Oszsza meg másokkal is

Két éve beszéltünk a Dübörög a Nemzeti Rock című film kapcsán. Azóta Ön szerint mennyiben változott a kisebbségek helyzete? Előítéletesebb lett a társadalom, vagy esetleg enyhült a feszültség?

Megváltozott a politikai környezet, bejutott a parlamentbe a Jobbik, és a közbeszéd részévé tett olyan kifejezéseket, mint a "cigánybűnözés", "cigányterror". Azzal, hogy a Jobbik politikai tényezővé vált, azt tette nyilvánvalóvá a társadalom, hogy ezt a hozzáállást a kisebbségekhez elfogadhatónak, sőt kívánatosnak is tartja, ami elég erős jelzés. Közben pedig a radikális jobboldalhoz köthető látványos akciók mintha egy kicsit alábbhagytak volna, persze Gyöngyöspatát nem számítva. Most lezajlik úgy egy nemzeti ünnep, hogy ezeket az embereket nem látjuk az utcán akciózni. A kormány ugyanakkor maga sem vállalja fel a kisebbségek képviseletét.

Miért? Elvileg külön államtitkárság is van erre.

Igen, de a konkrét intézkedésekben semmi nem látszik ebből. A Széll Kálmán-tervben szerepel a tankötelezettség 15 éves korra szállítása, ami nyilván a legmarginalizáltabb rétegeket, így elsősorban a romákat sújtaná, akik nem tudják elvégezni 15 éves korukra az általános iskolát, vagyis ott maradnak teljesen kiszorulva a munkaerőpiacról.

Amikor integrációról beszélünk, célzott intézkedéseket szeretnénk látni, amik kifejezetten ezeknek a csoportoknak segítenének, de ilyenek nincsenek. Sőt, semmi nincsen, még a minimális védelem sem, Gyöngyöspatán radikális csoportok veszik át az erőszak monopóliumát az államtól, miközben a rendőrség csak későn lép fel.

Vagyis a politikai nyilatkozatokhoz, ígéretekhez képest nem lát változást?

Beállt az a fajta nagyon súlyos status quo, ami néhány éve kialakult.

Amikor a filmet készítették, az volt az egyik fő kérdés, hogy vajon mikor fordulnak át a szavak tettekbe, és még a forgatás végén bekövetkezett a tévéostrom. Most ismét az a kérdés, csak szerintem egy sokkal aggasztóbb, súlyosabb szinten: mikor fordulnak át azok az indulatok tettekbe, amiket Gyöngyöspatán is tapasztalni?

Pattanásig feszült a helyzet, valóban forronganak az indulatok. A helyi romák visszafogottságán csodálkozom, hiszen ha valakik fokossal, ostorral, beszólogatva vonulnak végig a falu utcáin, az a helyi kemény legényeket is arra sarkallhatná, hogy akkor "játsszuk le egymás között", még jó, hogy ilyen nem fordult elő. De a szavak már átfordultak tettekbe, romákat gyilkoltak meg, és voltak más támadások is. Már régen tettekben jelentkezik az a mélységes előítélet, ami a romákkal szemben dolgozik.

De ezen túl maga az állam is csődöt mondott, hiszen a helyiek úgy érzik, hogy az állam nem képes megvédeni az értékeiket, vagy éppen a testi épségüket, miközben a romák pedig azt, hogy nem védi meg őket a fenyegetésektől.

A hatékony állam mindenhonnan hiányzik, az oktatásból, az egészségügyből, és persze a rendőrségből is. Az igazságszolgáltatásból szintén: éppen most jelent meg egy összeállítás az Indexen arról, hogy a rasszista jellegű bűncselekmények szankcionálására létrehozott jogszabályt pont a kisebbségekkel szemben használják fel.

Az igazságszolgáltatásban mennyire lehet tetten érni az előítéleteket?

Az iskolában, a munkaerőpiacon, mindenhol előítéletekkel szemlélik a romákat, miért lenne ez másképp az igazságszolgáltatásban, a bírók gyakorlatában? Egy társadalom vagyunk, az előítéleteink is hasonlóak.

Vonul a gárda Gyöngyöspatán: az indulatok már rég átfordultak tettekbe
(Nézze meg képgalériánkat Gyöngyöspatáról!)

Az a retorika, hogy a segélyeket, a táppénzt azért kell csökkenteni, mert ezzel úgyis csak csalnak, visszaélnek, mennyire erősít tá ezekre az előítéletekre?

A politikusok nagyon egyszerű magyarázatokat adnak: csökkentjük a segélyeket, és majd visszamennek dolgozni az emberek, azzal pedig már nem törődnek, hogy hol vállaljanak munkát mondjuk Békésben vagy Borsodban. Ha van munkalehetőség, nyilván elkezdenek dolgozni, mint ahogy közülük is nagyon sokan vállalnak munkát az ország másik részében is akár, nagyon kevés pénzért. Azokat, akik már egy évtizede munka nélkül vannak, nagyon nehéz újraintegrálni, de ennek sem az a módja, hogy megvonom a segélyt, mert ezzel önmagában csak a bűnözést növelem. El kell menni ezekbe a falvakba: harmadik világbeli nyomor van.

Ilyen mély indulatoknál, előítéleteknél egy-egy miniszteri, miniszterelnöki nyilatkozat számítana még bármit, ha mondjuk az indulatok csillapítására szólítana fel?

Az elit magatartása nyilván példamutató, de én nem csak a kormányra gondolok, a helyi elit is nagyon fontos, például az, hogy a polgármester mit mondott. Például a gyöngyöspatai polgármester.

Nem ő hívta be a gárdát, és nem is ment el a Jobbik demonstrációjára.

Ez igaz, de amennyire én tudom, nagyon fel sem lépett ellenük, pedig kiállhatott volna azt mondani, hogy senki nem hívott ide benneteket, ne szítsátok az ellentéteket. A másik, hogy gondolkodik-e egyáltalán valaki ebben az országban, hogy hosszabb távon hogyan integráljuk a romákat. Gyöngyöspatán azt mondták, akár el is mennek a faluból, csak vegye meg valaki a házukat. Azért az egy nagyon rémisztő történelmi emlék, ha egy kisebbségnek mennie kell Magyarországról, nem kellene idáig eljutni.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Kósa András


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.