Oszsza meg másokkal is


- Elemzésében írta: a befektetők júniusban pánikszerűen menekültek, és egyre türelmetlenebbek. Vélhetően nem nyugtatta meg őket Orbán Viktor múlt heti beszéde sem: a miniszterelnök továbbra is hallgatott a konkrét gazdaságpolitikáról.

– A kormány egyelőre elodázza a nagy döntéseket, mivel nem akar kockáztatni október 3. előtt. A bejelentésekkel ugyanis elveszítheti támogatóinak nagy részét. De a pénzpiacok rosszul tűrik ezt a lavírozó politikát: a svájci frank már az Orbán-beszéd közben is tovább erősödött a forinthoz képest. Mégis azt mondom: bízzunk abban, hogy az önkormányzati választás után a Fidesz tényleg előrukkol majd egy valódi, számításokkal is alátámasztott gazdasági programmal. Ez az utolsó esélye. Az országnak is.

- Noha Orbán kerülte a konkrétumokat a nagy nyilvánosság előtti megszólalásában, ám előtte, a kötcsei beszédében azért körvonalazta: lesznek megszorítások.

– Orbán Viktor a kötcsei beszéddel a saját köreit „puhította”. Próbálta felkészíteni őket a népszerűtlen intézkedésekre.

- Ha úgy tetszik: „őszödi beszédet” tartott Kötcsén?

– Kétségtelen: Orbán korábban mindig azt sulykolta, hogy az infláció megállításának, a gazdaság élénkítésének egyetlen hatékony eszköze a kormányváltás. Vagyis ő maga. De sosem a szavazatok stabilizálják a gazdaságot. Ez a valóság. És Orbán Viktornak kormányfőként szembe kellett néznie a valósággal. Kötcsén felvezette, mire készül a helyhatósági választást követően. Másra, mint amiről eddig folyamatosan beszélt a Fidesz, s amivel megvezették a szavazóikat. Egyszer úgyis kiderül minden! A napokban bevallották: jövőre három százalék alatti hiánnyal számolnak. E megkésett információért azonban rettenetes árat kellett és kell is még fizetniük a háztartásoknak, az önkormányzatoknak, a vállalkozásoknak és az államnak is. Mindannyiunknak.

- Ugyanakkor a Fidesz változatlanul visszafelé mutogat: a megörökölt pénzügyi-gazdasági helyzet miatt kényszerülnek bizonyos kedvezőtlen intézkedésekre. Varga Mihály gazdasági tényfeltáró bizottsága hónapokig kereste is a „csontvázakat”.

– A közgazdaságban olyan tételeket neveznek „csontvázaknak”, amelyeket az előző kormányzat eltitkolt, az új vezetésnek pedig meg kell találnia helyüket a költségvetésben. Varga Mihály legutóbbi közlése szerint a GDP 1,6 százalékának megfelelő ilyen tételre leltek. Ha ez valóban így van, és ha kitartanak az államháztartás idei 3,8 százalékos deficitje mellett, akkor még több mint 400 milliárd forintos megtakarítást kell elérniük a költségvetésben. De erről szó nincs! Hiszen a miniszterelnök bejelentette, hogy egyelőre nem lesz újabb akcióterv.

- Viszont Orbán mondta azt is: a Bajnai-kormány költségvetése „eleve valótlan számokon alapult”.

Mester Anett felvétele
 

– A 2010-es büdzsé kidolgozásához – az IMF-fel és az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben – már tavaly nyáron hozzákezdett a Bajnai-kormány. Akkor azt feltételezték, hogy a recesszió tovább tart. Mivel a gazdasági prognózisok különösen bizonytalanok válság idején, a szokásosnál is nagyobb mértékben tartalékoltak a költségvetésben. Nem lehet „hamisságnak” nevezni azt, ha a tényleges folyamatok a prognosztizálthoz képest másként alakulnak. Ráadásul a költségvetés szempontjából kedvező is az eltérés, hiszen a szétosztható torta nagyobb lesz. Ugyanis nem zsugorodik, hanem kicsit növekszik a gazdaság. Másrészt ha a befektetők hamis adatokon alapulónak tartják a Bajnai-kormány költségvetését, azt azonnal jelezték volna a forint iránti bizalomvesztéssel. Ennek viszont épp az ellenkezője történt akkoriban.

- Most azonban gyenge a forintárfolyam.

