Elvből nem keresett kapcsolatot a Jobbikkal, mégis nagy érdeklődéssel követte a párt parlamentbe kerülését és a Magyar Gárda megerősödését az USA budapesti nagykövetsége. A 2006 és 2010 között született, a WikiLeaks által kiszivárogtatott nagykövetségi jelentések szerint az Egyesült Államok "növekvő magyar hordának" látta a gárdát, amely szerinte Vona Gábor Jobbik-elnök médiaszereplésének eszköze volt, de akár a pártelnökön is túlnőhette volna magát.
 

A Mol vezetőségén belüli erőviszonyokról is képet adnak a frissen nyilvánosságra került amerikai diplomáciai táviratok. A Mol elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot nagy hatalmú vállalatvezetőnek láttatják, akivel szemben, állítólagos Gazprom-kapcsolatai miatt, 2008 környékén kimondottan bizalmatlanok voltak az amerikaiak.
 

Nyilvánosak a magyar Wikileaks-akták
Nyilvánosak a magyarországi amerikai nagykövetség iratai, amelyeket annak idején a Wikileaks szerzett meg. Az iratok szinte az összes magyar közszereplőről közölnek információkat, méghozzá úgy, ahogy a sajtó sosem írja meg: kendőzetlen őszinteséggel. Válogatásunk az utóbbi napok "nagyobb" durranásaiból.
 

A gazdasági világválság kellős közepén kényelmes stratégiának tűnhet néhány politikus számára az a fajta álmodozás, amely végső soron az előző politikai rendszer, a szocialista éra központosított gazdasági mechanizmusait, erőalapú politikai rendszerét, sajtóhoz való hozzáállását, és nem utolsósorban végtelenül leegyszerűsített kommunikációs retorikáját idézi fel. Lehet hogy kényelmes, ellenben bizonyítottan történelmi zsákutca. A kérdés csupán az: kérünk-e belőle még egyszer?
 

A fokozódó cigányellenességről, politikailag súlytalan romákról ír több, a budapesti amerikai nagykövetség által kiadott, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat. A magyarországi cigány politikusokat bemutató irat szerint nem igazán van a romáknak vezetője: vagy azért, mert pártkatonák, vagy azért, mert csak a saját pecsenyéjüket sütögetik, vagy azért, mert jót akarnak, de rugalmatlanok.