul. A külföldi valutában nyilvántartott hitelállomány a magyar gazdaság hazai össztermékének 34,5 százalékára rúg.
A teljes hazai hitelállomány 60 százaléka devizahitel, melyből a lakáshitelek 2200 milliárd forintot, a GDP 9 százalékának megfelelő összeget tesznek ki.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.