Oszsza meg másokkal is

Elsőre talán nem is gondolnánk, mennyi állat él ebben az egyhektáros tóban és a környezetében. A Feneketlen-tó nagyon sokáig horgásztóként működött. A tavat korábban gondozó Feneketlen-tavi Horgász Egyesület legutoljára 2006-ban három mázsa pontyot és három mázsa keszegfélét telepített a vízbe, mondta el az [origo]-nak Kulcsár János, az egyesület elnöke. A tóban azonban 2010 óta nem lehet horgászni, így a halak már elég nagyok lehetnek, mondta Kulcsár. A vízben ezenkívül kecskebékák és vöröshasú unkák is élnek, és tavasszal nem ritka, hogy egyszerre 15 teknős napozik egy-egy kilógó facsonkon.

A vízbe becslések szerint évente körülbelül 3,5-4 mázsa kenyeret dobnak az állatoknak, ennek nagy részét a tőkés récék fogyasztják el, de jut belőle bőven a halaknak is. A récéken kívül a park számos más madárnak is otthont ad: fészkel itt tengelic, zöldike, csicsörke, néha a Dunáról idetéved egy sirály, sőt még egy vízityúk is itt neveli a csibéit. A Magyar Madártani Egyesület tagja, Berényi Zsombor évek óta nyomon követi a tavon megforduló madarakat, és eddig összesen 52 fajt regisztrált. Rendszeresen vadászik itt karvaly és vörös vércse, megfordul itt kormos légykapó és csilpcsalpfüzike, és ahogy a város más pontján, itt is találkozni balkáni gerlével, házi rozsdafarkúval és feketerigóval.

Az egyhektáros, 4-5 méter mély Feneketlen-tó 1877-ben keletkezett, amikor a mai Kosztolányi Dezső tér helyén álló téglagyár munkagödrében a munkások ásás közben felszín alatti vízfolyásra bukkantak. A gyárat 1889-ben bezárták, majd lassan benépesült a környék. A tó körüli parkot az 1950-es években alakították ki. Az 1980-as évekre megromlott a tó vízminősége, de a Feneketlen-tavi Horgász Egyesület kezdeményezésére beépítették a vízforgató berendezést, amely ismét életet lehelt a tóba. 2007-ben és 2008-ban több mázsa hal pusztult el a víz alacsony oxigénszintje miatt, de hogy ez mitől alakult ki, máig vitatják. 2008-ban a vízszint is jelentősen lecsökkent, de a tavalyi sok csapadéknak köszönhetően helyreállt az eredeti szint.

A tó körül számos legenda kering. Egyesek szerint keletkezésekor annyira hirtelen tört fel a víz, hogy az emberek fejvesztve menekültek, és máig a tó fenekén vannak az ott maradt eszközök, valamint a vízbe fúltak maradványai. A 20. század elején előfordult, hogy egy-egy holttestet a felszínre dobott a víz, de ezek nem az egykori munkások maradványai voltak, hanem az 1919-21 közötti forradalmakban elesett katonáké. (Forrás: Borsa)

A Feneketlen-tóhoz hasonló, valamint az ennél kevésbé kezelt, parlagon hagyott városi élőhelyfoltok nagyon fontosak az élővilág számára. Sok városban zöldfolyósok kötik őket össze egymással, hálózatot alkotnak, és szerepet játszanak a fajok terjedésében. A Feneketlen-tó környékén például több madárfaj is megpihen a téli vonuláskor, találkoztak már itt guvattal, szárcsával, csonttollúval, ökörszemmel és süvöltővel is.
 

Tőkés réce - Kattintson a képre a galériáért!

Az ilyen foltokban gyakran keverednek az adott környezetre jellemző és a tájidegen fajok, melyeket tűrőképességük szempontjából generalistáknak neveznek, vagyis többnyire sok környezeti tényezővel szemben tág tűrésűek, így könnyen alkalmazkodnak. A Feneketlen-tó élővilágának legkirívóbb állatai például a vörösfülű és a sárgafülű ékszerteknősök, melyek többsége valószínűleg kinőtte az otthoni terráriumot, és ezért a tóba eresztették őket.

Több ezer ékszerteknős élhet a magyar tavakban

A szabadon engedett ékszerteknősök azonban komoly természetvédelmi gondot jelentenek. Kovács Tibor, a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának elnöke az [origo]-nak elmondta, hogy nincsen pontos adatuk az országban vadon élő ékszerteknősökről, de a számuk néhány száztól 3-5000-ig terjedhet. A szakértő szerint minden nagyobb város közelében lehet olyan tó, ahol él ékszerteknős, de miután pontos adataik nincsenek a teknősök előfordulási helyeiről, így a számukat sem tudják. A Hévízi-csatornában egész kolóniájuk él, de találkoztak már velük a Börzsönyben is, egy Szendehely melletti kis hegyi tavacskában.
 

Fiatal sárgafülű ékszerteknős - Kattintson a képre a galériáért!

Az ékszerteknősök komoly veszélyt jelentenek a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősfajára, a mocsári teknősre. Mindkét faj kifejlett példányai ragadozók, a táplálékért folytatott küzdelemben pedig nagyobb eséllyel indulnak az agresszívebb ékszerteknősök, de ugyanez igaz a napozóhelyekért folytatott versengésre is. Hibridizálódni (szaporodni) nem tudnak egymással, de a párzási ösztön miatt az ékszerteknős hímek lelökik a hím mocsári teknőst a nőstényről, így nem történik sikeres párosodás, mondta Kovács. Ráadásul kiszámíthatatlan, hogy az innen-onnan származó ékszerteknősök milyen fertőzéseket visznek bele a vizekbe a teknősökre veszélyes járványokat okozva.

Kovács elmondta, hogy az Amerikából származó ékszerteknősök jól áttelelnek nálunk, a különböző alfajaik ugyanis a Mexikói-öböltől egészen a kanadai határig előfordulnak, tehát a genetikai potenciál megvan bennük, hogy átvészeljék a hidegebb teleket. Vizsgálataik során találkoztak már például olyan 20-30 éves nősténnyel, amelynek a páncélján látszott, hogy a szabadban telelt át, mert algaréteg borította. A nőstényekben ráadásul a tojásérlelés is működik, de azt még nem igazolták, hogy szaporodnának is, mondta Kovács. Az állatkereskedésekben ugyanis viszonylag kevés hímet árusítanak, mert ők nagyon agresszívek, mellső lábukon ráadásul nagyon hosszú karom van. Kovács szerint valószínűleg a véletlennek köszönhető, hogy még nem sikerült szaporulatot megfigyelni, de elképzelhető az is, hogy a felnőttekkel ellentétben a fiatalok nem bírják a magyar teleket.

A szakértő szerint a szabadon engedett ékszerteknősök problémájára nagyon nehéz megoldást találni. Hiába tudja mindenki, hogy semmi keresnivalójuk nincsen a hazai vizekben, arra már senki nem tudja a választ, hogy hova tegyék őket, miután kifogták a tavakból, mondta Kovács.

*** Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának munkatársa, Babocsay Gergely várja a természetjárók észrevételeit vadon előforduló ékszerteknősökről a szakosztály honlapján megadott elérhetőségeken.

forrás és szerző : origo.hu / Molnár Orsolya


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.