Előtérben ! : Eltévedt a választási reformok rengetegében a Fidesz |
Eltévedt a választási reformok rengetegében a Fidesz
2011.08.07. 06:05

Az új járási rendszer lehet az alapja a választási rendszer reformjának lapinformációk szerint. A szakértő szerint nem világos, a járások miért könnyítenék meg az új választási térkép megrajzolását, mivel egész más területi egységekről van szó, és egészen más feltételeknek kell megfelelnie járásnak és választókerületnek.
Oszsza meg másokkal is
A Magyar Hírlap hétfőn úgy értesült, hogy az új választókerületek alapját a 2013-tól érvénybe lépő régi/új járási rendszer fogja képezni. Ez csak a legújabb a választórendszerrel kapcsolatos változtatások közül eddig kiszivárgott információk közül, amelyek több esetben is egymással ellentétes reform elemeket hordoztak.
Járás történelem
A járás a történelmi Magyarország hagyományos közigazgatási egysége volt egészen 1983-ig. Tulajdonképpen a regionális önkormányzat központjának számító vármegye meghosszabbított karjaként üzemelt, az általános hatáskörű feladatok területi végrehajtásáért felelt. A területi szervei a szolgabírák, később járási főjegyzők, járási hivatalok voltak. 1914-ig 442 járás létezett az akkori Magyarország területén. Trianont követően 150-re változott a számuk, a tanácsrendszer bevezetése után 140, végül a járási rendszer kiiktatásakor 83 járás volt az országban.
1948 előtt igazságszolgáltatási feladatokat is ellátott, utána már csak igazgatási szervként működött. A járások határai gyakran változhatta és sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Hasonló járási rendszer létezik Ausztriában, Szlovákiában és Németországban.
Számháború
László Róbert, a Political Capital választási szakértője az FN-nek elmondta, az elmúlt hetek kormánypárti nyilatkozatai alapján arra következtethetünk, hogy 100-120 közötti egyéni választókerületünk lesz, tehát mindenképpen vadonatúj választókerületi térkép kell majd. A térképrajzolás azonban nem egyszerű feladat, bizonyára ezzel bajlódnak most a Fidesz választásmérnökei. Ebben a munkában merülhetett fel, hogy az esetlegesen reinkarnálódó járásokat lehetne hasznosítani.
A szakértő szerint lehet, hogy ez jó ötlet, de egyelőre nem áll elegendő információ rendelkezésre a részletekről. A felületes híradások szerint 150-250 közötti járásról beszélünk, ami lényegesen több az egyéni választókerületek várható számánál. Ha 150 járás lesz, az nem sokat segít, mert nagyon leegyszerűsítve 150 járásból 120 kerületet csinálni gyakorlatilag lehetetlen; lényegében minden járáshatárt módosítani kellene. Még inkább leegyszerűsített példa: Ha 240 járás lenne és 120 egyéni választókerület, akkor látszólag nagyon egyszerűen össze lehet vonni két járást egy választókerületté, de míg a járások esetében nem kritérium, hogy a lakosságszám közel azonos legyen, addig az egyéni választókerületeknél talán a legfontosabb. Arról nem is beszélve, hogy Budapesten belüli járásokról értelmetlen beszélni, míg a lakosságarányok azt követelik meg, hogy az összes választókerület körülbelül egyhatoda Budapestet fedje le. A választási rendszer szempontjából tehát nem tűnnek túlságosan hasznosnak a járások. De nem kizárható, hogy tudnak valamit, amit mi még nem - tette hozzá a Political Capital szakértője.

A járások rendszere 1983-ig - Forrás: Wikipédia
A választási térkép átrajzolása egyébként önmagában nem garancia egy-egy pártalakulat szereplésére. A gerrymandering, azaz az egyéni választókerületek önkényes igazítása csupán szoros meccsek esetén lehet igazán hasznos, de az általános választói akaratot nem lehet vele különösebben befolyásolni. Arra a kérdésre, hogy miért változnak tavaly május óta folyamatosan a Fidesz választási rendszerrel kapcsolatos koncepciói, László Róbert úgy reagált, inkább az volt a meglepő, hogy a győztes választások után szinte azonnal benyújtottak egy többé-kevésbé jól átgondolt reformjavaslatot, amikor ez még egyáltalán nem volt sürgős.
Azóta viszont sok minden változott. Tavaly májusban még a Fidesznek esze ágában nem volt megadni a határon túli magyaroknak a választójogot, következetesen képviselték az „állampolgárság igen, választójog nem” álláspontot. 2011 őszén ez már kezdett megváltozni, majd körülbelül az idei év elején dőlhetett el, hogy automatikusan jár a választójog az állampolgársággal, persze a hogyan és miképp még mindig nyitott kérdés.
A 2010. május 17-én Répássy Róbert, Rétvári Bence, Navracsics Tibor és Kósa Lajos által beterjesztett törvényjavaslatot azért is újra kell gondolni, mert rájöttek, hogy 90 egyéni választókerülettel egyszerre nem megoldható, hogy ne lépjék át a megyehatárokat, feloldják a választókerületi aránytalanság alkotmányos feszültségeit és hogy ne tereljenek egy kerületbe viszonylag nagy városokat. Ezzel az egész struktúra felborult, mert a 200 fős létszámot nemigen akarják túllépni. Valószínűleg már a Fidesz berkeiben is bánják, hogy ilyen sikeresen vitték át a köztudatba azt a hamis illúziót, hogy a kétszáz fős határ alatt működtethető csak egy hatékony és olcsó parlament – pedig a létszámnak az égvilágon semmi köze sem a spóroláshoz, sem a hatékonysághoz – állítja a választási szakértő.
Járhatatlan utak
Felvetésünkre, hogy ha a Fidesz a relatív többségből szeretne abszolút többséget faragni, akkor miért nem alakítja át egyetlen választókerületté az országot, vagy követi a brit modellt (tisztán egyéni), László Róbert a tisztán listás rendszert helyből kizárta. Ez ugyanis általában törékeny koalícióra kényszeríti a feleket, márpedig a kormányzati stabilitás erősítése a Fidesz kiemelt célja.
A tisztán egyéni kerületekre épülő rendszert pedig szerinte nem azért nem preferencia kormányzati körökben, mert idegen volna a magyar hagyományoktól, vagy mert brutálisan aránytalan eredményeket produkálhat, hanem azért, mert rendkívül kockázatos. Ha lesz olyan politikai erő, amely ha csak hajszálnyival, de meg tudja előzni a Fidesz támogatottságát, sorra veszíthetnek a Fidesz jelöltjei, és könnyen kétharmadhoz juthatnak az ellenfelek. Ezért ragaszkodnak a vegyes rendszerhez, és igyekeznek úgy belőni a listás és egyéni (plusz az esetleges kompenzációs) mandátumok arányát, hogy az középtávon leginkább a Fidesz számára legyen kedvező. Nem könnyű feladat, mivel azt is nehéz előrelátni, milyen erőviszonyok lesznek 2014-ben, hát még később.
forrás és szerző : fn.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|