– Sem ez nem varrható az előző kormány nyakába, sem az, hogy az államcsőd elleni biztosítás felára magasra szökött, megnehezült az állampapírok eladhatósága, és egyre rosszabb Magyarország hitelminősítése. Mindez – a globális hatásokon túlmenően – igenis az Orbán-kormány kéretlen politizálásának a következménye.

- Pedig a Fidesz mostanában a bankadót is az előző kormány „számlájára” akarja írni. Bár ezzel kapcsolatban is követhetetlen a kormánykommunikáció: májusban még azt nyilatkozták, hogy az adócsökkentés miatt keletkező költségvetési lyukat kell betömni a bankadóval.

– A bankadó tökéletesen illusztrálja a Fidesz következetlenségét. Ez az adó ugyanis a kormány két legfőbb „vezényszava”, a növekedés és a foglalkoztatásbővülés ellen hat. A Költségvetési Tanács számításai szerint a bankadó bevezetése 0,4 százalékos GDP-csökkenéssel járhat. Ráadásul átmeneti intézkedés lehet csak, az államháztartás strukturális problémáiból semmit nem old meg. Az IMF-nek is ez volt az egyik kifogása ellene.

- Ezek szerint ez a tőkeellenes, populista intézkedés inkább csak ártott a honi gazdaságnak. Felteszem: Orbán ezért is szólt kötcsei káderkörében ezermilliárdos megszorításokról. Ami már csak azért is meglepő, mert szakértők úgy vélik: Bajnai Gordon válságkezelő intézkedései után csupán kisebb költségvetési kiigazításokra lenne szükség.

– De Orbán Viktor a száz nap értékelésekor – a média előtt – már nem beszélt megszorításról. Noha nyilvánvalóan erre utalt, amikor az Államadósság-kezelő Központ adatait idézte: Magyarországnak több ezer milliárdos törlesztési kötelezettsége lesz a következő években. Ám ez nem jelenti azt, hogy ennyit ki kell vonni a gazdaságból. A lejárt hiteleket meg szoktuk újítani, amihez fenn kell tartani az ország finanszírozhatóságát. Ennek biztosításához kell manapság szigorú költségvetési politika.
 

http://torokgaborelemez.blog.hu/
 

- Megrendítette a befektetők és a hitelezők bizalmát, hogy nincs koherens gazdasági program, nem esik szó a nagy ellátórendszerek sürgető reformjáról sem. Pedig utóbbi – még a Fidesz gazdasági szakértői szerint is – elkerülhetetlen.

– Pontosan. A befektetők egyrészt tiszta beszédre várnak arról, milyen irányba mozdul el a magyar gazdaságpolitika, másrészt legalább „szándéknyilatkozatra” a strukturális változásokról. Arra, hogy a Fidesz biztosítsa őket: szakít a reformellenes gondolkodásával. Noha a strukturális átalakítások véghezvitele évekbe telhet, és a reformok jótékony hatása csupán hosszabb távon érezhető, ám bele kell kezdeni. A befektetők bizalma a kormányalakuláskor azért volt a topon, mert a kétharmados parlamenti többségben ők a gazdasági reformok folytatásának biztosítékát látták. Hiába kezdte el a Fidesz a közigazgatás átszervezését, és jelentette be a kórházak holdingba tömörítését Budapesten. Az előbbiből csak a káosz látszik, az utóbbi pedig nem reform. A befektetőknek, a hitelezőinknek ez nem elegendő.

- És ez mennyire befolyásolja majd Orbánt? Hiszen a száz napban nemcsak belpolitikai „forradalmat” vizionált, de valamiféle „pénzügyi függetlenségi harcot” is a világ ellen. Nekirontott az IMF-nek, belemart az EU-ba is.

– A valóság „erősebb”, mint az orbáni víziók. Nem ártana, ha végre felismerné a miniszterelnök: nekünk kell alkalmazkodnunk a fejlett világ működő gazdasági rendszereihez. És bizony hamarosan el kell kezdeni törleszteni az IMF-hitelt. A fizetési kötelezettség visszakényszeríti a magyar kormányt a tárgyalóasztalhoz. Ha nem fizetünk – tényleg államcsőd lesz. Persze erről azért nincs szó, Orbán Viktor nyilván nem is akar ekkora árat fizetni a „magánforradalmaiért”. De Magyarország finanszírozhatóságának fenntartása az IMF hiteltámasza nélkül nehezebb, költségesebb lenne.

forrás : 168ora.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.